A be igekötő jelentései Nyitragerencsér nyelvjárásában
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmányban a Nyitragerencsér be igekötős igéi körében végzett kognitív jelentéstani vizsgálat eredményeit ismertetem. A vizsgálat korpuszát a Sima Ferenc dialektológus által gyűjtött, kontextusban szereplő tájszavak képezik. A be igekötő 56 esetben fordul elő a korpuszban alaphelyzetben, s az egyik legproduktívabb kategóriát képviseli az igekötős igék körében. Tekintettel arra, hogy a jelentés fogalmi struktúrák rendszereként a holizmus, a prototípuselv és a kognitív tartományokban való profilálás segítségével írható le, a prototípuselv alapján taglalom az beigekötős igék jelentését, ugyanis az elv a jelentéshálózat feltérképezésére, a jelentésbeli különbségek és egyezések leírására alkalmazható. A csoportok és kategóriák a prototipikus jelentéstől való fokozatos távolodás következtében alakultak ki. Az igekötős ige jelentésszerkezetének felvázolása a Langacker-féle elméletre és módszertanra épül, amely az igekötős igét kompozitumszerkezetként értelmezi (Langacker 1987, 2008).
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Amant, Robert St. – Clayton T. Morrison – Yu-Han Chang – Wei Mu – Paul R. Cohen – Carole Beal 2006. An Image Schema Language. Kézirat. http://www.dtic.mil/docs/citations/ADA458943 (2013. 10. 10.).
Boogaart, Ronny – Theo Janssen 2007. Tense and aspect. In Dirk Geeraerts – Hubert Cuyckens (szerk.) The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. OUP USA Oxford Handbooks in Linguistics. 804–828.
Brisard, Frank 2002. Introduction: The epistemic basis of deixis and reference. In Frank Brisard (szerk.) Grounding: The Epistemic Footing of Deixis and Reference. Berlin, New York: Walter de Gruyter. XI–XXXII.
Deme László – Imre Samu (szerk.) 1968–1977. A Magyar Nyelvjárások Atlasza. Vol. I–VI. Budapest: Akadémiai Kiadó.
D. Mátai Mária 2003. Szófajtörténet. In Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 393–429.
É. Kiss Katalin 2004. Egy igekötőelmélet vázlata. Magyar Nyelv 2004/1:15–42.
É. Kiss Katalin 2005. Az ómagyar igeidőrendszer morfoszintaxisáról. Magyar Nyelv 2005/4:420–435.
[ÉKSz] Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Geeraerts, Dirk – Dirk Speelman 2010. Heterodox concept features and onomasiological heterogeneity in dialects. In Dirk Geeraerts – Gitte Kristiansen – Yves Peirsman (szerk.) Advances in Cognitive Sociolinguistics. Berlin, Boston: De Gruyter. 23–39.
Heine, Bernd 1997. Cognitive Foundations of Grammar. Oxford: Oxford University Press.
Iglai Edit 2012. Kognitív nyelvészet és dialektológia: Kísérlet a kognitív megközelítés nyelvjárási lexikológiában való alkalmazására. Kézirat.
J. Soltész Katalin 1959. Az ősi magyar igekötők. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kiefer Ferenc – Ladányi Mária 2000. Az igekötők. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3: Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 475–480.
Kiss Jenő (szerk.) 2003. Magyar dialektológia. Budapest: Osiris Kiadó.
Kristiansen, Gitte – René Dirven (szerk.) 2008. Cognitive Sociolinguistics. Language Variation, Cultural Models, Social Systems. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton.
Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor 2008. Funkcionális nyelvészet. In Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.) Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII). Budapest: Akadémiai Kiadó. 17–58.
Lakoff, George 1987. Women, Fire, and Dangerous Things. Chicago: University Of Chicago Press.
Langacker, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar: Vol. 1. Theoretical Prerequisites. Stanford: Stanford University Press.
Langacker, Ronald W. 2000. Grammar and Conceptualization. Berlin: Walter de Gruyter.
Langacker, Ronald W. 2008. Cognitive Grammar: A Basic Introduction. Oxford; New York: Oxford University Press.
Páll László 1999. A BENNE viszony jelentésszerkezete a magyar nyelvben. Szakdolgozat. Kolozsvár: Babes-Bolyai Tudományegyetem.
Pátrovics Péter 2002. Néhány gondolat a magyar igekötők eredetéről, valamint aspektus- és akcióminőségjelölő funkciójuk (ki)alakulásáról. Magyar Nyelvőr 2002/4:481–489.
Peredy Márta 2010. Az ige-igekötő sorrend a Jókai-kódexben. Előadás. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VI. 2009. október 14-15. Szeged. http://www.nytud.hu/oszt/elmnyelv/mgtsz.html (2014. 1. 15.).
Péter Mihály 2008. A magyar aspektusról – más aspektusból. Magyar Nyelv 2008/1:1–11.
Sándor Anna 2004. A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Sándor Anna 2007. Ebben az évben lenne kilencvenéves Sima Ferenc. Magyar Nyelv 2007/3:351–354.
Szelid, Veronika – Dirk Geeraerts 2008. Usage-based dialectology: Emotion concepts in the Southern Csango dialect. Annual Review of Cognitive Linguistics 6:23–49.
Szili Katalin 2005a. A be igekötő jelentésváltozásai I. Magyar Nyelvőr 2005/2: 151–164.
Szili Katalin 2005b. A be igekötő jelentésváltozásai II. Magyar Nyelvőr 2005/3: 282–299.
Takács Edit 2012. A progresszív jelentéstartalom konstruálásának sajátosságai a magyarban. Magyar Nyelvőr 2012/3:325–335.
Tolcsvai Nagy Gábor 2005. Kognitív jelentéstani vázlat az igekötős igéről. Magyar Nyelv 2005/1:27–43.
Tolcsvai Nagy Gábor 2010. A kognitív szemantika. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara.
Tolcsvai Nagy Gábor 2011. Kognitív egység és funkcionális változás a magyar nyelv történetében. Magyar Nyelv 2011/3:257–276.
Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Az igekötő + ige szerkezet szemantikája. Nyelvtudományi Közlemények 109:187–226.
[ÚMTsz] B. Lőrinczi Éva (szerk.) 1979. Új magyar tájszótár. Vol. 1. A-D. Budapest: Akadémiai Kiadó.