A metaforikus nyelvhasználat szerepe a terápiás történetmondásban

Article Sidebar

PDF
Megjelent: dec. 4, 2019
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2019.2.7
Kulcsszavak:
terápiás történetmondás, metaforikus nyelvhasználat, osztenzív viselkedés, kulturálisan releváns információ, meseterápia

Main Article Content

Ivaskó Lívia
SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék; SZTE Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoport; MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészet Kutatócsoport
Papp Melinda
SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék; SZTE Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoport

Absztrakt

Írásunk célja, hogy rövid betekintést adjon a metaforikus nyelvhasználat azon felfogásába, mely a terápiás történetmondásra mint speciális osztenzív visel­kedésre tekint. Amellett érvelünk, hogy ezek az osztenzív viselkedésként jelle­mezhető szituációk lehetőséget adnak arra, hogy a kulturálisan releváns rep­rezentációk megoszthatóak lehessenek a kliensekkel annak érdekében, hogy általuk olyan információk birtokába juthassanak, melyek segíthetik őket. A me­taforikus nyelvhasználat ebben a felfogásban úgy értelmezhető, mint a tör­ténetmondáson alapuló terápiás diskurzus funkcióinak egy sajátos eszköze.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Ivaskó, L. és Papp, M. 2019. A metaforikus nyelvhasználat szerepe a terápiás történetmondásban. Jelentés és Nyelvhasználat. 6, 2 (dec. 2019), 85–95. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2019.2.7.
Folyóirat szám
Évf. 6 szám 2 (2019)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Szerző életrajzok

Ivaskó Lívia, SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék; SZTE Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoport; MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészet Kutatócsoport

Ivaskó Lívia a Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszékének do­cense, a Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoport vezetője. Kutatásai és terápiás érdeklődésébe elsősorban a szerzett és fejlődéses eredetű nyelvi, nyelv­használati zavarok tartoznak. Jelenleg egy olyan pilot kutatási projekt vezetője, melyben a stroke-on átesett személyek nyelvi deficiteinek alaposabb feltárása, újabb nyelvi terápiás lehetőségek kialakítása, valamint a hozzátartozókkal folytatott diskurzusok elemzése áll a megváltozott élethelyzet figyelembevételével.

Papp Melinda, SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék; SZTE Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoport

Papp Melinda a Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszékének tudományos segédmunkatársa, a Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoport tagja, alkotó-fejlesztő meseterapeuta. Kutatási területe a különböző céllal megvaló­sított történetmondási szituációkban alkalmazott osztenzív stimulusok vizsgálata többféle életkori csoportban. Kutatásaiban különösen nagy hangsúlyt fektet a terá­piás célú történetmondás során alkalmazott metaforikus nyelvhasználati formák szerepének vizsgálatára.

Hivatkozások

Boldizsár Ildikó 2010. Meseterápia. Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Budapest: Magvető Kiadó.

Boldizsár Ildikó (szerk.) 2014. Meseterápia a gyakorlatban. A Metamorphoses Meseterápia alkalmazása. Budapest: Magvető Kiadó.

Boldizsár Ildikó 2016. Életválságok meséi. Mesekalauz útkeresőknek. Budapest: Magvető Kiadó.

Bruner, Jerome 1990. Acts of Meaning. Cambridge: Harvard University Press.

Ivaskó, Lívia – Zsuzsanna Lengyel – Boglárka Komlósi 2014. Humanspezifische Fähigkeiten beim Erzählen and Verstehen von Geschichten. In Endre Hárs – Márta Horváth – Erzsébet Szabó (szerk.) Universalien? Über die Natur der Literatur. Wissenschaftlicher Verlag Trier. 63–83.

Ivaskó Lívia – Papp Melinda 2017. A kulturálisan releváns információk átadása mint az emberi nyelvhasználat egy sajátos formája. In Szécsényi Tibor – Németh T. Enikő (szerk.) Stratégiák és struktúrák. Tanulmányok Kenesei István 70. születésnapjára. Szeged: JATEPress Kiadó. 21–33.

Kast, Verena 2012. Változás és megújulás. Fordította Lendvay Katalin. Budapest: Európa Könyvkiadó.

László János 2000. A szociális reprezentáció járványtanáról. Replika 41–42:289–300.

László János 2001. Narratív pszichológia: Új megközelítés a pszichológiában. In László János – Thomka Beáta (szerk.) Narratívák 5. Narratív pszichológia. Budapest: Kijárat Kiadó. 7–15.

László János 2003. Történelem, elbeszélés, identitás. Magyar Tudomány 48/1:48–57.

László, János – Bea Ehmann – Bernadette Péley – Tibor Pólya 2002. Narrative psychology and narrative psychological content analysis. In János László – Wendy Stainton Rogers (szerk.) Narrative Approaches in Social Psychology. Budapest: New Mandate. 9–28.

Papp Melinda 2018. Az osztenzív stimulusok szerepe a mesék átadásában és megértésében. Anyanyelv-pedagógia 11/4:24–36. doi: https://doi.org/10.21030/anyp.2018.4.2

Peseschkian, Nossrat 1991. A tudós meg a tevehajcsár. Keleti történetek – nyugati lelki bajok. Budapest: Helikon.

Pléh Csaba 1996. A narratívumok mint a pszicholigiai koherenciateremtés eszközei. Holmi 8/2:265–282.

Pléh Csaba 2000. A gondolatok terjedési mechanizmusai: mémek vagy fertőzések. Replika 40:165–185.

Propp, Vladimir Akovlevich 1968. Morphology of the Folktale. Austin: University of Texas Press.

Propp, Vlagyimir Jakovlevics 2005. A varázsmese történeti gyökerei. Fordította Istvánovics Márton. Budapest: L’Harmattan Kiadó.

Reboul, Anne – Jacques Moeschler 2000. A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába. Fordította Gécseg Zsuzsanna. Budapest: Osiris Kiadó.

Sperber, Dan 1996. Explaining Culture. A Naturalistic Approach. Oxford: Blackwell.

Sperber, Dan 2001. A kultúra magyarázata. Naturalista megközelítés. Fordította Pléh Csaba. Budapest: Osiris Kiadó.

Sperber, Dan – Deirdre Wilson 1995. Relevance. Communication and Cognition. Oxford: Blackwell.

Sperber, Dan – Deirdre Wilson 2008. A deflationary account of metaphors. In Raymond W. Gibbs (szerk.) The Cambridge Handbook of Metaphor and Thought. New York: Cambridge University Press. 84–105.

Stallings, Fran 1988. The web of silence: Storytelling’s power to hypnotize. The National Storytelling Journal Spring/Summer:6–19.

Wilson, Deirdre 2011. Parallels and differences in the treatment of metaphor in relevance theory and cognitive linguistics. Intercultural Pragmatics 8/2:177–196. doi: https://doi.org/10.1515/iprg.2011.009

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei