Történeti pragmatika a magyar történeti nyelvészetben Gondolatok tudománytörténeti apropóból
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Írásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy az itthoni tudományos életben bő húsz éve megjelent történeti pragmatika hozott-e pozitív változást a magyar történeti nyelvtudományban. A kérdésfeltevést egy vázlatos, teljességre nem törekvő áttekintés követi a kétezres évek eleje óta megjelent, a történeti pragmatikai (és főleg a történeti szociopragmatikai) elméleti keretet és szemléletmódot részben vagy egészében alkalmazó munkákról. Bár a nyelvi jelenségek funkcionális vizsgálata változó mértékben eddig is jelen volt a klasszikus magyar nyelvtörténetben, úgy gondolom, hogy a nyelvhasználatot a középpontba helyező pragmatika elméletei és nézőpontja a mennyiségi és minőségi előrelépés lehetőségét hozta magával ebben is. Néhány példa rövid bemutatásával ezt a véleményemet támasztom alá, abban a meggyőződésben, hogy a történeti pragmatika az egyik fontos tényezője a magyar nyelvtörténet megújulásának.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Bácsi Enikő 2020. Variációk a kérésre 17–18. századi levelekben. Magyar Nyelvőr 144/4:460–473. doi: https://doi.org/10.38143/Nyr.2020.4.460
Bácsi Enikő 2024. Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák a középmagyar korban. (Nyelvtudományi Értekezések 172) Budapest: Akadémiai Kiadó. doi: https://doi.org/10.1556/9789634549918
Bárczi Géza 1963. A magyar nyelv életrajza. Budapest: Gondolat Kiadó.
Benkő Loránd 1987. A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest: Tankönyvkiadó.
Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 1987. Politeness. Some Universals in Language Usage. Cambridge: Cambridge University Press.
Culpeper, Jonathan 2010. Historical sociopragmatics. In Andreas H. Jucker – Irma Taavitsainen (szerk.) Historical Pragmatics. (Handbooks of Pragmatics 8) Berlin: De Gruyter Mouton. 69–96. doi: https://doi.org/10.1515/9783110214284.2.69
Csontos Nóra 2012. Az interperszonalitás kérdése a 19. századi levelezőkönyvekben. In Horváthné Molnár Katalin – Antonio Sciatovelli (szerk.) Az alkalmazott nyelvészet regionális és globális szerepe: alkalmazott nyelvészeti kutatások az EU magyar elnökség évében. (MANYE 8) Budapest; Szombathely; Sopron: MANYE; NYME. 215–221.
Csontos Nóra 2013. A pragmatika mint szemléletmód érvényesítésének lehetősége a történetiségben. Magyar Nyelv 109/2:149–157.
Csontos Nóra – Tátrai Szilárd 2008. Az idézés pragmatikai megközelítése. Az idézési módok vizsgálatának lehetőségei a magyar nyelvű írásbeliségben. In Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 59–119.
Dér Csilla Ilona 2008. Grammatikalizáció. (Nyelvtudományi Értekezések 158) Budapest: Akadémiai Kiadó.
Dér Csilla Ilona 2020. Diskurzusjelölők és társulásaik a magyar nyelvben. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem; L’Harmattan Kiadó.
Dömötör Adrienne 2008. A hogy úgy mondjam diskurzusjelölő. Magyar Nyelv 104/2:427–442.
Fairclough, Norman 1992. Discourse and Social Change. Cambridge: Polity Press.
Fairclough, Norman 1995. Critical Discourse Analysis. The Critical Study of Language. London: Longman.
Haader Lea 2004. Változások a történeti szintaxisban – pragmatikai háttérrel. Magyar Nyelvőr 128/4:464–469.
Havasi Zsuzsanna 2021. „Boszorkánynak lenni mondotta minden igaz ok nélkül”. A sértés beszédaktusáról való beszámolás becsületsértési perekben. In F. Bátori Gyopárka – Havasi Zsuzsanna – Korompay Eszter (szerk.) Anyanyelvünk évszázadai 5–6. Nyelvünk változása és változatai. (Studia Iuvenum Chronolinguistica 6) Budapest: ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék. 109–114.
