Discourse markers from the perspective of historical pragmatics
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
The development of discourse markers and the changes in their functions of the elements are examined within the framework of historical pragmatics. Contemporary sources can aid in the interpretation of historical data on discourse markers in accordance with the uniformitarian principle, and it is also worth considering language use factors from today’s synchronic language to understand the causes of language change. The paper presents four main areas of the historical study of discourse markers. It mentions the views on their emergence, including grammaticalization, lexicalization and co-optation. It then highlights those aspects of the history of the elements hát, vajon, -e and bezzeg where historical linguistic and language use can best serve as a handle for each other, and draws attention to the diachrony that is also present in the deviszont element in the rules of grammaticality. It also discusses the parallels between historical linguistics and children’s language acquisition and shows how discourse markers can be used to map changes in text types.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Bakró-Nagy Marianne 2003. Grammatikalizálódás vagy lexikalizálódás? – lám melyik? Előadás. Diakrón Kör. Budapest, Nyelvtudományi Intézet. 2003. április 29.
Bell, David M. 1998. Cancellative discourse markers: A core/periphery approach. Pragmatics 8/4:515–541. doi: https://doi.org/10.1075/prag.8.4.03bel
Choi, Inji 2007. How and when do children acquire the use of discourse markers? In Naomi Hilton – Rachel Arscott – Katherine Barden – Arti Krishna – Sheena Shah – Meg Zellers (szerk.) CamLing2007: Proceedings of the 5th University of Cambridge Postgraduate Conference in Language Research. Cambridge: Cambridge Institute of Language Research. 40–47.
Dér Csilla Ilona 2005. Diskurzusszerveződés és grammatikalizáció – néhány magyar diskurzusjelölő kialakulásáról. Nyelvtudományi Közlemények 102:247–264.
Dér Csilla Ilona 2008. Grammatikalizáció. (Nyelvtudományi Értekezések 158) Budapest: Akadémiai Kiadó.
Dér Csilla Ilona 2019. Szintaxisból a pragmatikába? Hogy kötőszós függetlenedett mellékmondatok kialakulása (inszubordináció) a magyarban. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 47–62.
Dér Csilla Ilona 2024. A hátha módosítószó kialakulásáról. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 17–32.
Dömötör Adrienne 2008a. Az úgy mond-tól az úgymond-ig. Egy diskurzusjelölő elem története az ómagyar kortól napjainkig. Magyar Nyelvőr 132/1:37–52.
Dömötör Adrienne 2008b. A hogy úgy mondjam diskurzusjelölő. Magyar Nyelv 104/2:427–442.
Farkas Judit 2010. Beszélt nyelvi jelenségek Heltai Gáspár Dialógusában. In Illés-Molnár Márta – Kaló Zsuzsa – Klein Laura – Parapatics Andrea (szerk.) Félúton 5. Budapest: L’Harmattan Kiadó; ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. 1–16.
Forgács Tamás 1993–1994. Zárt korpuszok és pótkompetencia. Néprajz és Nyelvtudomány 35:17–23.
Gallasy Magdolna 2003. Az egyszerű mondat. In Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 251–260, 483–500.
Haader Lea 1995. Az alárendelő mondatok. Az alanyi, állítmányi, határozói mellékmondatok. In Benkő Loránd (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor: Mondattan, szöveggrammatika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 506–665.
Heine, Bernd – Gunther Kaltenböck – Tania Kuteva – Haiping Long 2021. The Rise of Discourse Markers. Cambridge: Cambridge University Press. doi: https://doi.org/10.1017/9781108982856
Himmelmann, Nikolaus P. 2004. Lexicalization and grammaticalization: Opposite or orthogonal? In Walter Bisang – Nikolaus P. Himmelmann – Björn Wiemer (szerk.) What makes Grammaticalization? A Look from its Fringes and its Components. Berlin; Boston: Mouton De Gruyter. 21–42. doi: https://doi.org/10.1515/9783110197440.1.21
Horger Antal 1934. A magyar nyelvjárások. Budapest: Kókai Antal.
Jucker, Andreas H. 1994. The feasibility of historical pragmatics. Journal of Pragmatics 22/5:533–536. doi: https://doi.org/10.1016/0378-2166(94)90083-3
Jucker, Andreas H. 2008. Historical Pragmatics. Language and Linguistics Compass 2/5:894–906. doi: https://doi.org/10.1111/j.1749-818X.2008.00087.x
Kalina, Ján L. 1968. A kabaré világa. Budapest: Gondolat.
