Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Tanulmányomban a bírák által feltett kérdések típusait vizsgálom a tanúk és szakértők befolyásolásának és befolyásolhatóságának szempontjából, a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban betöltött komplex szerepükből kiindulva. A vizsgálat korpuszát 16 tárgyalás alkotja, fele-fele arányban büntető és polgári peres eljárás. Ezek közül 13 tárgyalást diktafonnal rögzítettem, így összesen 22 óra 14 perc hangfelvételt és a további 3 tárgyalás során készített írásbeli jegyzetet elemeztem egy komplex szempontrendszer alapján: a konverzációelemzés módszereit ötvöztem funkcionális pragmatikai nézetekkel, valamint jogi és pszichológiai ismeretekre is szükség volt. Vizsgáltam az ágens kihagyásának a szerepét, a kérdések preszuppozícióit, valamint a preferenciarendszer szerveződését a válaszadás és annak elmaradása, a típuskonform és nem típuskonform válaszadás, és a megerősítés vagy cáfolás tekintetében. A kihallgatások keretében feltett kérdések típusait egyaránt vizsgáltam jogi és nyelvészeti keretben, s e kettőt egyesítve egy árnyaltabb, összegzett kérdéstipológiát is felvázoltam.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Árvay Anett 2003. A manipuláció és a meggyőzés pragmatikája a magyar reklámszövegekben. In Németh T. Enikő – Bibok Károly (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 11–35.
Beach, Wayne A. 1985. Temporal density in courtroom interaction. Constraints on the recovery of past events in legal discourse. Communication Monographs 52/1:1–18.
Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 1987. Politeness. Some Universals in Language Usage. (Studies in Interactional Sociolinguistics 4). Cambridge, New York: Cambridge University Press.
Dobos Csilla 2010. A diskurzusjelölők vizsgálata a tárgyalótermi kommunikációban. In Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Új módszerek az alkalmazott nyelvészeti kutatásban. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 114). Székesfehérvár, Budapest: Kodolányi János Főiskola, Tinta Könyvkiadó. 90–96.
Drew, Paul 2008. A bírósági interakcióban használt nyelv elemzése. [Analyzing the use of language in courtroom interaction, 1985]. In Síklaki István (szerk.) Szóbeli befolyásolás II. Nyelv és szituáció. Budapest: Typotex Kiadó. 273–286.
Elek Balázs 2008. A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban. Debrecen: Tóth Könyvkiadó.
Farkas Ákos – Róth Erika 2004. A büntetőeljárás. Budapest: CompLex Kiadó.
Fedor Anett 2014. Bizonyítás a kiemelt jelentőségű büntetőügyekben. Magyar Jog 2014/7–8:444–454.
Groenendijk, Jeroen – Martin Stokhof 1997. Questions. In Johan van Benthem – Alice ter Meulen (szerk.) Handbook of Logic and Language. London: Elsevier. 1055–1124.
Gyuris Beáta 2014. A magyar eldöntendő kérdő mondatok tipológiájához. Előadás. Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2014. december 6. Budapest.
Hámori Ágnes 2006. Jogi és bűnügyi diskurzuselemzés. Dominancia és barátságosság a Kulcsár-kihallgatáson. Magyar Nyelvőr 130/2:129–165.
Hayano, Kaoru 2012. Question design in conversation. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 395–414.
Heritage, John 1984. Garfinkel and Ethnomethodology. Oxford: Polity Press.
Heritage, John – J. Maxwell Atkinson 1984. Preference organization. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of social action. Studies in conversation analysis. (Studies in emotion and social interaction). Cambridge: Cambridge University Press. 53–56.
Heritage, John – Geoffrey Raymond 2012. Navigating epistemic landscapes. Acquiesence, agency and resistance in responses to polar questions. In Jan-Peter de Ruiter (szerk.) Questions. Formal, Functional and Interactional Perspectives. (Language, Culture and Cognition 12). Cambridge: Cambridge University Press. 179–192.
Ibolya Tibor 2005. Kihallgatási taktika a nyomozásban. Kézirat. http://ibolyatibor.atw.hu/Sajat/3.pdf (2014. 12. 28.).
Jefferson, Gail 1984. On the organization of laughter in talk about troubles. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of Social Action. Studies in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press. 346–369.
Juhászné Zvolenszki Anikó 2013. Polgári eljárásjogi ismeretek. Szeged: Iurisperitus Bt.
Kengyel Miklós (szerk.) 2005. A polgári perbeli bizonyítás gyakorlati kézikönyve. Budapest: CompLex Kiadó.
Kiefer Ferenc 1983. A kérdő mondatok szemantikájáról és pragmatikájáról. In Rácz Endre – Szathmári István (szerk.) Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. 203–230.
Kiefer, Ferenc 1988. Modal particles as discourse markers in questions. Acta Linguistica Hungarica 38/1–4:107–125.
