A diskurzusjelölők a történeti pragmatika szemszögéből
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A diskurzusjelölők kialakulásával és az elemek funkcióinak a változásával a történeti pragmatika foglalkozik. A diskurzusjelölők történeti adatainak az értelmezésében az egyöntetűség elvének megfelelően a jelenkori források is segíthetnek, s a nyelvi változások okainak a megértéséhez érdemes a mai szinkrón nyelvből származó, nyelvhasználati tényezőket is figyelembe venni. A tanulmány a diskurzusjelölők történeti vizsgálata kapcsán négy fő irányvonalat mutat be. Érinti a létrejöttük kapcsán felmerülő nézetek közül a grammatikalizációt, a lexikalizációt és a kooptációt. Majd a hát, a vajon, az -e és a bezzeg elemek történetéből azokat az aspektusokat emeli ki, ahol a nyelvtörténet és a nyelvhasználat leginkább fogódzót jelenthetnek egymás számára, a deviszont elemnél pedig a nyelvhelyességi szabályoknál is megjelenő diakróniára hívja fel a figyelmet. Tárgyalja a nyelvtörténet és a gyereknyelv-elsajátítás párhuzamait is, valamint megmutatja, miként használhatók fel a diskurzusjelölők a szövegtípusok változásának feltérképezéséhez.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Bakró-Nagy Marianne 2003. Grammatikalizálódás vagy lexikalizálódás? – lám melyik? Előadás. Diakrón Kör. Budapest, Nyelvtudományi Intézet. 2003. április 29.
Bell, David M. 1998. Cancellative discourse markers: A core/periphery approach. Pragmatics 8/4:515–541. doi: https://doi.org/10.1075/prag.8.4.03bel
Choi, Inji 2007. How and when do children acquire the use of discourse markers? In Naomi Hilton – Rachel Arscott – Katherine Barden – Arti Krishna – Sheena Shah – Meg Zellers (szerk.) CamLing2007: Proceedings of the 5th University of Cambridge Postgraduate Conference in Language Research. Cambridge: Cambridge Institute of Language Research. 40–47.
Dér Csilla Ilona 2005. Diskurzusszerveződés és grammatikalizáció – néhány magyar diskurzusjelölő kialakulásáról. Nyelvtudományi Közlemények 102:247–264.
Dér Csilla Ilona 2008. Grammatikalizáció. (Nyelvtudományi Értekezések 158) Budapest: Akadémiai Kiadó.
Dér Csilla Ilona 2019. Szintaxisból a pragmatikába? Hogy kötőszós függetlenedett mellékmondatok kialakulása (inszubordináció) a magyarban. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 47–62.
Dér Csilla Ilona 2024. A hátha módosítószó kialakulásáról. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 17–32.
Dömötör Adrienne 2008a. Az úgy mond-tól az úgymond-ig. Egy diskurzusjelölő elem története az ómagyar kortól napjainkig. Magyar Nyelvőr 132/1:37–52.
Dömötör Adrienne 2008b. A hogy úgy mondjam diskurzusjelölő. Magyar Nyelv 104/2:427–442.
Farkas Judit 2010. Beszélt nyelvi jelenségek Heltai Gáspár Dialógusában. In Illés-Molnár Márta – Kaló Zsuzsa – Klein Laura – Parapatics Andrea (szerk.) Félúton 5. Budapest: L’Harmattan Kiadó; ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. 1–16.
Forgács Tamás 1993–1994. Zárt korpuszok és pótkompetencia. Néprajz és Nyelvtudomány 35:17–23.
Gallasy Magdolna 2003. Az egyszerű mondat. In Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 251–260, 483–500.
Haader Lea 1995. Az alárendelő mondatok. Az alanyi, állítmányi, határozói mellékmondatok. In Benkő Loránd (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor: Mondattan, szöveggrammatika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 506–665.
Heine, Bernd – Gunther Kaltenböck – Tania Kuteva – Haiping Long 2021. The Rise of Discourse Markers. Cambridge: Cambridge University Press. doi: https://doi.org/10.1017/9781108982856
Himmelmann, Nikolaus P. 2004. Lexicalization and grammaticalization: Opposite or orthogonal? In Walter Bisang – Nikolaus P. Himmelmann – Björn Wiemer (szerk.) What makes Grammaticalization? A Look from its Fringes and its Components. Berlin; Boston: Mouton De Gruyter. 21–42. doi: https://doi.org/10.1515/9783110197440.1.21
Horger Antal 1934. A magyar nyelvjárások. Budapest: Kókai Antal.
