A lexikális jelentésviszonyok élményközpontú tanítása multimediális szövegekkel

Article Sidebar

Jelentés és Nyelvhasználat 4/1 (2017)
PDF
Megjelent: dec. 11, 2017
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2017.1.7
Kulcsszavak:
lexikális (lexikológiai) jelentésviszonyok, poliszémia, homonímia, oktatás, multimediális szövegek, kép–szöveg együttesek, internetes mémek

Main Article Content

Szerdi Ilona
Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Doktori Iskola

Absztrakt

Tanulmányomban a lexikális jelentésviszonyok tanításának újabb lehetőségeit mutatom be az interneten – elsősorban a Facebookon – megjelent szövegeken és kép–szöveg együtteseken keresztül. A hangalak és a jelentés kapcsolatát – főként a poliszémiát és a homonímiát – négy csoporton belül tárgyalom: 1. lexikális jelentésviszonyok a kép–szöveg kapcsolatokban; 2. az ékezethiányos írásmód eredményezte homonímia; 3. kvázi-poliszémikus szimbólumjáték; 4. homonimitás az akronimákban. Ezt követően javaslatot teszek a hangalak és a jelentés kapcsolatát tárgyaló, a szlovákiai magyar anyanyelvoktatásban használt tankönyvek vonatkozó fejezeteinek elméleti és gyakorlati kiegészítésére is.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Szerdi, I. 2017. A lexikális jelentésviszonyok élményközpontú tanítása multimediális szövegekkel. Jelentés és Nyelvhasználat. 4, 1 (dec. 2017), 101–118. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2017.1.7.
Folyóirat szám
Évf. 4 szám 1 (2017)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Információk a szerzőről

Szerdi Ilona, Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Doktori Iskola

Szerdi Ilona Királyhelmecen született 1989 májusában. 2012-ben magyar nyelv és irodalom – német nyelv és irodalom szakon tanári oklevelet szerzett a Selye János Egyetem Tanárképző Karán. Jelenleg az egyetemen működő Magyar Nyelv és Irodalom Doktori Iskola hallgatója. Kutatási területe a netnyelvészet, azon belül az internetes nyelvhasználat felhasználásának lehetőségei az anyanyelvi oktatásban.

Hivatkozások

Attardo, Salvatore 1994. Linguistic Theories of Humor. Berlin: Walter de Gruyter.

Bakonyi Géza 1997. A hálózat használata a nyelv- és irodalomtudomány területén. (NIIF Információs Füzetek) Budapest: NIIF. http://mek.niif.hu/01200/01280/html/1.12.06/ [2017. 04. 8.].

Balázs Géza 2005. Az internetkorszak kommunikációja. In Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.) Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat-Infonia. 25–57.

Bódi Zoltán 2004. A szóbeliség kifejeződése az internetes kommunikációban. Infonia IV/1:26–38.

Csányi János 2001. Az internetnyelv csalafintaságai. In Balázs Géza – Grétsy László (szerk.) Szójátékos anyanyelvünk. Válogatas a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból. Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. 44–46.

Cseresnyési László 2009. Poliszémia és jelentéskiterjesztés. Az elveszett kontextus nyomában. Magyar Nyelvjárások XLVII:5–20.

Domonkosi Ágnes 2005. Az internet nyelvhasználatának empirikus kutatási lehetőségei. In Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.) Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat-Infonia. 143–158.

Fegyverneki Gergő 2014. Digitális alapú motiváció – jó gyakorlatok a magyaróráról. Oktatás–Informatika VI/1:70–80.

Grétsy László 2000. Nyelvi kreativitás, játékosság az anyanyelvi órán. Magyartanítás 41/5:17–23.

Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.

Grice, H. Paul 1997. A társalgás logikája. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó. 213–227.

Hegedűs Gábor 2010. A játékpedagógia elmélete és gyakorlata a konstruálásban. Weboldal. MásKép(p) Tudományos. https://goo.gl/w8iN5m [2017. március 25.].

Horváth Dóra – Mitev Ariel – Veszelszki Ágnes 2013. Egy kiállítás mémei: a mémek megosztásának és interpretálásának fogyasztói élményvilága. In Király Éva (szerk.) „Kiterjesztett” marketing. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola. 140–164.

