Történeti beszédaktus-kutatás A középkori katalán plaure ’tetszik’ igével alkotott

Main Article Content

Nagy C. Katalin

Absztrakt

Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a középkori katalán plaure ’tetszik’ ige felszólító értelmű alakjaival alkotott egyes szerkezetek használatát, amely ellentmond Searle (1975) általánosításának az indirekt direktívák lehetséges végrehajtási módjairól. A vizsgált szerkezetek a középkori katalánban engedélykérő direktívák, később pedig indirekt direktívák végrehajtására voltak használatosak. Az előfordulások egy csoportjában Isten, vagy valamely más isteni személy tetszését kéri a beszélő: ez a használat az interakció bizonyos pontjain volt hajlamos megjelenni, és kitüntetett szerepe volt annak felépítésében és az érvelésben. A ’(ne) tessék Istennek’ értelmű szófordulat a középkori katalánban szubjektifikáción is keresztülment. A tanulmány további célkitűzése, hogy bemutassa és értékelje a diakrón beszédaktus-kutatás módszertanának egyes eljárásait, a kvalitatív kontextuális elemzés jelentőségét hangsúlyozva. Az írott formában fennmaradt megnyilatkozások illokúciós értékének megállapításához a beszédaktusigék vizsgálatán kívül figyelembe kell venni a társas kontextust, enciklopédikus információkat, a kérés tartalmát és súlyát, az adott kor kulturális közegét, valamint az interakció felépítését és benne a kérdéses megnyilatkozás helyét és szerepét. Amennyiben teljes képet akarunk kapni a vizsgált szerkezet használatáról, a teljes jelentésmezőt, funkcionális mezőt érdemes feltérképezni, azaz az egyazon típusú illokúciós aktus végrehajtására alkalmas, hasonló funkciójú szerkezeteket együtt érdemes vizsgálni.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Nagy C., K. 2018. Történeti beszédaktus-kutatás: A középkori katalán plaure ’tetszik’ igével alkotott. Jelentés és Nyelvhasználat. 5, 1 (dec. 2018), 215–242. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2018.1.9.
Folyóirat szám
Rovat
Cikk
Információk a szerzőről

Nagy C. Katalin, MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport; SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék

Nagy C. Katalin tudományos munkatárs az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportban. Történeti pragmatikával foglalkozik, eddig elsősorban a katalán összetett múlt kialakulását vizsgálta történeti pragmatikai szempontból. További kutatási témái a történeti beszédaktus-kutatás és udvariasságkutatás, valamint a történeti pragmatikai módszertan körébe tartoznak, különös tekintettel a kontextus szerepére és értelmezéseire a történeti pragmatikában.

Hivatkozások

Alturo, Núria – Marianna Chodorowska-Pilch 2009. La gramaticalització de „sisplau”. Els Marges 88:15–38.

Arnovick, Leslie K. 1999. Diachronic Pragmatics. Seven Case Studies in English Illocutionary Development. (Pragmatics & Beyond New Series 68) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.

Athanasiadou, Angeliki – Costas Canakis – Bert Cornillie (szerk.) 2006. Subjectification. Various Paths to Subjectivity. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton.

Beardsley, Wilfred Attwood 1921. Infinitive Constructions in Old Spanish. New York: Columbia University Press.

Clark, Herbert H. – Thomas B. Carlson 1982. Hearers and speech acts. Language 58/2:332–373. doi: https://doi.org/10.2307/414102

Cuyckens, Hubert – Kristin Davidse – Lieven Vandelanotte (szerk.) 2010a. Subjectification, Intersubjectification and Grammaticalization. (Topics in English Linguistics 66) Berlin, Boston: De Gruyter Mouton.

Cuyckens, Hubert – Kristin Davidse – Lieven Vandelanotte 2010b. Introduction. In Hubert Cuyckens – Kristin Davidse – Lieven Vandelanotte (szerk.) Subjectification, Intersubjectification and Grammaticalization. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. doi: https://doi.org/10.1515/9783110226102.0.1

Dijk, Teun A. van 1977. Pragmatic macro-structures in discourse and cognition. In Marc de Mey – Rik Pinxten – M Poriau – Fernand Vandamme (szerk.) International Workshop on the Cognitive Viewpoint: CC77. University of Ghent, 24-26. 3. 77. Communication & Cognition. 99–113.

Ervin-Tripp, Susan 1991 [1976]. Ott van Szibill? A direktívumok szerkezete az amerikai angolban. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv, kommunikáció, cselekvés I. Budapest: Tankönyvkiadó. 77–123.

