A közelre mutató ez névmás anaforikus kifejtő szerkezetekben és a diszkurzív kontinuitás fokozatai

Article Sidebar

PDF
Megjelent: szept. 6, 2018
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2018.1.5
Kulcsszavak:
közelre mutató névmás, topik, fókusz, mondattopik, szövegtopik, direkt/indirekt/komplex anafora, kontrasztivitás, indexikalitás, topikfolytonosság, diszkurzív folytonosság

Main Article Content

Kocsány Piroska
DE Germanisztika Intézet

Absztrakt

A közelre mutató névmással bevezetett anafora antecedense tipikus esetben a megelőző mondat nem topik eleme. Ennek a használatnak azonban (1) vannak szabályai, illetve tendenciái és (2) nem kizárólagos érvényű, mert a magyar szövegben a megelőző mondat topikja is lehet antecedense a mutató névmással alkotott anaforának. A tipikus használat összefügg az anafora szintaktikai fókusz szerepével, emellett részben szemantikai, részben pragmatikai-stratégiai szabályok és tendenciák irányítják, összhangban a névmás kettős: kontrasztáló és azonosító jelentésével. A névmás használata befolyásolja a szöveg diszkurzív kontinuitását: a nem topik szerepű antecedensre visszautaló anafora egyes esetekben a beszélő kommentárját vezeti be az adott témához, a topik szerepű antecedensre visszautaló anafora pedig a beszéd témájának új irányát jelzi. A dolgozat ezeket a szabályokat, illetve tendenciákat írja le a direkt, indirekt és komplex anaforák vonatkozásában.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Kocsányi, P. 2018. A közelre mutató ez névmás anaforikus kifejtő szerkezetekben és a diszkurzív kontinuitás fokozatai. Jelentés és Nyelvhasználat. 5, 1 (szept. 2018), 137–178. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2018.1.5.
Folyóirat szám
Évf. 5 szám 1 (2018)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Információk a szerzőről

Kocsány Piroska, DE Germanisztika Intézet

Kocsány Piroska a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének nyugalmazott docense. Kutatási területe a szövegnyelvészet, retorika és stilisztika.

Hivatkozások

Ariel, Mira 1990. Accessing Noun-Phrase Antecedents. London, New York: Routledge.

Balázs János 1985. A szöveg. Budapest: Gondolat Kiadó.

Bosch, Peter – Carla Umbach 2007. Reference determination for demonstrative pronouns. ZAS Papers in Linguistics 48:39–51.

Brown, Gillian – George Yule 1983. Discourse Analysis. Cambridge: Cambridge University Press.

Chafe, Wallace L. 1976. Givenness, contrastiveness, definiteness, subjects, topics, and point of view. In Charles N. Li (szerk.) Subject and Topic. New York: Academic Press. 25–55.

Comrie, Bernard 1997. Pragmatic binding: Demonstratives as anaphors in Dutch. Annual Meeting of the Berkeley Linguistics Society 23/1:50–61. doi: https://doi.org/10.3765/bls.v23i1.1281.

Consten, Manfred – Maria Averintseva-Klisch 2010. „Nahe Referenten”. Ein integrativer Ansatz zur Funktion demonstrativer Referenz. Sprachtheorie und germanistische Linguistik 20/1:1–34.

Consten, Manfred – Maria Averintseva-Klisch 2012. Tentative reference acts? ‘Recognitional demonstratives’ as means of suggesting mutual knowledge – or overriding a lack of it. Research in Language 10/3:257–277. doi: https://doi.org/10.2478/v10015-011-0033-x.

Consten, Manfred – Mareile Knees – Monika Schwarz-Friesel 2007. The function of complex anaphors in texts. Evidence from corpus studies and ontological considerations. In Monika Schwarz-Friesel – Manfred Consten – Mareile Knees (szerk.) Anaphors in Text. Cognitive, Formal and Applied Approaches to Anaphoric Reference. (Studies in Language Companion Series 86) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 81–102. doi: https://doi.org/10.1075/slcs.86.09con.