Jakab György 2011. Írás és olvasás a digitális kultúrában. Új Pedagógiai Szemle 2011/10:92–98.

Jellinek Sára 2015. Humor és metafora a nyelvfilozófiában. In Bárány Tibor – Zvolenszky Zsófia – Tőzsér János (szerk.) Metafora, relevancia, jelentés. (Pragmatika 3) Budapest: Loisir Kiadó. 173–190.

Károly Sándor 1970. Általános és magyar jelentéstan. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina.

Lőrincz Gábor 2011. A jelentéstan helyzete a szlovákiai magyar alapiskolákban. In Nagy Melinda (szerk.) A tudomány és az oktatás a tudásközpontú társadalom szolgálatában. A Selye János Egyetem III. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának konferenciakötete. Komárom: Selye János Egyetem. 118–132.

Lőrincz Julianna 2015. Jelentéstani alapismeretek. Komárom: Szakképző és Felnőttképzési Intézet.

Manuel, Kate 2002. Teaching information literacy to generation Y. Journal of Library Administration 36/1–2:195–217.

Nemesi Attila László 2015. Melyik pragmatikaelméletnek van a legjobb „humorérzéke”? In Bódog Alexa – Csatár Péter – Németh T. Enikő (szerk.) Használat és hatás. Újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban. Budapest: Loisir Könyvkiadó. 123–156.

Nyíri Kristóf 2011. Kép és idő. Budapest: Magyar Mercurius.

Pais Ella Regina 2013. Alapvetések a Z generáció tudománykommunikációjához – tanulmány. Kézirat. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. http://www.zgeneracio.hu/getDocument/1391 [2017.december 7.]

Patakfalvi Attiláné 2009. Játék szerepe a gyermek fejlődésében. In Frank Gabriella (szerk.) A Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény munkatársainak írásai. Budapest: Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény. 1–10.

Pethő József 2006. Jelentéstan. Tankönyv a BA-képzés számára. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola.

Petőfi S. János 1996. Egy multimediális szövegek elemzésére alkalmas jelmodell néhány aspektusa. Jel–Kép 1996/2:87–95.

Prensky, Marc 2001. Digital natives, digital immigrants Part 2: Do they really think differently? On the Horizon 9/6:1–6.

Raskin, Victor 1984. Semantic Mechanisms of Humor. Dordrecht: Reidel.

Renner, Vincent 2015. Lexical blending as wordplay. In Angelika Zirker – Esme Winter-Froemel (szerk.) Wordplay and Metalinguistic / Metadiscursive Reflection. Authors, Contexts, Techniques, and Meta-Reflection. Berlin, Boston: De Gruyter. 119–134.

Schirm Anita 2013. A humor szerepe a nyelvészet oktatásában. In Vargha Katalin – T. Litovkina Anna – Barta Zsuzsanna (szerk.) Sokszínű humor. A III. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 151) Budapest: Tinta Könyvkiadó, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Magyar Szemiotikai Társaság. 50–58.

Séra László 2008. Humor a tanulásban. In Daczi Margit – T. Litovkina Anna – Barta Péter (szerk.) Ezerarcú humor. Az 1. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 79) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 264–272.

Shifman Limor 2016. Az internetes mémek definiálása. Fordította Pölcz Róbert. Apertúra 2016/ősz.

Szekszárdi Júlia 2015. Hogyan szerettessük meg az olvasást? Weboldal. Modern Iskola. http://moderniskola.hu/2015/06/hogyan-szerettessuk-meg-az-olvasast/ [2017. március 22.].

Szikszainé Nagy Irma 1999. Leíró magyar szövegtan. Budapest: Osiris Kiadó.

Veszelszki Ágnes 2012. Új írásjelek digitális és kézzel írt szövegekben. Anyanyelv-pedagógia 2012/4.

Veszelszki Ágnes 2013. Humor a digitális kommunikációban: az internetes mémek. In Vargha Katalin – T. Litovkina Anna – Barta Zsuzsanna (szerk.) Sokszínű humor. A III. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 151) Budapest: Tinta Könyvkiadó, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Magyar Szemiotikai Társaság. 11–25.