Historical pragmatics in Hungarian historical linguistics History of science - thoughts
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
In my paper I am looking for an answer to the question whether historical pragmatics, which appeared in Hungarian linguistics more than twenty years ago, has brought a positive change in Hungarian historical linguistics. The question is followed by a short overview of papers that have been published since the early 2000s and apply the historical pragmatics (and especially historical sociopragmatics) theoretical framework and approach in whole or in part. Although the functional examination of linguistic phenomena has been present, to varying degrees, in the “traditional” Hungarian historical linguistics, I believe that the theories and viewpoints of pragmatics that put language use at the center brought the possibility of quantitative and qualitative progress in this area as well. By briefly presenting a few examples, I am going to support this view, with the conviction that historical pragmatics is one of the important factors in the renewal of Hungarian historical linguistics.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Bácsi Enikő 2020. Variációk a kérésre 17–18. századi levelekben. Magyar Nyelvőr 144/4:460–473. doi: https://doi.org/10.38143/Nyr.2020.4.460
Bácsi Enikő 2024. Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák a középmagyar korban. (Nyelvtudományi Értekezések 172) Budapest: Akadémiai Kiadó. doi: https://doi.org/10.1556/9789634549918
Bárczi Géza 1963. A magyar nyelv életrajza. Budapest: Gondolat Kiadó.
Benkő Loránd 1987. A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest: Tankönyvkiadó.
Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 1987. Politeness. Some Universals in Language Usage. Cambridge: Cambridge University Press.
Culpeper, Jonathan 2010. Historical sociopragmatics. In Andreas H. Jucker – Irma Taavitsainen (szerk.) Historical Pragmatics. (Handbooks of Pragmatics 8) Berlin: De Gruyter Mouton. 69–96. doi: https://doi.org/10.1515/9783110214284.2.69
Csontos Nóra 2012. Az interperszonalitás kérdése a 19. századi levelezőkönyvekben. In Horváthné Molnár Katalin – Antonio Sciatovelli (szerk.) Az alkalmazott nyelvészet regionális és globális szerepe: alkalmazott nyelvészeti kutatások az EU magyar elnökség évében. (MANYE 8) Budapest; Szombathely; Sopron: MANYE; NYME. 215–221.
Csontos Nóra 2013. A pragmatika mint szemléletmód érvényesítésének lehetősége a történetiségben. Magyar Nyelv 109/2:149–157.
Csontos Nóra – Tátrai Szilárd 2008. Az idézés pragmatikai megközelítése. Az idézési módok vizsgálatának lehetőségei a magyar nyelvű írásbeliségben. In Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 59–119.
Dér Csilla Ilona 2008. Grammatikalizáció. (Nyelvtudományi Értekezések 158) Budapest: Akadémiai Kiadó.
Dér Csilla Ilona 2020. Diskurzusjelölők és társulásaik a magyar nyelvben. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem; L’Harmattan Kiadó.
Dömötör Adrienne 2008. A hogy úgy mondjam diskurzusjelölő. Magyar Nyelv 104/2:427–442.
Fairclough, Norman 1992. Discourse and Social Change. Cambridge: Polity Press.
Fairclough, Norman 1995. Critical Discourse Analysis. The Critical Study of Language. London: Longman.
Haader Lea 2004. Változások a történeti szintaxisban – pragmatikai háttérrel. Magyar Nyelvőr 128/4:464–469.
Havasi Zsuzsanna 2021. „Boszorkánynak lenni mondotta minden igaz ok nélkül”. A sértés beszédaktusáról való beszámolás becsületsértési perekben. In F. Bátori Gyopárka – Havasi Zsuzsanna – Korompay Eszter (szerk.) Anyanyelvünk évszázadai 5–6. Nyelvünk változása és változatai. (Studia Iuvenum Chronolinguistica 6) Budapest: ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék. 109–114.
