Mondattípus, illokúciós aktus, perlokúciós hatás A kétrétegű dinamikus pragmaszemantika mint az illokúciós logika továbbfejlesztése
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány gondolatmenete két szálon fut, ahogy a kettős címe is utal rá. Az egyik szál az illokúciós aktusok természetének, illetőleg a mondattípusokhoz fűződő kapcsolatának az áttekintéséből indul ki. Az előbbi területen Searle funkcionalistának/pszichologistának nevezhető szempontrendszerét helyeztük figyelmünk középpontjába (illokúciós cél/erő, perlokúciós hatás, világ–szó illesztési irány, kifejezett pszichológiai állapotok). Az utóbbi területet, ahol nyelvtipológiai és logikai–szemantikai szempontok mentén alakult ki a mondattipizálási és pragmatikai kategóriák rendszere, azzal jellemezhetjük, hogy a nyelvi forma szolgál a rendszerépítés kiindulópontjául. A másik szálon bemutatunk egy, a formális irányzatban gyökeredző, ℜeALIS nevű pragmaszemantikai megközelítést. A két szál ott fut össze, hogy azt állítjuk: a ℜeALIS – élethossziglani elmereprezentációvá kiteljesedő dinamikus megközelítéséből adódóan – kézenfekvően kínálja a pszichologista/funkcionalista megközelítés eredményeinek maradéktalan integrálását, miközben számot ad a funkcionalista beszédaktustípusok és a formalista mondattípusok kapcsolatrendszeréről.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Aijmer, Karin – Ad Foolen – Anne-Marie Simon-Vandenbergen 2006. Pragmatic markers in translation: a methodological proposal. In Kerstin Fischer (szerk.) Approaches to Discourse Particles. (Studies in Pragmatics 1) Brill. 101–114. doi: https://doi.org/10.1163/9780080461588_007
Alberti, Gábor 2000. Lifelong discourse representation structures. Gothenburg Papers in Computational Linguistics 00–5:13–20.
Alberti Gábor 2011. ℜeALIS. Interpretálók a világban, világok az interpretálóban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Alberti, Gábor – Kata Balogh – Judit Kleiber 2002. GeLexi Project: Prolog implementation of a totally lexicalist grammar. In Dick de Jongh – Henk Zeevat – Marie Nilsenova (szerk.) Proceedings of the 3rd and 4th Tbilisi Symposium on Language, Logic and Computation. Amsterdam – Tbilisi: ILLC – University of Tbilisi. https://tinyurl.com/JENY-Alberti-etal-2002.
Alberti, Gábor – Katalin Balogh – Judit Kleiber – Anita Viszket 2003. Total lexicalism and GASGrammars: A direct way to semantics. In Alexander Gelbukh (szerk.) Computational Linguistics and Intelligent Text Processing. CICLING 2003. (Lecture Notes in Computer Science 2588) Berlin, Heidelberg: Springer. 36–47. doi: https://doi.org/10.1007/3-540-36456-0_4
Alberti, Gábor – Mónika Dóla – Eszter Kárpáti – Judit Kleiber – Anna Szeteli – Anita Viszket 2019a. Towards a cognitively viable linguistic representation. Argumentum 15:62–80.
Alberti Gábor – Dóla Mónika – Kárpáti Eszter – Kleiber Judit – Szeteli Anna – Viszket Anita 2019b. Kérdéses világaink. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:11–35. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2019.2.3
Alberti Gábor – Dóla Mónika – Kárpáti Eszter – Kleiber Judit – Viszket Anita – Szeteli Anna 2021. Lehetséges lehetséges világaink. Jelentés és Nyelvhasználat 8/1:105–145. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2021.1.6
Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2004. The GeLexi MT project. Proceedings of the 9th EAMT Workshop: Broadening horizons of machine translation and its applications. Malta: European Association for Machine Translation. 1–10.
Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2010. Grammar of ℜeALIS and the implementation of its dynamic interpretation. Informatica 34/1:103–110.
Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2012. Where are possible worlds? (Arguments for ℜeALIS). Acta Linguistica Hungarica 59/1–2:3–26. doi: https://doi.org/10.1556/ALing.59.2012.1-2.1
Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2014. ℜeALIS. Discourse representation with a radically new ontology. In Ludmila Veselovská – Markéta Janebová (szerk.) Complex Visibles Out There. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2014: Language Use and Linguistic Structure. (Olomouc Modern Language Monographs 4) Olomouc: Palacký University. 513–528.
Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2023. Lifelong (mind) representationalism in dynamic semantics. (Megjelenés alatt) Acta Linguistica Academica.
Alberti Gábor – Kleiber Judit – Kárpáti Eszter 2017. Reális (ℜeALIS) kép a másik elméjéről. In Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.) Más elmék. Budapest: L’Harmattan Kiadó. 237–268.
Andor, József 2011. Reflections on Speech Act Theory: An interview with John R. Searle. International Review of Pragmatics 3/1:113–134. doi: https://doi.org/10.1163/187731011X563755
Asher, Nicholas – Alex Lascarides 2003. Logics of Conversation. Cambridge: Cambridge University Press.