Ilyefalvi Emese 2010. „[…] akar mi lellyen benneteket mingyart Emberre gyanakoztok”. Boszorkányfenyegetések pragmatikai elemzése. In Székely Tünde (szerk.) XI. RODOSZ konferenciakötet. Kolozsvár: RODOSZ; Clear Vision. 75–92.
J. Soltész Katalin 1957. Az elbeszélő múlt kihalása. Magyar Nyelv 53/1–2:127–138.
Jacobs, Andreas – Andreas H. Jucker 1995. The historical perspective in pragmatics. In Andreas H. Jucker (szerk.) Historical Pragmatics. Pragmatic Developments in the History of English. (Pragmatics & Beyond New Series 35) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 3–33. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.35.04jac
Kertész Manó 1931. Szállok az úrnak. Az udvarias magyar beszéd története. Budapest: Révai.
Kocsis Zsuzsanna 2017. Fenyegetőző nemesek. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 189–199.
Koós Eszter 2008. A kérés beszédaktusa boszorkánypereinkben. In Kozma Judit – Lisznyai-Mindák Cecilia – Ludányi Zsófia (szerk.) Félúton 4. Budapest: ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék. 1–13.
Krepsz Valéria 2015. A kérés beszédaktusa középmagyar kori főnemesek és közrendűek levelezésében. Magyar Nyelv 111/2:162–173.
Kuna Ágnes 2011. A 16-17. századi magyar nyelvű orvosi recept szövegtipológiai és pragmatikai vizsgálata funkcionális kognitív keretben. PhD disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar.
Kuna Ágnes 2017. Történeti szövegtipológia. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 223–237.
Kuna Ágnes 2019. Nyelv, meggyőzés, gyógyítás. A meggyőzés nyelvi mintázatai a 16–17. századi orvosi receptben. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 210) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kuna Ágnes 2024. Fejezetek a receptirodalom történetéből. A 16–17. századi magyar orvosi recepthagyomány nyelvészeti megközelítése. Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.
Maitz Péter 2000. A nyelvtörténetírás elvi kívánalmairól a német nyelv magyarországi története kapcsán. Magyar Nyelvőr 124/4:501–513.
Maitz Péter 2008. „A szent ügy”. A dualizmus kori névmagyarosítási propaganda nyelvészeti elemzése. Névtani Értesítő 30:7–33. doi: https://doi.org/10.29178/NevtErt.2008.1
Maitz Péter – Molnár Anna 2001. Nyelvtörténetírás és történeti szövegnyelvészet. A szöveg helye és a szövegkutatás feladatai a történeti nyelvészetben. In Csatár Péter – Maitz Péter – Tronka Krisztián (szerk.) A nyelvtantól a szövegtanig. Tanulmányok Kocsány Piroska tiszteletére. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 322–336.
Mohay Zsuzsanna 2015. A nehezteléstől a sértésig. A rosszallás pragmatikája középmagyar kori magánlevelekben. Magyar Nyelv 111/2:174–188. doi: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2015.2.174
Mohay Zsuzsanna 2020. Múlt idők a középmagyar kori levelekben. Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.
Mohay Zsuzsanna 2021. Az -á/-é jeles múlt idő szerepe a tapasztalat és a személyesség kifejezésében boszorkányperekben. In Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Varga Mónika (szerk.) Versengő szerkezetek a középmagyar kor nyelvében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 86–109.
Németh Luca Anna 2014. A nők megszólításának kérdése a Magyar Nyelvőr korai évfolyamaiban. In Drávucz Fanni – Haindrich Helga Anna – Horváth Krisztina (szerk.) Doktoranduszok a nyelvtudomány útjain. A Félúton 9. konferencia kiadványa. Budapest: ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. 13–28.
