Hiányosan dokumentált nyelvek relevanciája a lexikai szemantikai kutatásokban, avagy meddig ér a nganaszan takaró?

Main Article Content

Szeverényi Sándor

Absztrakt

Az előadás elsősorban elvi kérdéseket feszeget, amelyhez természetesen elméleti és gyakorlati háttér is szolgál: a tanulságok a HeNg-On (OTKA) projekt során szerzett tapasztalatoknak köszönhetők. E projekt célja, hogy a nganaszan nyelv lexikalizációs ösvényeinek feltárásával megpróbálja megalkotni a nganaszan motivációs „profilját” a lexikai egységek a formai és kognitív motivációk közötti kapcsolatai alapján. A probléma ott merül fel, hogy a nyelvtudományban megjelenő újabb elméletek új elvárásokat is támasztanak a vizsgált nyelvvel kapcsolatban: a vizsgálat központjában a beszélő, a nyelvhasználó áll, azaz az új jelentések az aktuális nyelvhasználat kontextusában alakulnak. Azaz bármiféle változást, annak motivációját a kontextusba helyezett megnyilatkozások alapján lehet leírni. Ez élő, elérhető kompetenciájú nyelvek esetében ugyan egyértelmű, de mit kezdjünk azokkal a nyelvekkel, amelyek esetében mindez nem, vagy csak korlátozottan tehető meg? Mennyire plauzibilisek azok megállapítások, amelyeket olyan nyelvről teszünk, ahol erősen korlátozott, hiányos a kompetenciánk? Az előadásban a nganaszan talu ’tegnap, holnap’ jelentésű szón keresztül mutatom be, hogy meddig érhet az a bizonyos takaró: milyen információk alapján tudunk releváns megállapításokat tenni szemantikai lexikális tipológiai keretben, és hol van az a pont, amikor már nem nyújtózhatunk tovább.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Szeverényi, S. 2014. Hiányosan dokumentált nyelvek relevanciája a lexikai szemantikai kutatásokban, avagy meddig ér a nganaszan takaró?. Jelentés és Nyelvhasználat. 1, 1 (dec. 2014), 55–65. DOI:https://doi.org/10.14232/jeny.2014.1.5.
Folyóirat szám
Rovat
Cikk
Információk a szerzőről

Szeverényi Sándor, SZTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

Szeverényi Sándor a Szegedi Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének adjunktusa, valamint rendszeresen részt vesz az MTA Nyelvtudományi Intézetében folyó projektekben. Elsősorban a szamojéd nyelvekkel foglalkozik, kutatásait jellemzően a lexikológia, morfológia, tipológia, dokumentációs nyelvészeti területeken végzi.

Hivatkozások

Chelliah, Shobhana L. – Willem J. de Reuse 2011. Handbook of Descriptive Linguistic Fieldwork. Dordrecht, Heidelberg, London, New York: Springer.

Evans, Nicholas 2010. Semantic Typology. In Jae Jung Song (szerk.) The Oxford Handbook of Linguistic Typology. Oxford: Oxford University Press. 504–533.

Geeraerts, Dirk 2010. Theories of Lexical Semantics. Oxford: Oxford University Press.

Hale, Ken – Michael Krauss – Lucille J. Watahomigie – Akira Y. Yamamoto – Colette Craig – LaVerne M. Jeanne – Jeanne Masayesva – Nora C. England 1992. Endangered languages. Language 68:1–42.

Himmelmann, Nikolaus P. 2008. Language documentation: What is it and what is it good for? In Jost Gippert – Nikolaus P. Himmelmann – Ulrike Mosel (szerk.) Essentials of Language Documentation. Berlin, Boston: Mouton de Gruyter. 1–30.

Klein, Wolfgang 1994. Time in Language. London, New York: Routledge.

Koptjevskaja-Tamm, Maria 2012. New directions in lexical typology. Linguistics 50/3:373–394.

Kosterkina – Momde – Zhdanova [Н. Т. Костеркина – А. Ч. Момде – Т. Ю. Жданова] 2001. Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский. Санкт-Петербург: Филиал издательство Просвещение.

Lehrer, Adrienne 1992. A theory of vocabulary structure: Retrospectives and prospectives. In Manfred Pütz (szerk.) Thirty Years of Linguistic Evolution. Studies in honour of René Dirven on the occasion of his 60th birthday. Amsterdam: Benjamins. 243–256.

Nettle, Daniel – Suzanne Romaine 2000. Vanishing Voices. The Extinction of the World’s Languages. Oxford: Oxford University Press.

Nichols, Johanna 2007. What, if anything, is typology? Linguistic Typology 11/1:231–238.

Szeverényi Sándor 2010. Talu. A nganaszan deiktikus napnevek rendszere. Folia Uralica Debreceniensia 17:143–157.

Szeverényi, Sándor 2012. The systems of the deictic day names in the Samoyed languages. Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia 264:465–479.

Tent, Jan 1998. The structure of deictic day-name systems. Studia Linguistica 52/2:112–148.

Wohlgemuth, Jan 2010. Language endangerment, community size and typological rarity. In Jan Wohlgemuth – Michael Cysouw (szerk.) Rethinking Universals. How Rarities affect Linguistic Theory. Berlin, Boston: De Gruyter. 255–277.

Woodbury, Anthony 2011. Language documentation. In Peter K. Austin – Julia Sallabank (szerk.) The Cambridge Handbook of Endangered Languages. Cambridge: Cambridge University Press. 159–186.

Zalizniak, Anna A. – Maria Bulakh – Dmitrij Ganenkov – Ilya Gruntov – Timur Maisak – Maxim Russo 2012. The catalogue of semantic shifts as a database for lexical semantic typology. Linguistics 50/3:633–669.

Zayzon Réka 2005. Deiktikus morfémák funkcióváltásai a nganaszanban: Grammatizálódás, lexikalizálódás, pragmatizálódás. In Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.) Uráli Grammatizáló 2003. szeptember 4-6. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 269–291.

Zhovnickaja, S. N. [С. Н. Жовницкая] 2001. Букварь. Санкт-Петербург: Просвещение.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei