Metafora, metonímia és pragmatikai következtetés a grammatikalizációs jelentésváltozásban

Main Article Content

Nagy C. Katalin

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy feltárja, milyen fogalmakat takarnak a metafora, metonímia, illetve pragmatikai következtetés terminusok a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában, és megmutassa, hogy ezek értelmezése nemcsak az egyes elméleti megközelítésekben lehet más és más, hanem a szinkrón értelmezéstől is különbözik. Az elméleti fejtegetést az angol „be going to + főnévi igenév” mozgásigés szerkezetből kialakuló közeljövő grammatikalizációjának különböző elemzései illusztrálják. A vizsgálat, amely alapján a metaforának és metonímiának egy szinkrón és egy diakrón megközelítése bontakozik ki, azt látszik alátámasztani, hogy metonímia és metafora a grammatikalizációs jelentésváltozásban egymást kiegészítő pragmatikai folyamatokként összeegyeztethetőek. A kognitív metaforák hátterében álló, a világ tapasztalati megismeréséből adódó tudáson alapuló következtetési sémáink a grammatikalizációs jelentésváltozás irányát is megszabják.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Nagy, C.K. 2018. Metafora, metonímia és pragmatikai következtetés a grammatikalizációs jelentésváltozásban. Jelentés és Nyelvhasználat. 5, 1 (júl. 2018), 93–116. DOI:https://doi.org/10.14232/ JENY .2018.1.4.
Folyóirat szám
Rovat
Cikk
Információk a szerzőről

Nagy C. Katalin, MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport

Nagy C. Katalin tudományos munkatárs az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportban. Történeti pragmatikával foglalkozik, eddig elsősorban a katalán összetett múlt kialakulását vizsgálta történeti pragmatikai szempontból. További kutatási témái a történeti beszédaktus-kutatás és udvariasságkutatás, valamint a történeti pragmatikai módszertan körébe tartoznak, különös tekintettel a kontextus szerepére és értelmezéseire a történeti pragmatikában.

Hivatkozások

Barcelona, Antonio 2003. On the plausibility of claiming a metonymic motivation for conceptual metaphor. In Antonio Barcelona (szerk.) Metaphor and Metonymy at the Crossroads. A Cognitive Perspective. Berlin, New York: Mouton de Gruyter. 31–58.

Barcelona, Antonio 2011. Reviewing the properties and prototype structure of metonymy. In Réka Benczes – Antonio Barcelona – Francisco José Ruiz de Mendoza Ibáñez (szerk.) Defining Metonymy in Cognitive Linguistics: Towards a Consensus View. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins. 7–57.

Bencze M. Ildikó 2010. A metonímia a kognitív pragmatikaelméletek tükrében. Magyar nyelvjárások 48:111–131.

Bybee, Joan L. 2002. Cognitive processes in grammaticalization. In Michael Tomasello (szerk.) The New Psychology of Language. Cognitive and Functional Approaches To Language Structure. Vol. 2 New Jersey: Lawrence Erlbaum Associates. 145–167.

Bybee, Joan L. 2007. Diachronic linguistics. In Dirk Geeraerts – Hubert Cuyckens (szerk.) The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. Oxford: Oxford University Press. 945–987.

Bybee, Joan L. – Revere D. Perkins – William Pagliuca 1994. The Evolution of Grammar: Tense, Aspect, and Modality in the Languages of the World. Chicago: University of Chicago Press.

Dér Csilla Ilona 2005. Grammatikalizációs folyamatok a magyar nyelvben – Elméleti kérdések és esettanulmányok. Budapest: ELTE.

Dér Csilla Ilona 2008. Grammatikalizáció. (Nyelvtudományi Értekezések 158) Budapest: Akadémia Kiadó.

Diewald, Gabriele 2002. A model for relevant types of contexts in grammaticalization. In Ilse Wischer – Gabriele Diewald (szerk.) New Reflections on Grammaticalization. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. 103–120.

Grice, H. Paul 1989 [1975]. Logic and conversation. In H. Paul Grice (szerk.) Studies in the way of words. Cambridge: Harvard University Press. 22–40.

Győri Gábor 2005. Univerzális és relativisztikus tendenciák a szemantikai változásban: egy kognitív szemantikai vizsgálódás. In Kertész András – Pelyvás Péter (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Tanulmányok a kognitív szemantika köréből. Budapest: Akadémia Kiadó. 183–206.

Győri Gábor 2007. Az intuíció szerepe a szemantikai újításban. In Csatár Péter – Pethő Gergely (szerk.) Szemantikai intuíciók mint nyelvészeti adatok. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 155–163.

Hansen, Maj-Britt Mosegaard – Richard Waltereit 2006. GCI theory and language change. Acta Linguistica Hafniensia 38/1:235–268.