Németh Luca Anna 2015. A nyelvi udvariasság kérdése a Magyar Nyelvőr dualizmus korabeli évfolyamaiban. Magyar Nyelv 111/2:189–203. doi: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2015.2.189
Németh Luca Anna 2016. Nyelvi és nyelvhelyességi ideológiák a magyar nyelvi udvariasság interpretációjában a 19. század második felében és a 20. század első harmadában. In Kocsis Zsuzsanna – Németh Luca Anna – Takács Edit (szerk.) Találkozások Félúton. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 130–146.
Németh Luca Anna 2021. A magyar nyelvi udvariasság fogalma a 19. század második és a 20. század első felének illemirodalmában. PhD disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar.
Petykó Márton 2015. A boszorkányperek periratai mint közösség- és identitásképző diskurzusok. Magyar Nyelv 111/2:147–161. doi: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2015.2.147
Pusztai Ferenc 2005. Nyelvhasználati minősítések a középmagyar beszélt nyelvben. Magyar Nyelv 101/3:332–334.
Sárosi Zsófia 1984. Megszólítás és említés 16. századi misszilisekben. Egyetemi doktori értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Sárosi Zsófia 2003. Történeti szociopragmatika – magyar nyelvtörténet más megközelítésben. Magyar Nyelv 99/4:434–448.
Sárosi Zsófia 2014. A társadalmi és a személyes – két 16. századi nemesúr levelezésében. Történeti szociopragmatikai megközelítés. In Fazakas Emese – Juhász Dezső – T. Szabó Csilla – Terbe Erika – Zsemlyei Borbála (szerk.) Tér, idő, társadalom és kultúra metszéspontjai a magyar nyelvben. Budapest; Kolozsvár: ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék; Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 126–139.
Sárosi Zsófia 2015a. Pragmatika, szociopragmatika, udvariasságkutatás a magyar nyelvtörténetben. Magyar Nyelv 111/2:129–146. doi: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2015.2.129
Sárosi Zsófia 2015b. Grammatikai mechanizmus vagy pragmatikai döntés? Tegezés és magázás váltogatása középmagyar kori szövegekben. In Bárth M. János – Bodó Csanád – Kocsis Zsuzsanna (szerk.) A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság; ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 291–300.
Sárosi Zsófia 2015c. Nyelvtörténet és udvariasságkutatás. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VIII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 157–169.
Sárosi Zsófia 2016. Az udvariasság értelmezései. In Balázs Géza – Pölcz Ádám (szerk.) Udvariasság: Szemiotika, művészet, irodalom, nyelv. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság. 49–60.
Sárosi Zsófia 2017. Az udvariatlanság tettenérése. THL2: A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata 2017/1–2:116–124.
Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://tinyurl.com/jeny-schirm-2011
Schirm Anita 2013. Adalékok a szóval diskurzusjelölő történetéhez. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 141–150.
Schirm Anita 2019. Egy szövegtípus története a diskurzusjelölők tükrében – A stand-up comedy múltja és jelene. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 285–298.
Schirm Anita 2021. Diskurzusjelölők szövegeken innen és túl. (Pragmatika 6) Budapest: Loisir Könyvkiadó.
Taavitsainen, Irma – Andreas H. Jucker 2010. Trends and developments in historical pragmatics. In Andreas H. Jucker – Irma Taavitsainen (szerk.) Historical Pragmatics. (Handbook of Pragmatics 8) Berlin; New York: De Gruyter Mouton. 3–32. doi: https://doi.org/10.1515/9783110214284.1.3
Traugott, Elizabeth C. 2004. Historical pragmatics. In Laurence R. Horn – Gergory Ward (szerk.) The Handbook of Pragmatics. Oxford: Blackwell. 538–561.
Varga Mónika 2015. „Ezen szódnak ura légy!” Megszólalásokról boszorkányperekben. In Bárth M. János – Bodó Csanád – Kocsis Zsuzsanna (szerk.) A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság; ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 143–154.
Varga Mónika 2022. Kommunikáció és szövegformálás boszorkányperekben. (Gondolat-Jel 6) Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.
Zsilinszky Éva 2005. Megjegyzések a magyar igerendszer 17. századi történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 102:265–274.