Ilyefalvi Emese 2010. „[…] akar mi lellyen benneteket mingyart Emberre gyanakoztok”. Boszorkányfenyegetések pragmatikai elemzése. In Székely Tünde (szerk.) XI. RODOSZ konferenciakötet. Kolozsvár: RODOSZ; Clear Vision. 75–92.
J. Soltész Katalin 1957. Az elbeszélő múlt kihalása. Magyar Nyelv 53/1–2:127–138.
Jacobs, Andreas – Andreas H. Jucker 1995. The historical perspective in pragmatics. In Andreas H. Jucker (szerk.) Historical Pragmatics. Pragmatic Developments in the History of English. (Pragmatics & Beyond New Series 35) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 3–33. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.35.04jac
Kertész Manó 1931. Szállok az úrnak. Az udvarias magyar beszéd története. Budapest: Révai.
Kocsis Zsuzsanna 2017. Fenyegetőző nemesek. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 189–199.
Koós Eszter 2008. A kérés beszédaktusa boszorkánypereinkben. In Kozma Judit – Lisznyai-Mindák Cecilia – Ludányi Zsófia (szerk.) Félúton 4. Budapest: ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék. 1–13.
Krepsz Valéria 2015. A kérés beszédaktusa középmagyar kori főnemesek és közrendűek levelezésében. Magyar Nyelv 111/2:162–173.
Kuna Ágnes 2011. A 16-17. századi magyar nyelvű orvosi recept szövegtipológiai és pragmatikai vizsgálata funkcionális kognitív keretben. PhD disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar.
Kuna Ágnes 2017. Történeti szövegtipológia. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 223–237.
Kuna Ágnes 2019. Nyelv, meggyőzés, gyógyítás. A meggyőzés nyelvi mintázatai a 16–17. századi orvosi receptben. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 210) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kuna Ágnes 2024. Fejezetek a receptirodalom történetéből. A 16–17. századi magyar orvosi recepthagyomány nyelvészeti megközelítése. Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.
Maitz Péter 2000. A nyelvtörténetírás elvi kívánalmairól a német nyelv magyarországi története kapcsán. Magyar Nyelvőr 124/4:501–513.
Maitz Péter 2008. „A szent ügy”. A dualizmus kori névmagyarosítási propaganda nyelvészeti elemzése. Névtani Értesítő 30:7–33. doi: https://doi.org/10.29178/NevtErt.2008.1
Maitz Péter – Molnár Anna 2001. Nyelvtörténetírás és történeti szövegnyelvészet. A szöveg helye és a szövegkutatás feladatai a történeti nyelvészetben. In Csatár Péter – Maitz Péter – Tronka Krisztián (szerk.) A nyelvtantól a szövegtanig. Tanulmányok Kocsány Piroska tiszteletére. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 322–336.
Mohay Zsuzsanna 2015. A nehezteléstől a sértésig. A rosszallás pragmatikája középmagyar kori magánlevelekben. Magyar Nyelv 111/2:174–188. doi: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2015.2.174
Mohay Zsuzsanna 2020. Múlt idők a középmagyar kori levelekben. Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.
Mohay Zsuzsanna 2021. Az -á/-é jeles múlt idő szerepe a tapasztalat és a személyesség kifejezésében boszorkányperekben. In Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Varga Mónika (szerk.) Versengő szerkezetek a középmagyar kor nyelvében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 86–109.
Németh Luca Anna 2014. A nők megszólításának kérdése a Magyar Nyelvőr korai évfolyamaiban. In Drávucz Fanni – Haindrich Helga Anna – Horváth Krisztina (szerk.) Doktoranduszok a nyelvtudomány útjain. A Félúton 9. konferencia kiadványa. Budapest: ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. 13–28.
Németh Luca Anna 2015. A nyelvi udvariasság kérdése a Magyar Nyelvőr dualizmus korabeli évfolyamaiban. Magyar Nyelv 111/2:189–203. doi: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2015.2.189
Németh Luca Anna 2016. Nyelvi és nyelvhelyességi ideológiák a magyar nyelvi udvariasság interpretációjában a 19. század második felében és a 20. század első harmadában. In Kocsis Zsuzsanna – Németh Luca Anna – Takács Edit (szerk.) Találkozások Félúton. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 130–146.