Austin, John Langshaw 1975 [1962]. How to Do Things With Words. Oxford: Oxford University Press.
Condoravdi, Cleo – Sven Lauer 2012. Imperatives: Meaning and illocutionary force. In Christopher Piñón (szerk.) Empirical Issues in Syntax and Semantics 9. Paris: CSSP. 37–58.
Dowty, David R. – Robert E. Wall – Stanley Peters 1981. Introduction to Montague Semantics. (Studies in Linguistics and Philosophy 11) Dordrecht: Reidel.
É. Kiss, Katalin 2002. The Syntax of Hungarian. (Cambridge Syntax Guides) Cambridge: Cambridge University Press. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511755088
Farkas, Judit – Magdolna Ohnmacht 2012. Aspect and eventuality structure in a representational dynamic semantics. In Gábor Alberti – Judit Farkas – Judit Kleiber (szerk.) Vonzásban és változásban. Pécs: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája. 353–379.
Farkas, Donka F. – Floris Roelofsen 2017. Division of labor in the interpretation of declaratives and interrogatives. Journal of Semantics 34/2:237–289. doi: https://doi.org/10.1093/jos/ffw012
Gärtner, Hans-Martin 2012. Does Searle’s challenge affect chances for approximating assertion and quotative modal wollen? In Andrea C. Schalley (szerk.) Practical Theories and Empirical Practice: A linguistic perspective. (Human Cognitive Processing) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 245–256. doi: https://doi.org/10.1075/hcp.40.09gar
Groenendijk, Jeroen – Martin Stokhof – Frank Veltman 1996. Coreference and modality. In Shalom Lappin (szerk.) The Handbook of Contemporary Semantic Theory. Oxford: Blackwell. 179–213.
Gyuris Beáta 2008. A diskurzus-partikulák formális vizsgálata felé. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 639–682.
Gyuris Beáta 2013. Megjegyzések a pragmatika tárgyáról és hasznáról. Magyar Nyelv 109/2:162–170.
Halm, Tamás 2019. The semantics of weak imperatives revisited: Evidence from free-choice item licensing. Acta Linguistica Academica 66/4:445–489. doi: https://doi.org/10.1556/2062.2019.66.4.1
Kamp, Hans – Ágnes Bende-Farkas 2019. Epistemic specificity from a communication-theoretic perspective. Journal of Semantics 36/1:1–51. doi: https://doi.org/10.1093/jos/ffy005
Kamp, Hans – Josef van Genabith – Uwe Reyle 2011. Discourse Representation Theory. In Dov M. Gabbay – Franz Guenthner (szerk.) Handbook of Philosophical Logic. Vol. 15. Berlin: Springer. 125–394. doi: https://doi.org/10.1007/978-94-007-0485-5_3
Kamp, Hans – Uwe Reyle 1993. From Discourse to Logic. Introduction to Modeltheoretic Semantics of Natural Language, Formal Logic and Discourse Representation Theory. (Studies in Linguistics and Philosophy 42) Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. doi: https://doi.org/10.1007/978-94-017-1616-1
Karttunen, Lauri 1976. Discourse referents. In James D. McCawley (szerk.) Notes from the Linguistic Underground. (Syntax and Semantics 7) New York: Academic Press. 363–385. doi: https://doi.org/10.1163/9789004368859_021
Kas Bence 2005. Az óhajtó mondatok kategóriája. Nyelvtudományi Közlemények 102:136–174.
Kleiber, Judit 2018. Similar intentions with different underlying wishes: Intensional profiles of imperatives in Hungarian. Jezikoslovlje 19/3:365–391.
König, Ekkehard – Peter Siemund 2007. Speech act distinctions in grammar. In Timothy Shopen (szerk.) Language Typology and Syntactic Description. Vol. 2. Cambridge: Cambridge University Press. 276–324. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511619427.005
Landman, Fred 1986. Towards a Theory of Information: The Status of Partial Objects in Semantics. Dordrecht: De Gruyter. doi: https://doi.org/10.1515/9783111715773
Langacker, Ronald W. 2017. Evidentiality in Cognitive Grammar. In Juana I. Marín Arrese – Gerda Haßler – Marta Carretero (szerk.) Evidentiality Revisited: Cognitive Grammar, Functional and Discourse-Pragmatic Perspectives. (Pragmatics & Beyond New Series 271) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 13–55. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.271.02lan
Lauer, Sven 2013. Towards a Dynamic Pragmatics. PhD disszertáció. Stanford: Stanford University.
Leiss, Judit 2014. Modes of modality in an Un-Cartesian framework. In Sibilla Cantarini – Werner Abraham – Elisabeth Leiss (szerk.) Certainty-uncertainty – and the Attitudinal Space in Between. (Studies in Language Companion Series 165) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 47–62. doi: https://doi.org/10.1075/slcs.165.03lei
Maier, Emar 2010. Presupposing acquaintance: A unified semantics for de dicto, de re and de se belief reports. Linguistics and Philosophy 32/5:429–474. doi:10.1007/s10988-010-9065-2.
