Közösségi vagy személyes? Perspektivizáció a magyar népdalban

Article Sidebar

PDF
Megjelent: szept. 28, 2015
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2015.1.2
Kulcsszavak:
perspektivizáció, kognitív szemantika, folklórszövegek, referenciapont, konceptualizáció, szubjektivizáció

Main Article Content

Baranyiné Kóczy Judit
Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont

Absztrakt

A magyar népdalokban elterjedt jellegzetes reprezentációs forma, az ún. természeti jelenet metaforáinak a szövegértelembe integrált értelmezése olyan pragmatikai és szemantikai probléma, amely az eddigi folklorisztikai és szövegtani kísérletek ellenére számos kérdést rejt. Ebben értékes eredményt hozhat a szövegben megjelenő perspektívák vizsgálata, amely kognitív nyelvészeti kiindulópontú. A természeti jelenetek perspektivikus konstruálása (azaz egy jelenet egyféle fogalmi megalkotása) ugyanis olyan nyelvi formában valósul meg, amelynek sajátosságai lehetővé teszik ugyanannak a nyelvi reprezentációnak a különböző perspektívákból történő értelmezését. A dinamikus jelentéskonstruálás azt mutatja: számos szövegben a megnyilatkozói nézőpont (Bühler 1934; Sanders–Spooren 1997) kezdetben a színre vitt jeleneten kívül helyezhető el (off-stage), majd explicit módon belülre kerül (on-stage), miközben ebből az utóbbi nézőpontból is lehetségessé válik a jelenet első, objektívabban konstruált részének az értelmezése. Ennek a műveletnek a jelen tanulmányban vizsgált nyelvi megvalósulásai a több referenciapontot implikáló skaláris melléknevek, a nemcsak egy kontextusban lehorgonyzott határozott főnevek és a lehorgonyzatlan tér- és időhatározók által válik lehetségessé. A népdalok nagy hányadában az ilyen típusú szövegkezdő nyelvi reprezentációk olyan összetett perspektíva lehetőségét rejtik, amely egyidejűleg érvényesíti a népi konceptualizáción alapuló közösségi és a személyes nézőpontot, így a népdal egyik fő szövegtipológiai jellemzőjét.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Baranyiné Kóczy, J. 2015. Közösségi vagy személyes? Perspektivizáció a magyar népdalban. Jelentés és Nyelvhasználat. 2, 1 (szept. 2015), 31–44. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2015.1.2.
Folyóirat szám
Évf. 2 szám 1 (2015)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Információk a szerzőről

Baranyiné Kóczy Judit, Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont

Baranyiné Kóczy Judit PhD fokozatát 2014-ben szerezte az ELTÉ-n, disszertációjának címe A magyar népdal térszemantikai megközelítése. Korpusz-alapú, empirikus kutatásai elsősorban a kognitív szemantika, ezen belül a térszemantika, a fogalmi konstruálás és a metaforák vizsgálatára irányulnak.

Hivatkozások

Baranyiné Kóczy Judit 2008. Orientációs metaforák a magyar népdalok természeti kezdőképeiben. Magyar Nyelvőr 132/3:302–325.

Baranyiné Kóczy Judit 2011a. Az erdő konceptualizációja a magyar népdalokban. Magyar Nyelv 107/3–4:318–325, 398–406.

Baranyiné Kóczy Judit 2011b. Az időjárás mint szemantikai összetevő a magyar népdalokban. In Parapatics Andrea (szerk.) Félúton 6: A hatodik Félúton konferencia (2010) kiadványa.

http://linguistics.elte.hu/studies/fuk/fuk10/ (2015. 09. 22.).

Baranyiné Kóczy Judit 2011c. Szövegtípus és deixis: a térdeixis funkciója a magyar népdalban. Magyar Nyelvőr 135/1:36–47.

Baranyiné Kóczy Judit 2014. Referenciapont, -szerkezet és -lánc a népdalok térszemantikai konstrukciójában. Magyar Nyelvőr 138/1:83–99.

Bühler, Karl 1934. Sprachtheorie: Die Darstellungsfunktion der Sprache. Jena: Fischer.

Heltainé Nagy Erzsébet 2009. A népi konceptualizáció mint jelentésképző érték és stílusalkotó tényező Sinka István költészetében. Magyar Nyelvőr 133/3:275–294.

Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kugler Nóra 2013. A szubjektivizáció jelenségének nyelvészeti értelmezései. Magyar Nyelvőr 137/1:8–30.

Langacker, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar: Vol. 1. Theoretical Prerequisites. Stanford: Stanford University Press.

Langacker, Ronald W. 2002a. Concept, Image, and Symbol. The Cognitive Basis of Grammar. Berlin, New York: Mouton de Gruyter.

Langacker, Ronald W. 2002b. Deixis and subjectivity. In Frank Brisard (szerk.) Grounding. The Epistemic Footing of Deixis and Reference. Berlin, Boston: Mouton de Gruyter. 1–28.

Langacker, Ronald W. 2006. Subjectification, grammaticization, and conceptual archetypes. In Angeliki Athanasiadou – Costas Canakis – Bert Cornillie (szerk.) Subjectification: Various Paths to Subjectivity. Berlin, Boston: Mouton de Gruyter. 17–40.

Langacker, Ronald W. 2008. Cognitive Grammar: A Basic Introduction. Oxford, New York: Oxford University Press.

Levinson, Stephen C. 1983. Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press.

MacWhinney, Brian 2005. The emergence of grammar from perspective. In Diane Pecher – Rolf A. Zwaan (szerk.) Grounding Cognition: The Role of Perception and Action in Memory, Language, and Thinking. Cambridge: Cambridge University Press. 198–223.

Németh T. Enikő 2013. Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban. In Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 112–133.

Ortutay Gyula – Katona Imre (szerk.) 1975. Magyar népdalok. Vol. I-II. 2., bőv. kiad. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.

Pelyvás Péter 1998. A magyar segédigék és kognitív predikátumok episztemikus lehorgonyzó szerepéről. In Büky László – Maleczki Márta (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 3. Szeged: JATE. 117–132.

Pócs Éva 1983. Tér és idő a néphitben. Ethnographia XCIV/2:177–206.

Sanders, José – Wilbert Spooren 1997. Perspective, subjectivity, and modality from a cognitive linguistic point of view. In Wolf-Andreas Liebert – Gisela Redeker – Linda R. Waugh (szerk.) Discourse and Perspective in Cognitive Linguistics. (Current Issues in Linguistic Theory 151). Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 85–112.

Siegel, Muffy E. A. 1980. Capturing the Adjective. New York: Garland.

Sinha, Chris 1999. Grounding, mapping, and acts of meaning. In Theo Janssen – Gisela Redeker (szerk.) Cognitive Linguistics. Foundations, Scope, and Methodology. Berlin, New York: Mouton de Gruyter. 223–256.

Szilágyi N. Sándor 1996. Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára. Kolozsvár: Erdélyi Tankönyvtanács.

Takács Szilvia 2006. Folklorisztikai szövegtipológia. Az epikus ráolvasó imádságok. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 63). Budapest: Tinta Könyvkiadó. 182–208.

Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Tomasello, Michael 2002. Gondolkodás és kultúra. Budapest: Osiris Kiadó.

Tribushinina, Elena 2008. Cognitive Reference Points: Semantics beyond the Prototypes in Adjectives of Space and Colour. Utrecht: LOT.

Whorf, Benjamin Lee 1964. Science and linguistics. In John Bissell Carroll (szerk.) Language, Thought, and Reality: Selected Writings of Benjamin Lee Whorf. Cambridge: The MIT Press. 212–214.