Németh Luca Anna 2021. A magyar nyelvi udvariasság fogalma a 19. század második és a 20. század első felének illemirodalmában. PhD disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar.
Petykó Márton 2015. A boszorkányperek periratai mint közösség- és identitásképző diskurzusok. Magyar Nyelv 111/2:147–161. doi: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2015.2.147
Pusztai Ferenc 2005. Nyelvhasználati minősítések a középmagyar beszélt nyelvben. Magyar Nyelv 101/3:332–334.
Sárosi Zsófia 1984. Megszólítás és említés 16. századi misszilisekben. Egyetemi doktori értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Sárosi Zsófia 2003. Történeti szociopragmatika – magyar nyelvtörténet más megközelítésben. Magyar Nyelv 99/4:434–448.
Sárosi Zsófia 2014. A társadalmi és a személyes – két 16. századi nemesúr levelezésében. Történeti szociopragmatikai megközelítés. In Fazakas Emese – Juhász Dezső – T. Szabó Csilla – Terbe Erika – Zsemlyei Borbála (szerk.) Tér, idő, társadalom és kultúra metszéspontjai a magyar nyelvben. Budapest; Kolozsvár: ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék; Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 126–139.
Sárosi Zsófia 2015a. Pragmatika, szociopragmatika, udvariasságkutatás a magyar nyelvtörténetben. Magyar Nyelv 111/2:129–146. doi: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2015.2.129
Sárosi Zsófia 2015b. Grammatikai mechanizmus vagy pragmatikai döntés? Tegezés és magázás váltogatása középmagyar kori szövegekben. In Bárth M. János – Bodó Csanád – Kocsis Zsuzsanna (szerk.) A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság; ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 291–300.
Sárosi Zsófia 2015c. Nyelvtörténet és udvariasságkutatás. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VIII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 157–169.
Sárosi Zsófia 2016. Az udvariasság értelmezései. In Balázs Géza – Pölcz Ádám (szerk.) Udvariasság: Szemiotika, művészet, irodalom, nyelv. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság. 49–60.
Sárosi Zsófia 2017. Az udvariatlanság tettenérése. THL2: A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata 2017/1–2:116–124.
Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://tinyurl.com/jeny-schirm-2011
Schirm Anita 2013. Adalékok a szóval diskurzusjelölő történetéhez. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 141–150.
Schirm Anita 2019. Egy szövegtípus története a diskurzusjelölők tükrében – A stand-up comedy múltja és jelene. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 285–298.
Schirm Anita 2021. Diskurzusjelölők szövegeken innen és túl. (Pragmatika 6) Budapest: Loisir Könyvkiadó.
Taavitsainen, Irma – Andreas H. Jucker 2010. Trends and developments in historical pragmatics. In Andreas H. Jucker – Irma Taavitsainen (szerk.) Historical Pragmatics. (Handbook of Pragmatics 8) Berlin; New York: De Gruyter Mouton. 3–32. doi: https://doi.org/10.1515/9783110214284.1.3
Traugott, Elizabeth C. 2004. Historical pragmatics. In Laurence R. Horn – Gergory Ward (szerk.) The Handbook of Pragmatics. Oxford: Blackwell. 538–561.
Varga Mónika 2015. „Ezen szódnak ura légy!” Megszólalásokról boszorkányperekben. In Bárth M. János – Bodó Csanád – Kocsis Zsuzsanna (szerk.) A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság; ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 143–154.
Varga Mónika 2022. Kommunikáció és szövegformálás boszorkányperekben. (Gondolat-Jel 6) Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.
Zsilinszky Éva 2005. Megjegyzések a magyar igerendszer 17. századi történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 102:265–274.