Kaltenböck, Gunther – Bernd Heine – Tania Kuteva 2011. On thetical grammar. Studies in Language 35/4:852–897. doi: https://doi.org/10.1075/sl.35.4.03kal
Kassai Ilona 1993. Nyelvi norma és nyelvhasználat viszonyáról az -e kérdőszó mondatbeli helye(i) kapcsán. Hungarológia 3:93–102.
Kassai Ilona 1994. Nyelvi norma és nyelvhasználat viszonyáról az -e kérdőszó mondatbeli helye(i) kapcsán. Magyar Nyelv 90/1:42–48.
Kondacs Flóra 2016. A hát diskurzusjelölőről az óvodások diskurzusaiban. In Váradi Tamás (szerk.) Alknyelvdok10. Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből 2016. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 45–58.
Kövesdi, Miklós Gábor 2012. The first hundred years of Hungarian stand-up comedy. In Anna T. Litovkina – Judith Sollosy – Péter Medgyes – Dorota Brzozowska (szerk.) Hungarian Humour. (Humour and Culture 3) Kraków: Tertium. 91–104.
Krómer Anna 2011. Diskurzusjelölők gyerekcipőben – diskurzusjelölők használatának vizsgálata óvodás korcsoportnál. In Boda István Károly – Mónos Katalin (szerk.) MANYE XX. Az alkalmazott nyelvészet ma: innováció, technológia, tradíció. Budapest; Debrecen: MANYE; Debreceni Egyetem. 212–217.
Kuna Ágnes 2017. Történeti szövegtipológia. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 223–237.
Labov, William 1994. Principles of Linguistic Change. Internal Factors. London: Blackwell.
Lehmann, Christian 1995. Thoughts on Grammaticalization. München; Newcastle: Lincom Europa.
Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2011. A diskurzusjelölők használatának életkori sajátosságai. In Navracsics Judit – Lengyel Zsolt (szerk.) Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben. Pszicholingvisztikai tanulmányok II. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 121) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 49–61.
Nagy C. Katalin 2015. Adatok és érvelés a történeti pragmatikában. A katalán anar + főnévi igenév szerkezet grammatikalizációja. (Pragmatika 2) Budapest: Loisir Kiadó.
Papp Zsuzsanna 1995. A mellérendelő mondatok. In Benkő Loránd (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan, szöveggrammatika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 719–757.
Pólya Katalin 2006. Észrevételek a vajon történetéhez. In Büky László – Forgács Tamás (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 125–131.
Sárosi Zsófia 2003. Történeti szociopragmatika – magyar nyelvtörténet más megközelítésben. Magyar Nyelv 99/4:434–448.
Schirm Anita 2015. Deviszont vannak még érdekességek a deviszont körül. Weboldal. Nyelv és Tudomány. https://www.nyest.hu/hirek/deviszont-vannak-meg-erdekessegek-a-deviszont-korul
Schirm Anita 2019. Egy szövegtípus története a diskurzusjelölők tükrében – A stand-up comedy múltja és jelene. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 285–298.
Schirm Anita 2021. Diskurzusjelölők szövegeken innen és túl. (Pragmatika 6) Budapest: Loisir Könyvkiadó.
Schirm Anita 2022. Bezzeg az én időmben… Adalékok a bezzeg szó történetéhez és használatához. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 361–372.
Sprott, Richard A. 1992. Children’s use of discourse markers in disputes: Form‐function relations and discourse in child language. Discourse Processes 15/4:423–439. doi: https://doi.org/10.1080/01638539209544821
Szabó Tamás Péter 2008. Diakrónia a nyelvhelyességi szabályok közvetítésében. In Büky László – Forgács Tamás – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 215–226.
Szabó T. Attila (szerk.) 1984. Erdélyi magyar szótörténeti tár IV. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó.
Traugott, Elizabeth Closs 2009. From subjectification to intersubjectification. In Raymond Hickey (szerk.) Motives for Language Change. Cambridge University Press. 124–140. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511486937.009
Varga Mónika 2024. Evidencialitás- és attitűdjelölők elemzése Bethlen Miklós emlékiratában és leveleiben. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 247–261.
Waltereit, Richard 2002. The rise of discourse markers in Italian: A specific type of language change. In Kerstin Fischer (szerk.) Approaches to Discourse Particles. Oxford: Elsevier. 61–76. doi: https://doi.org/10.1163/9780080461588_005