Maier, Emar 2016. Attitudes and mental files in Discourse Representation Theory. Review of Philosophy and Psychology 7/2:473–490. doi:10.1007/s13164-015-0296-6.
Montague, Richard 1973. The proper treatment of quantification in ordinary English. In Jaakko Hintikka – Edith Moravcsik – Patrick Suppes (szerk.) Approaches to Natural Language: Proceedings of the 1970 Stanford Workshop on Grammar and Semantics. (Synthese Library 49) Dordrecht: Springer Netherlands. 221–242. doi:10.1007/978-94-010-2506-5_10.
Montague, Richard 1974 [1970]. English as a formal language. In Richmond H. Thomason (szerk.) Formal Philosophy: Selected Papers of Richard Montague. New Haven, London: Yale University Press. 188–221.
Oishi, Etsuko 2014. Discursive functions of evidentials and epistemic modals. In Sibilla Cantarini – Werner Abraham – Elisabeth Leiss (szerk.) Certainty-uncertainty – and the Attitudinal Space in Between. (Studies in Language Companion Series 165) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 239–262. doi:10.1075/slcs.165.14ois.
Oishi, Etsuko 2016. Austin’s speech acts and Mey’s pragmemes. In Keith Allan – Alessandro Capone – Istvan Kecskes (szerk.) Pragmemes and Theories of Language Use. (Perspectives in Pragmatics, Philosophy & Psychology) Berlin: Springer. 335–350. doi:10.1007/978-3-319-43491-9_18.
Partee, Barbara H. 1996. The development of formal semantics in linguistic theory. In Shalom Lappin (szerk.) The Handbook of Contemporary Semantic Theory. Oxford: Blackwell. 11–38.
Rácz Endre – Takács Etel 1987. Kis magyar nyelvtan. Budapest: Gondolat.
Sadock, Jerrold – Arnold Zwicky 1985. Speech act distinctions in syntax. In Timothy Shopen (szerk.) Language Typology and Syntactic Description. Cambridge: Cambridge University Press. 155–196.
Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://tinyurl.com/jeny-schirm-2011.
Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press. doi:10.1017/CBO9781139173438.
Searle, John R. 1976. A classification of illocutionary acts. Language in Society 5/1:1–23.
[S&V] Searle, John R. – Daniel Vanderveken 1985. Foundations of Illocutionary Logic. Cambridge: Cambridge University Press.
Szeteli Anna 2021. Az inferencialitás és a közvetlen tapasztalat – Beszélői „visszaélések” a szerintem kifejezés tükrében. Előadás. XXXV. OTDK. Miskolc.
Szeteli, Anna – Gábor Alberti – Judit Kleiber – Mónika Dóla 2018. The world is built with our words to each other. Basic and fine-tuned intensional profiles in Hungarian. In Veronika Vincze (szerk.) XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. MSZNY 2018. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet. 78–88.
Szeteli, Anna – Mónika Dóla – Gábor Alberti 2019. Pragmasemantic analysis of the Hungarian inferential-evidential expression szerint. Studies in Polish Linguistics Special Issue 1:207–225. doi:10.4467/23005920SPL.19.013.10993.
Szeteli Anna – Gocsál Ákos – Alberti Gábor 2019. Szemafor hát! Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:33–63. doi:10.14232/jeny.2019.1.2.
Szeteli, Anna – Eszter Kárpáti 2021. Parancsolsz?Mondattípus, illokúciós aktus, perlokúciós hatás. Kézirat. PTE Nyelvtudományi Tanszék.
Szeteli, Ádám – Attila Friedszám – Anna Szeteli – Laura Kárpáti – Judit Hagymási – Judit Kleiber – Gábor Alberti 2022. A kétrétegű dinamikus pragmatika implementációja. In Gábor Berend – Gábor Gosztolya – Veronika Vincze (szerk.) XVIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. MSZNY 2022. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet. 449–462.
Szeteli, Ádám – Attila Friedszám – Anna Szeteli – Laura Kárpáti – Judit Hagymási – Judit Kleiber – Gábor Alberti 2023. Implementation of two-layered dynamic pragmatics. In Kohei Arai (szerk.) Intelligent Systems and Applications. (Lecture Notes in Networks and Systems 544) Cham: Springer International Publishing. 572–589. doi:10.1007/978-3-031-16075-2_42.
Tulving, Endel 2005. Episodic memory and autonoesis: Uniquely human? In Herbert S. Terrace – Janet Metcalfe (szerk.) The Missing Link in Cognition: Origins of Self-reflective Consciousness. Oxford: Oxford University Press. 3–56. doi:10.1093/acprof:oso/9780195161564.003.0001.
Varga, László 2016. The intonation of topic and comment in the Hungarian declarative sentence. Finno-Ugric Languages and Linguistics 5/2:46–77.
Wimmer, Heinz – Josef Perner 1983. Beliefs about beliefs: Representation and constraining function of wrong beliefs in young children’s understanding of deception. Cognition 13/1:103–128. doi:10.1016/0010-0277(83)90004-5.
Zaefferer, Dietmar 2001. Deconstructing a classical classification: A typological look at Searle’s concept of illocution type. Revue Internationale de Philosophie 55/216 (2):209–225.