Heine, Bernd 2002. On the role of context in grammaticalization. In Ilse Wischer – Gabriele Diewald (szerk.) New Reflections on Grammaticalization. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. 83–102.

Heine, Bernd – Ulrike Claudi – Friederike Hünnemeyer 1991. From cognition to grammar: Evidence from African languages. In Elizabeth Closs Traugott – Bernd Heine (szerk.) Approaches to Grammaticalization Volume I. Theoretical and Methodological Issues. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 149–187.

Heine, Bernd – Tania Kuteva 2002. World Lexicon of Grammaticalization. Cambridge: Cambridge University Press.

Hopper, Paul J. – Elizabeth Closs Traugott 1993. Grammaticalization. Cambridge: Cambridge University Press.

Höfler, Stefan H. – Andrew D. M. Smith 2009. The pre-linguistic basis of grammaticalisation: A unified approach to metaphor and reanalysis. Studies in Language 33/4:886–909.

Johnson, Mark 1987. The Body in the Mind. The Bodily Basis of Meaning, Imagination, and Reason. Chicago: University of Chicago Press.

Kearns, Kate 2002. Implicature and language change. In Jef Verschueren – Jan-Ola Östman – Jan Blommaert – Chris Bulcaen (szerk.) Handbook of Pragmatics. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 1–22. doi: https://doi.org/10.1075/hop.6.imp1

Kövecses Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest: Typotex Kiadó.

Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Ladányi Mária 1998. Jelentésváltozás és grammatikalizáció – kognitív és szerves nyelvelméleti keretben. Magyar Nyelv 94/4:407–423.

Ladányi Mária 2005. A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.) Uráli grammatizáló, 2003. szeptember 4–6. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 7–32.

Lakoff, George 1987. Women, Fire, and Dangerous Things: What Categories Reveal about the Mind. Chicago, London: The University of Chicago Press.

Lakoff, George – Mark Johnson 1980. Metaphors We Live By. Chicago, London: University of Chicago Press.

Langacker, Ronald W. 2000. Grammar and Conceptualization. Berlin: Walter de Gruyter.

Levinson, Stephen C. 1983. Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press.

Levinson, Stephen C. 2000. Presumptive Meanings: The Theory of Generalized Conversational Implicature. Cambridge: The MIT Press.

Nagy C. Katalin 2014. Kontextus(ok) a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában. Jelentés és Nyelvhasználat 1:11–27. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2014.1.3

Pinto de Lima, José 1999. Neither by metaphor nor really by metonymy: The shortcomings of these concepts as explanatory of language change processes. In Mário Vilela – Fátima Silva (szerk.) Actas do 1o Encontro Internacional de Linguística Cognitiva. Porto: Faculdade de Letras do Porto. 207–221.

Radden, Günter 2003 [2000]. How metonymic are metaphors? In Antonio Barcelona (szerk.) Metaphor and Metonymy at the Crossroads: A Cognitive Perspective. Berlin/New York: Mouton de Gruyter. 93–108.

Reszegi Katalin 2011. A metonímia megítélésének kérdéséhez. In Navracsics Judit – Lengyel Zsolt (szerk.) Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 75–83.

Smith, Andrew D. M. – Stefan H. Höfler 2015. The pivotal role of metaphor in the evolution of human language. In Javier E. Díaz-Vera (szerk.) Metaphor and Metonymy across Time and Cultures Perspectives on the Sociohistorical Linguistics of Figurative Language. Berlin, Boston: De Gruyter. 123–140.

Sweetser, Eve E. 1988. Grammaticalization and semantic bleaching. Annual Meeting of the Berkeley Linguistics Society 14:389–405. doi: https://doi.org/10.3765/bls.v14i0.1774

Talmy, Leonard 1985. Lexicalization patterns: semantic structure in lexical forms. In Timothy Shopen (szerk.) Language Typology and Syntactic Description. Cambridge: Cambridge University Press. 57–148.

Tolcsvai Nagy Gábor 2005. Kognitív jelentéstani vázlat az igekötős igéről. Magyar Nyelv 101/1:27–43.

Traugott, Elizabeth Closs 1999. The role of pragmatics in semantic change. In Jef Verschueren (szerk.) Pragmatics in 1998: Selected Papers from the 6th International Pragmatics Conference. Vol. 2 Antwerpen: International Pragmatics Association. 57–148.

Traugott, Elizabeth Closs – Richard B. Dasher 2004 [2002]. Regularity in semantic change. Cambridge: Cambridge University Press.

Traugott, Elizabeth Closs – Ekkehard König 1991. The semantics-pragmatics of grammaticalization revisited. In Elizabeth Closs Traugott – Bernd Heine (szerk.) Approaches to Grammaticalization. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 189–218.