[mi[ti[ők]]] Interpretációs és egyeztetési félhálók a névmások leírásában
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány a Maleczki (1995)-ben a főnévi kifejezések interpretációjának leírásánál használt félhálós strukturált modellt terjeszti ki a személyes névmások interpretációjának leírására. Megállapítja, hogy a különböző személyes névmások által referált atomi és plurális entitások a teljes interpretációs félháló hierarchikusan elhelyezkedő részfélhálóit alkotják, illetve hogy a tegező és a magázó formák, illetve az az/azok mutató névmások nem illeszthetők be szervesen ebbe a struktúrába. A tanulmány második részében az interpretációs félhálók homomorf egyszerűsített változatával a magyar alanyi egyeztetési jelenségeket magyarázza, kitérve a vegyes szám- és személyjegyű koordinációk egyeztetési tulajdonságaira, illetve a visszaható névmások és azok antecedensei közötti egyeztetési jelenségeket írja le. A vegyes koordináció során kialakuló alanyi egyeztetési jegy, illetve a visszaható névmási alak meghatározásához ezekben az egyeztetési félhálókban a legkisebb felső korlát félhálóműveletet alkalmazza.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Alberti, Gábor – Judit Farkas 2018. The case of competing back-referencing pronoun variants with information structural functions in Hungarian. In Huba Bartos – Marcel den Dikken – Zoltán Bánréti – Tamás Váradi (szerk.) Boundaries Crossed, at the Interfaces of Morphosyntax, Phonology, Pragmatics and Semantics. (Studies in Natural Language and Linguistic Theory 94) Cham: Springer. 263–278. doi: https://doi.org/10.1007/978-3-319-90710-9_17
Bartos Huba 2000. Az alanyi és a tárgyas ragozásról. In Büky László – Maleczki Márta (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei IV. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 153–170.
Barwise, Jon – Robin Cooper 1981. Generalized quantifiers and natural language. Linguistics and Philosophy 4/2:159–219. doi: https://doi.org/10.1007/BF00350139
Bús Ivett Virág 2019. A személyes névmások interpretációja félháló struktúra segítségével. Szakdolgozat. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Általános Nyelvészeti Tanszék.
Cysouw, Michael 2002. ‘We’ rules: The impact of an inclusive/exclusive opposition on the paradigmatic structure of person marking. In Horst J. Simon – Heike Wiese (szerk.) Pronouns – Grammar and Representation. (Linguistik Aktuell/Linguistics Today 52) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 41–62. doi: https://doi.org/10.1075/la.52.06cys
Cysouw, Michael 2013. Inclusive/Exclusive Distinction in Independent Pronouns. In Matthew S. Dryer – Martin Haspelmath (szerk.) The World Atlas of Language Structures Online. Leipzig: Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology. https://wals.info/chapter/39 (2019. 06. 19.).
Csatár Péter – Tóth Enikő 2015. Az indexikális főnévi mutató névmások kontextuális használata. In Bódog Alexa – Csatár Péter – Németh T. Enikő – Vecsey Zoltán (szerk.) Használat és hatás. Újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban. (Pragmatika 4) Budapest: Loisir Kiadó. 67–80.
Dikken, Marcel den – Anikó Lipták – Zsófia Zvolenszky 2001. On inclusive reference anaphora: New perspectives from Hungarian. In Karine Megerdoomian – Leora Anne Bar-el (szerk.) WCCFL 20 Proceedings. Sommerville: Cascadilla Press. 137–149.
Gyuris Beáta – Varasdi Károly – Maleczki Márta 2006. Formális szemantika. Szeged: JATEPress.
Harley, Heidi – Elizabeth Ritter 2002. Structuring the bundle: A universal morphosyntactic feature geometry. In Horst J. Simon – Heike Wiese (szerk.) Pronouns – Grammar and Representation. (Linguistik Aktuell/Linguistics Today 52) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 23–39. doi: https://doi.org/10.1075/la.52.05har
Kálmán László – Trón Viktor 2000. Értékek azonossága-e az egyeztetés? In Büky László – Maleczki Márta (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei IV. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 43–56.
Kozmács István 1998. Inkluzív személyes névmás a finnugor nyelvekben? Votják ми~асьмеос. Néprajz és Nyelvtudomány 39:137–143.
Kugler Nóra – Laczkó Krisztina 2000. A névmások. In Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 152–175.
Laczkó Krisztina 2004. A névmási rendszer funkcionális keretben I. Magyar Nyelvőr 128/4:469–479.
Laczkó Krisztina 2005. A névmási rendszer funkcionális keretben II. Magyar Nyelvőr 129/1:78–88.
Landman, Fred 1989a. Groups, I. Linguistics and Philosophy 12/5:559–605. doi: https://doi.org/10.1007/BF00627774
Landman, Fred 1989b. Groups, II. Linguistics and Philosophy 12/6:723–744. doi: https://doi.org/10.1007/BF00632603
Link, Godehard 1991. Plural. In Arnim von Stechow – Dieter Wunderlich (szerk.) Semantik / Semantics. Berlin, New York: Walter de Gruyter. 418–440. doi: https://doi.org/10.1515/9783110126969.6.418
Maleczki Márta 1995. A magyar főnevek és determinánsok interpretációja strukturált tartományú szemantikai modellekben. Néprajz és Nyelvtudomány 36:199–234.
Partee, Barbara H. – Alice Ter Meulen – Robert E. Wall 1990. Mathematical Methods in Linguistics. (Studies in Linguistics and Philosophy 30) Dordrecht: Kluwer Academic Publishers.
Simkó Katalin Ilona 2015. Kollektív-disztributív többértelműségek az inkvizitív szemantikában. In Gécseg Zsuzsanna (szerk.) LINGDOK 14. Nyelvészdoktoranduszok dolgozatai. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola. 165–180.
Szécsényi Tibor – Szécsényi Krisztina 2016. A tárgyi egyeztetés és a főnévi igeneves szerkezetek. In Kas Bence (szerk.) „Szavad ne feledd!” Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 117–127.
Szécsényi, Krisztina – Tibor Szécsényi 2017. Definiteness Agreement in Hungarian Multiple Infinitival Constructions. In Joseph E. Emonds – Markéta Janebová (szerk.) Language Use and Linguistic Structure. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2016. Olomouc: Palacký University. 75–89.
Tóth Enikő 2019. Ez vagy az? Egy produkciós kísérlet eredményei. Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:129–146. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2019.1.5
Tóth Enikő – Csatár Péter 2014. A főnévi mutató névmások indexikális használatát befolyásoló tényezők a magyarban. Jelentés és Nyelvhasználat 1:67–85. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2014.1.6