Cornish, Francis 1999. Anaphora, Discourse, and Understanding. Evidence from English and French. Oxford: Clarendon Press.

Daneš, František 1978. Zur linguistischen Analyse der Textstruktur. In Wolfgang U. Dressler (szerk.) Textlinguistik. (Wege der Forschung 427) Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft. 189–192.

Diessel, Holger 1999. Demonstratives. Form, Function and Grammaticalization. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.

Diessel, Holger 2012. Deixis and demonstratives. In Claudia Maienborn – Klaus von Heusinger – Paul Portner (szerk.) Semantics. An International Handbook of Natural Language Meaning. Vol. 3 Berlin, Boston: De Gruyter. 2407–2431.

É. Kiss, Katalin 1998. Identificational focus versus information focus. Language 74/2:245–273. doi: https://doi.org/10.1353/lan.1998.0211.

É. Kiss Katalin 2004. Eseményszerkezet és topic–predikátum tagolás a magyar mondat­ban. Nyelvtudományi Közlemények 101:160–172.

Eilers, Kathrin 2011. Aspekte vager Referenz beim Pronomen it. Doktori értekezés. Oldenburg: Carl von Ossietzky Universität. http://oops.uni-oldenburg.de/1213/1/eilasp11.pdf (2017. 05. 8.).

Erkü, Feride – Jeanette K. Gundel 1987. The pragmatics of indirect anaphors. In Jef Verschueren – Marcella Bertuccelli Papi (szerk.) The Pragmatic Perspective. Selected papers from the 1985 International Pragmatics Conference. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 533–545. doi: https://doi.org/10.1075/pbcs.5.39erk.

Fauconnier, Gilles 1984. Espaces mentaux. Aspects de la construction du sens dans les langues naturelles. Paris: Editions de Minuit.

Fauconnier, Gilles 1985. Mental Spaces. Aspects of Meaning Construction in Natural Language. Cambridge: Cambridge University Press.

Fillmore, Charles J. 1982. Frame semantics. In Hanʼguk Ŏnŏ Hakhoe (szerk.) Linguistics in the Morning Calm. Selected Papers from SICOL-1981. Seoul: Hanshin Publishing Co. 111–137.

Frey, Werner 2007. Some contextual effects of aboutness topics in German. In Andreas Späth (szerk.) Interfaces and Interface Conditions. Berlin, Boston: De Gruyter. 329–348. doi: https://doi.org/10.1515/9783110926002.329.

Givón, Talmy 1983. Topic continuity in discourse: an introduction. In Talmy Givón Topic Continuity in Discourse. A Quantitative Cross-language Study. (Typological Studies in Language 3) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 5–41. doi: https://doi.org/10.1075/tsl.3.01giv.

Grosz, Barbara J. – Scott Weinstein – Aravind K. Joshi 1995. Centering: A Framework for modeling the local coherence of discourse. Computational Linguistics 21/2:203–225.

Gundel, Jeanette K. 2003. Information structure and referential givenness/newness: How much belongs in the grammar? In Stefan Müller (szerk.) Proceedings of the 10th International Conference on Head-Driven Phrase Structure Grammar, Michigan State University. Stanford: CSLI Publications. 122–142.

Gundel, Jeanette K. 2010. Reference and accessibility from a givenness hierarchy perspective. International Review of Pragmatics 2/2:148–168. doi: https://doi.org/10.1163/187731010X528322.

Gundel, Jeanette K. – Nancy Hedberg – Ron Zacharski 1993. Cognitive status and the form of referring expressions in discourse. Language 69/2:274–307.

Haase, Zsófia 2016. Kohärenz und indirekte Anaphorik. Frankfurt am Main: Peter Lang.

Halliday, Michael Alexander Kirkwood – Ruqaiya Hasan 1976. Cohesion in English. London: Longman.