Ilyefalvi Emese – Székely Tünde 2010. „[…] akar mi lellyen benneteket mingyart Emberre gyanakoztok”. Boszorkányfenyegetések pragmatikai elemzése. XI. RODOSZ konferenciakötet. Kolozsvár: RODOSZ, Clear Vision. 75–92.

Jacobs, Andreas – Andreas H. Jucker 1995. The historical perspective in pragmatics. In Andreas H. Jucker (szerk.) Historical Pragmatics. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 3–27.

Jucker, Andreas H. 1994. The feasibility of historical pragmatics. Journal of Pragmatics 22/5:533–536. doi: https://doi.org/10.1016/0378-2166(94)90083-3

Jucker, Andreas H. – Irma Taavitsainen 2000. Diachronic speech act analysis. Insults from flyting to flaming. Journal of Historical Pragmatics 1/1:67–95. doi: https://doi.org/10.1075/jhp.1.1.07juc

Jucker, Andreas H. – Irma Taavitsainen (szerk.) 2008. Speech Acts in the History of English. (Pragmatics & Beyond New Series 176) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.

Kohnen, Thomas 2000. Explicit performatives in Old English. A corpus-based study of directives. Journal of Historical Pragmatics 1/2:301–321. doi: https://doi.org/10.1075/jhp.1.2.07koh

Kohnen, Thomas 2007. Text types and the methodology of diachronic speech act analysis. In Susan M. Fitzmaurice – Irma Taavitsainen (szerk.) Methods in Historical Pragmatics. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. 139–166. doi: https://doi.org/10.1515/9783110197822.139

Langacker, Ronald W. 2006. Subjectification, grammaticization, and conceptual archetypes. In Angeliki Athanasiadou – Costas Canakis – Bert Cornillie (szerk.) Subjectification. Various Paths to Subjectivity. Berlin, Boston: Mouton de Gruyter. 17–40.

Montgomery, Thomas 1998. Medieval Spanish Epic. Mythic Roots and Ritual Language. Penn State Press.

Nagy C. Katalin 2011. A diakrón beszédaktus-kutatás egyes módszertani problémáiról. In Gécseg Zsuzsanna (szerk.) LingDok 10. Nyelvész-doktoranduszok dolgozatai. Szeged: SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. 155–179.

Nagy C. Katalin 2018. Udvarias direktívák a középkori katalánban. In Csikós Zsuzsanna (szerk.) 25 év – 25 tanulmány: Fejezetek a Hispanisztika Tanszék történetéből 1993–2018. Szeged: JATEPress. 229–242.

[ÉKSz.2] Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar értelmező kéziszótár. 2., átdolgozott kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Searle, John R. 1975. Indirect speech acts. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics, Volume 3: Speech Acts. New York: Academic Press. 59–82.

Searle, John R. 1991 [1975]. Közvetett beszédaktusok. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyényi Tamás (szerk.) Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Tankönyvkiadó. 53–76.

Searle, John R. 1991 [1969]. Az illokúciós aktusok szerkezete. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyényi Tamás (szerk.) Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Tankönyvkiadó. 30–52.

Szili Katalin 2002. A kérés pragmatikája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr 126/1:12–30.

Taavitsainen, Irma – Andreas H. Jucker 2007. Speech act verbs and speech acts in the history of English. In Susan M. Fitzmaurice – Irma Taavitsainen (szerk.) Methods in Historical Pragmatics. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. 107–138. doi: https://doi.org/10.1515/9783110197822.107

Traugott, Elizabeth C. 1982. From propositional to textual and expressive meanings. Some semantic-pragmatic aspects of grammaticalization. In Winfred P. Lehmann – Yakov Malkiel (szerk.) Perspectives on Historical Linguistics. (Current Issues in Linguistic Theory 24) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 245. doi: https://doi.org/10.1075/cilt.24.09clo

Traugott, Elizabeth C. 1989. On the rise of epistemic meanings in English. An example of subjectification in semantic change. Language 65/1:31–55. doi: https://doi.org/10.2307/414841

Traugott, Elizabeth C. 2003. Constructions in grammaticalization. In Brian D. Joseph – Richard D. Janda (szerk.) The Handbook of Historical Linguistics. Oxford: Blackwell. 624–647.

Traugott, Elizabeth C. 2010. (Inter)subjectivity and (inter)subjectification: A reassessment. In Kristin Davidse – Lieven Vandelanotte – Hubert Cuyckens (szerk.) Subjectification, Intersubjectification and Grammaticalization. Berlin, Boston: De Gruyter. 29–71.

Traugott, Elizabeth Closs – Richard B. Dasher 2004 [2002]. Regularity in Semantic Change. Cambridge, New York: Cambridge University Press.

Zaicz Gábor (szerk.) 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. (A magyar nyelv kézikönyvei 12) Budapest: Tinta Könyvkiadó.