Kitzinger, Celia 2013. Repair. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 229–256.
Komter, Martha 2013. Conversation Analysis in the Courtroom. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 612–629.
Kontra Miklós 2006. Nyelv és jog. In Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar Nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1018–1037.
Lerch Ágnes 2003. A preferenciarendszer a verbális konfliktusban. In Németh T. Enikő – Bibok Károly (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 129–161.
Levinson, Stephen C. 1983. Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press.
Loftus, Elizabeth F. – John C. Palmer 1974. Reconstruction of automobile destruction. An example of the interaction between language and memory. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior 13/5:585–589.
Maleczki Márta 2007. Szemantika: Szerkezetek jelentése. In Alberti Gábor – Fóris Ágota (szerk.) A mai magyar formális nyelvtudomány műhelyei. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 124–138.
Nemesi Attila László 2011. Nyelv, nyelvhasználat, kommunikáció. Budapest: Loisir Kiadó.
Németh, Zsuzsanna 2015. Four Repair Operations in Hungarian Conversations in the Light of Cross-Linguistic Examinations. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola.
Németh T. Enikő 1998. A hát, így, tehát, mert kötőszók pragmatikai funkciójának vizsgálata. Magyar Nyelv 94/3:324–331.
Pomerantz, Anita M. 1984a. Agreeing and disagreeing with assessments. Some features of preferred/dispreferred turn shapes. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of Social Action. Studies in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press. 57–101.
Pomerantz, Anita M. 1984b. Pursuing a response. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of Social Action. Studies in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press. 152–163.
Pomerantz, Anita M. – John Heritage 2012. Preference. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 210–228.
Raymond, Geoffrey 2003. Grammar and social organization. Yes/No interrogatives and the structure of responding. American Sociological Review 68/6:939–967.
Resán Dalma 2011. A bírói pervezetés és szubjektivitás – befolyásolás a tárgyalóteremben. Debreceni Jogi Műhely 8/4. http://goo.gl/WLBAOH (2015. 05. 9.).
Sacks, Harvey 1987. On the preferences for agreement and contiguity in sequences in conversation. In Graham Button – John R. E. Lee (szerk.) Talk and Social Organisation. Clevedon: Multilingual Matters. 54–69.
Sacks, Harvey 1992. Lectures on Conversation. (Szerk.) Gail Jefferson. Vol. I-II. Oxford: Blackwell Publishers.
Sajgál Mónika 2006. A beszédretorika módszerének alkalmazása az intézményes kommunikáció vizsgálatában. Társadalmi pozícionálás egy rendőrségi tanúkihallgatásban. Argumentum 2:115–133.
Schegloff, Emanuel A. 1968. Sequencing in conversational openings. American Anthropologist 70/6:1075–1095.
Schegloff, Emanuel A. 1988. On an actual virtual servo-mechanism for guessing bad news. A single case conjecture. Social Problems 35/4:442–457.
Schegloff, Emanuel A. 2007. Sequence Organization in Interaction. A Primer in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press.
Schegloff, Emanuel A. – Harvey Sacks 1973. Opening up closings. Semiotica 8/4:289–327.
Schirm Anita 2007. A kérdések pragmatikája. In Váradi Tamás (szerk.) Alknyelvdok. I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 160–169.
Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. http://goo.gl/BXvGVU (2015. 04. 25.).
Semin, Gün R. 2008. A nyelv mint a megismerés és a viselkedés szerkezetadó eszköze: Kérdés–válasz párok. In Síklaki István (szerk.) Szóbeli befolyásolás I. Nyelv, gondolkodás, kultúra. Budapest: Typotex Kiadó. 273–302.
Semin, Gün R. – Klaus Fiedler 1996. Language in applied contexts. In Gün R. Semin – Klaus Fiedler (szerk.) Applied Social Psychology. London: Sage. 93–109.
Semin, Gün R. – Christianne J. De Poot 1997. The question–answer paradigm: You might regret not noticing how a question is worded. Journal of Personality and Social Psychology 73/3:472–480.
Stivers, Tanya – Jeffrey D. Robinson 2006. A preference for progressivity in interaction. Language in Society 35/3:367–392.
Stivers, Tanya – Federico Rossano 2010. Mobilizing response. Research on Language and Social Interaction 43/1:3–31.
Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
T. Kis Marianna 2004. Hétköznapi életünk befolyásoló üzenetei. Szakdolgozat. Szeged: SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék.
Varga Marianna 2015. A kérdések szerepe a magyar bírósági diskurzusokban. Szakdolgozat. Szeged: SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék.
Verschueren, Jef 1999. Understanding Pragmatics. London: Arnold Publishers.
Walton, Douglas 2008. Informal Logic: A Pragmatic Approach. Cambridge: Cambridge University Press.