Haviland, Susan E. – Herbert H. Clark 1974. What’s new? Acquiring new information as a process in comprehension. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior 13/5:512–521. doi: https://doi.org/10.1016/S0022-5371(74)80003-4.

Hawkins, John A. 1978. Definiteness and Indefiniteness. A Study in Reference and Grammaticality Prediction. London: Croom Helm.

Isenberg, Horst 1974 [1971]. Überlegungen zur Texttheorie. In Werner Kallmeyer – Wolfgang Klein – Reinhard Meyer-Hermann (szerk.) Lektürekolleg zur Textlinguistik II. Reader. Frankfurt am Main: Athenäum Verlag. 193–212.

Kocsány Piroska 2011. A komplex anafora kettős arca. In Bánki Ágnes – Tillinger Gábor (szerk.) Survivance du latin et grammaire textuelle. Mélanges offerts à Sándor Kiss à l’occasion de son 70e anniversaire. (Studia Romanica) Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 305–314.

Kocsány, Piroska 2012. Zur textkonstitutiven Rolle des Demonstrativspronomens im Ungarischen. In Rita Brdar-Szabó – Attila Péteri – Roberta Rada – Pál Uzonyi (szerk.) Deutsch-grenzenlos: Festschrift für Elisabeth Knipf zum 60. Geburtstag. Budapest: ELTE. 216–229.

Laczkó Krisztina 2002. Névmás és helyettesítés. Magyar Nyelvőr 126/4:470–481.

Laczkó Krisztina 2003. A mutató névmások funkcionális vizsgálata. Magyar Nyelvőr 127/3:314–325.

Laczkó Krisztina 2004. A névmási rendszer funkcionális keretben I. Magyar Nyelvőr 128/4:469–479.

Laczkó Krisztina 2005. A névmási rendszer funkcionális keretben II. Magyar Nyelvőr 129/1:78–88.

Laczkó Krisztina 2006. A magyar névmási rendszer – nyelvtan és funkció. Budapest: Martin Opitz Kiadó.

Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd 2012. Személyek és/vagy dolgok. A harmadik személyű és a mutató névmási deixis a magyarban. In Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.) Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: ELTE. 231–257.

Levinson, Stephen C. 2004. Deixis. In Laurence Horn – Gergory Ward (szerk.) The Handbook of Pragmatics. Oxford: Wiley-Blackwell. 97–121.

Lyons, John 1977. Semantics. Vol. I–II Cambridge: Cambridge University Press.

Molnár Valéria 2011. „Fundamentális” kérdések az információstruktúrában – univerzális és tipológiai megfigyelések tükrében. In Bartos Huba (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII. Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban. Budapest: Akadémiai Kiadó. 15–49.

Németh T. Enikő 2013. Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban. In Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 112–126.

Pléh Csaba – Radics Katalin 1976. Hiányos mondat, pronominalizáció és a szöveg. In Telegdi Zsigmond – Szépe György (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XI. A szöveg megközelítései. Budapest: Akadémia Kiadó. 261–277.

Polenz, Peter von 1988. Deutsche Satzsemantik: Grundbegriffe des Zwischen-den-Zeilen-Lesens. Berlin: de Gruyter.

Prince, Ellen F. 1981. Toward a taxonomy of given-new information. In Peter Cole (szerk.) Radical Pragmatics. New York: Academic Press. 223–256.

Prince, Ellen F. 1992. The ZPG letter. Subjects, definiteness, and information-status. In William C. Mann – Sandra A. Thompson (szerk.) Discourse Description. Diverse Linguistic Analyses of a Fund-raising Text. (Pragmatics & Beyond New Series 16) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 295–326. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.16.12pri

Reinhart, Tanya 1981. Pragmatics and linguistics: An analysis of sentence topics. Philosophica 27:53–94.