Jucker, Andreas H. 1994. The feasibility of historical pragmatics. Journal of Pragmatics 22/5:533–536. doi: https://doi.org/10.1016/0378-2166(94)90083-3
Jucker, Andreas H. 2008. Historical Pragmatics. Language and Linguistics Compass 2/5:894–906. doi: https://doi.org/10.1111/j.1749-818X.2008.00087.x
Kalina, Ján L. 1968. A kabaré világa. Budapest: Gondolat.
Kaltenböck, Gunther – Bernd Heine – Tania Kuteva 2011. On thetical grammar. Studies in Language 35/4:852–897. doi: https://doi.org/10.1075/sl.35.4.03kal
Kassai Ilona 1993. Nyelvi norma és nyelvhasználat viszonyáról az -e kérdőszó mondatbeli helye(i) kapcsán. Hungarológia 3:93–102.
Kassai Ilona 1994. Nyelvi norma és nyelvhasználat viszonyáról az -e kérdőszó mondatbeli helye(i) kapcsán. Magyar Nyelv 90/1:42–48.
Kondacs Flóra 2016. A hát diskurzusjelölőről az óvodások diskurzusaiban. In Váradi Tamás (szerk.) Alknyelvdok10. Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből 2016. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 45–58.
Kövesdi, Miklós Gábor 2012. The first hundred years of Hungarian stand-up comedy. In Anna T. Litovkina – Judith Sollosy – Péter Medgyes – Dorota Brzozowska (szerk.) Hungarian Humour. (Humour and Culture 3) Kraków: Tertium. 91–104.
Krómer Anna 2011. Diskurzusjelölők gyerekcipőben – diskurzusjelölők használatának vizsgálata óvodás korcsoportnál. In Boda István Károly – Mónos Katalin (szerk.) MANYE XX. Az alkalmazott nyelvészet ma: innováció, technológia, tradíció. Budapest; Debrecen: MANYE; Debreceni Egyetem. 212–217.
Kuna Ágnes 2017. Történeti szövegtipológia. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 223–237.
Labov, William 1994. Principles of Linguistic Change. Internal Factors. London: Blackwell.
Lehmann, Christian 1995. Thoughts on Grammaticalization. München; Newcastle: Lincom Europa.
Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2011. A diskurzusjelölők használatának életkori sajátosságai. In Navracsics Judit – Lengyel Zsolt (szerk.) Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben. Pszicholingvisztikai tanulmányok II. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 121) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 49–61.
Nagy C. Katalin 2015. Adatok és érvelés a történeti pragmatikában. A katalán anar + főnévi igenév szerkezet grammatikalizációja. (Pragmatika 2) Budapest: Loisir Kiadó.
Papp Zsuzsanna 1995. A mellérendelő mondatok. In Benkő Loránd (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan, szöveggrammatika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 719–757.
Pólya Katalin 2006. Észrevételek a vajon történetéhez. In Büky László – Forgács Tamás (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 125–131.
Sárosi Zsófia 2003. Történeti szociopragmatika – magyar nyelvtörténet más megközelítésben. Magyar Nyelv 99/4:434–448.
Schirm Anita 2015. Deviszont vannak még érdekességek a deviszont körül. Weboldal. Nyelv és Tudomány. https://www.nyest.hu/hirek/deviszont-vannak-meg-erdekessegek-a-deviszont-korul
Schirm Anita 2019. Egy szövegtípus története a diskurzusjelölők tükrében – A stand-up comedy múltja és jelene. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 285–298.
Schirm Anita 2021. Diskurzusjelölők szövegeken innen és túl. (Pragmatika 6) Budapest: Loisir Könyvkiadó.
Schirm Anita 2022. Bezzeg az én időmben… Adalékok a bezzeg szó történetéhez és használatához. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 361–372.
Sprott, Richard A. 1992. Children’s use of discourse markers in disputes: Form‐function relations and discourse in child language. Discourse Processes 15/4:423–439. doi: https://doi.org/10.1080/01638539209544821
Szabó Tamás Péter 2008. Diakrónia a nyelvhelyességi szabályok közvetítésében. In Büky László – Forgács Tamás – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 215–226.
Szabó T. Attila (szerk.) 1984. Erdélyi magyar szótörténeti tár IV. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó.
Traugott, Elizabeth Closs 2009. From subjectification to intersubjectification. In Raymond Hickey (szerk.) Motives for Language Change. Cambridge University Press. 124–140. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511486937.009
Varga Mónika 2024. Evidencialitás- és attitűdjelölők elemzése Bethlen Miklós emlékiratában és leveleiben. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 247–261.
Waltereit, Richard 2002. The rise of discourse markers in Italian: A specific type of language change. In Kerstin Fischer (szerk.) Approaches to Discourse Particles. Oxford: Elsevier. 61–76. doi: https://doi.org/10.1163/9780080461588_005