Kontextus(ok) a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában

Article Sidebar

PDF
Megjelent: dec. 1, 2014
DOI: https://doi.org/10.14232/jeny.2014.1.3
Kulcsszavak:
grammatikalizáció, jelentésváltozás, kontextus, kontextus típus, történeti pragmatika

Main Article Content

Nagy C. Katalin
MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport

Absztrakt

Jelen írás a történeti pragmatika, ezen belül a grammatikalizációs jelentésváltozással foglalkozó kutatások kontextusfogalmának feltárását tűzi ki célul. E kutatási terület két kontextustipológiájának (Heine 2002 és Diewald 2002) feltételezett kontextustípusai közül a kritikus kontextus (Diewald 2002) jellegzetességeinek alapos feltárása alapján az a konklúzió vonható le, hogy a kontextus kifejezés a vizsgált kutatási terület szakirodalmában nem mindig az értelmezés kontextusaként értendő. Egyrészt, a kontextus fogalma a grammatikalizációs jelentésváltozás szakirodalmában szűkebb fogalom az értelmezés kontextusánál, abban csupán a folyamatot előmozdító kontextuális tényezők kapnak szerepet. Másrészt, a történeti kutató értelmezési kontextusában több kontextuális tényező és másképp játszik/játszhat szerepet, mint a mindennapi nyelvhasználatban a megnyilatkozások értelmezése során. Harmadrészt, a kontextusnak a történeti kutatásban használatos fogalma a nyelvi megértésben szerepet játszó kontextus és a módszertani értelemben vett kontextus vonásainak keveredését mutatja.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Nagy, C.K. 2014. Kontextus(ok) a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában. Jelentés és Nyelvhasználat. 1, 1 (dec. 2014), 11–27. DOI:https://doi.org/10.14232/jeny.2014.1.3.
Folyóirat szám
Évf. 1 szám 1 (2014)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Információk a szerzőről

Nagy C. Katalin, MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport

Nagy C. Katalin tudományos segédmunkatárs az MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportban. Történeti pragmatikával foglalkozik, eddig elsősorban a katalán összetett múlt kialakulását vizsgálta történeti pragmatikai szempontból. Ezen kívül a történeti pragmatikai módszertan kérdései érdeklik, úgymint a történeti pragmatika adatai és módszerei, különös tekintettel a kontextus szerepére és értelmezéseire a történeti pragmatikában.

Hivatkozások

Bybee, Joan L. 2005. Mechanisms of change in grammaticization: The role of frequency. In Brian D. Joseph – Richard D. Janda (szerk.) The Handbook of Historical Linguistics Vol. 3. (Blackwell Handbooks in Linguistics). Oxford: Wiley-Blackwell. 602–623.

Cummings, Louise (szerk.) 2010. The Pragmatics Encyclopedia. London, New York: Routledge.

Dér Csilla Ilona 2004. Határok nélkül: a grammatikalizáció státusáról. Nyelvtudományi Közlemények101:182–194.

Diewald, Gabriele 2002. A model for relevant types of contexts in grammaticalization. In Ilse Wischer – Gabriele Diewald (szerk.) New Reflections on Grammaticalization. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins. 103–120.

Dömötör Adrienne 2012. A nyelvtörténeti adat: elvek, gyakorlat, lehetőségek. Magyar Nyelv108/1:39–51.

Evans, Nicholas – David Wilkins 1998. The Knowing Ear: An Australian Test of Universal Claims about the Semantic Structure of Sensory Verbs and Their Extension Into the Domain of Cognition. Köln: Institut für Sprachwissenschaft, Universität zu Köln.

Finkbeiner, Rita – Jörg Meibauer – Petra B. Schumacher (szerk.) 2012. What is a Context? Linguistic Approaches and Challenges. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins.

Fischer, Olga 2004. What counts as evidence in historical linguistics? Studies in Language28/3:710–740.

Fischer, Olga 2007. Morphosyntactic Change: Functional and Formal Perspectives. Oxford: Oxford University Press.

Fitzmaurice, Susan M. – Irma Taavitsainen 2007. Historical pragmatics: What it is and how to do it. In Susan M. Fitzmaurice – Irma Taavitsainen (szerk.) Methods in Historical Pragmatics. (Topics in English Linguistics 52). Berlin, Boston: De Gruyter. 11–36.

Forgács Tamás 1993. Zárt korpuszok és pótkompetencia. Néprajz és Nyelvtudomány35:17–23.

Heine, Bernd 2002. On the role of context in grammaticalization. In Ilse Wischer – Gabriele Diewald (szerk.) New Reflections on Grammaticalization. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins. 83–102.

Hopper, Paul J. – Elizabeth Closs Traugott 1993. Grammaticalization. Cambridge: Cambridge University Press.

Levinson, Stephen C. 2000. Presumptive Meanings: The Theory of Generalized Conversational Implicature. Cambridge: The MIT Press.

Meibauer, Jörg 2012. What is a context? Theoretical and empirical evidence. In Rita Finkbeiner – Jörg Meibauer – Petra B. Schumacher (szerk.) What is a Context?: Linguistic Approaches and Challenges. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins. 9–32.

Nagy C. Katalin 2013. A katalán „anar + főnévi igenév” szerkezet grammatikalizációs jelentésváltozásának kezdeti szakaszáról történeti pragmatikai megközelítésben. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem.

Németh T. Enikő előkészületben. Interaction between grammar and pragmatics: the case of implicit subject and direct object arguments in Hungarian lan¬guage use. Kézirat.

Németh T. Enikő 1994. Megnyilatkozás: típus–példány. Néprajz és Nyelvtudomány35:69–101.

Németh T. Enikő 1996. A szóbeli diskurzusok megnyilatkozáspéldányokra tagolása. (Nyelvtudományi értekezések 142). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Tátrai Szilárd 2004. A kontextus fogalmáról. Magyar Nyelvőr128/4:479–494.

Traugott, Elizabeth Closs 1999. The role of pragmatics in semantic change. In Jef Verschueren (szerk.) Pragmatics in 1998: Selected Papers from the 6th International Pragmatics Conference Vol. 2. Antwerp: International Pragmatics Association. 93–102.

Traugott, Elizabeth Closs – Richard B. Dasher 2004. Regularity in Semantic Change. Cambridge, New York: Cambridge University Press.