Sanders, José – Wilbert Spooren 1997. Perspective, subjectivity, and modality from a cognitive linguistic point of view. In Wolf-Andreas Liebert – Gisela Redeker – Linda R. Waugh (szerk.) Discourse and Perspective in Cognitive Linguistics. (Current Issues in Linguistic Theory 151) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 85–112.

Schwarz, Monika 2000. Indirekte Anaphern in Texten, Studien zur domänengebundenen Referenz und Kohärenz im Deutschen. Tübingen: Max Niemeyer Verlag.

Schwarz-Friesel, Monika 2007. Indirect anaphora in text: A cognitive account. In Monika Schwarz-Friesel – Manfred Consten – Mareile Knees (szerk.) Anaphors in Text. Cognitive, Formal and Applied Approaches to Anaphoric Reference. (Studies in Language Companion Series 86) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 3–20. doi: https://doi.org/10.1075/slcs.86.04sch

Schwarz-Friesel, Monika – Manfred Consten 2014. Einführung in die Textlinguistik. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft.

Schwarz-Friesel, Monika – Manfred Consten – Mareile Knees 2007. Anaphors in text – Introduction. In Monika Schwarz-Friesel – Manfred Consten – Mareile Knees (szerk.) Anaphors in Text. Cognitive, Formal and Applied Approaches to Anaphoric Reference. (Studies in Language Companion Series 86) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. vii–xvi. doi: https://doi.org/10.1075/slcs.86.02sch

Speyer, Augustin 2007. Die Bedeutung der Centering Theory für Fragen der Vorfeldbesetzung im Deutschen. Zeitschrift für Sprachwissenschaft 26/1:83–115. doi: https://doi.org/10.1515/ZFS.2007.011

Steinitz, Renate 1968. Nominale Pro-Formen. In Werner Kallmeyer – Wolfgang Klein – Reinhard Meyer-Hermann – Klaus Netzer – Jürgen Siebert (szerk.) Lektürekolleg zur Textlinguistik. Band 2: Reader. Frankfurt am Main: Athenäum Verlag. 246–265.

Surányi Balázs 2011. A szintaktikailag jelöletlen fókusz pragmatikája. In Bartos Huba (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII. Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban. Budapest: Akadémiai Kiadó. 281–313.

Szikszainé Nagy Irma 1999. Leíró magyar szövegtan. Budapest: Osiris Kiadó.

Tátrai Szilárd 2005. A nézőpont szerepe a narratív megértésben. In Kertész András – Pelyvás Péter (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Tanulmányok a kognitív szemantika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 207–229.

Tátrai Szilárd 2010. Áttekintés a deixisről (funkcionális kognitív kiindulópontból). Magyar Nyelvőr 134/2:211–233.

Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 131) Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Tolcsvai Nagy Gábor 2000. Vázlat az ő – az anaforikus megoszlásról. Magyar Nyelv 96/3:282–296.

Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Tolcsvai Nagy Gábor 2002. Topik és/vagy figura. In Maleczki Márta (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 5. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 237–248.

Tolcsvai Nagy Gábor 2003. Topikaktiválás és topikfolytonosság magyar nyelvű szövegekben. In Németh T. Enikő – Bibok Károly (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 295–325.

Tolcsvai Nagy Gábor 2008a. Topik és szövegtípus. In Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 80) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 41–48.

Tolcsvai Nagy Gábor 2008b. Topik, információfolyam, szórend. In Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 455–500.

Tolcsvai Nagy Gábor 2012. Az alany funkcionális értelmezéséhez. In Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.) Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: ELTE – DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Műhely. 103–122.

Tóth Enikő – Csatár Péter 2014. A főnévi mutató névmások indexikális használatát befolyásoló tényezők a magyarban. Jelentés és Nyelvhasználat 1:67–85. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2014.1.6

Tóth Enikő – Csatár Péter 2015. Egy interfész jelenség: indexikális demonstratívumok azonosító fókuszban. Jelentés és Nyelvhasználat 2:63–77. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2015.1.4