Gyógytornászok nyitókérdéseinek leíró elemzése
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány fókuszában gyógytornászok nyitókérdései (NYK) állnak, amelyek szerepe a betegek aktuális problémáinak a feltárása. A szerző által gyűjtött hangfelvételek alapján 76 – gyógytornászok és betegeik közötti első találkozás alkalmával elhangzó – nyitókérdés leíró elemzése történik. Az elemzés eredményeképpen a NYK-ek 4 kategóriája került meghatározásra, továbbá 6 nyelvi jellegzetesség vizsgálata történt minden egyes NYK esetében. Az elemzés eredményeit összefoglalva felmerül annak a lehetősége, hogy jellegzetességeiknél fogva a gyógytornászok NYK-ei egy formális-intézményi kontextust hívhatnak elő, mely befolyásolhatja, illetve korlátozhatja a betegek válaszadási mintázatait.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Ainsworth-Vaughn, Nancy 2001. The discourse of medical encounters. In Deborah Schiffrin – Deborah Tannen – Heidi E. Hamilton (szerk.) The Handbook of Discourse Analysis. Oxford: Blackwell Publishers. 453–469. doi: https://doi.org/10.1002/9780470753460
Austin, John Langshaw 1962. How to Do Things With Words. Cambridge: Harvard University Press.
Csiszárik Katalin – Domonkosi Ágnes 2018. A gyógyító-beteg viszonylat megszólítási változatai egy mozgásszervi rehabilitációs osztály gyakorlatközösségében. Az Eszterházy Károly Egyetem tudományos közleményei. Tanulmányok a magyar nyelvtudomány köréből 44 (Acta Universitatis de Carolo Eszterhazy Nominatae. Sectio Linguistica Hungarica. Új sorozat):109–127.
DiMatteo, M. Robin – Kelly B. Haskard-Zolnierek – Leslie R. Martin 2012. Improving patient adherence: a three-factor model to guide practice. Health Psychology Review 6/1:74–91. doi: https://doi.org/10.1080/17437199.2010.537592
Domonkosi Ágnes – Kuna Ágnes 2015. A tetszikelés szociokulturális értéke. A tetszikelő kapcsolattartás szerepe az orvos-beteg kommunikációban. Magyar Nyelvőr 139/1:39–63.
Dowty, David R. 1989. On the semantic content of the notion of ‘thematic role’. In Gennaro Chierchia – Barbara H. Partee – Raymond Turner (szerk.) Properties, Types, and Meaning. (Studies in Linguistics and Philosophy 39) Dordrecht: Springer. 69–129. doi: https://doi.org/10.1007/978-94-009-2723-0_3
Ehrlich, Susan – Alice Freed 2010. The function of questions in institutional discourse. An introduction. In Alice Freed – Susan Ehrlich (szerk.) Why Do You Ask? The Function of Questions in Institutional Discourse. Oxford: Oxford University Press. 3–19. doi: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195306897.003.0001
Epstein, Ronald M. – Richard L. Street 2007. Patient-Centered Communication in Cancer Care: Promoting Healing and Reducing Suffering. Bethesda: National Cancer Institute, NIH Publication.
Fetzer, Anita 2012. Textual coherence as a pragmatic phenomenon. In Keith Allan – Kasia M. Jaszczolt (szerk.) The Cambridge Handbook of Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press. 447–468. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9781139022453.024
Fillmore, Charles J. 2006. Frame semantics. In Dirk Geeraerts (szerk.) Cognitive Linguistics: Basic Readings. (Cognitive Linguistics Research 34) Berlin, New York: Mouton de Gruyter. 373–400. doi: https://doi.org/10.1515/9783110199901.373
Gyuris, Beáta 2017. New perspectives on bias in polar questions: A study of Hungarian -e. International Review of Pragmatics 9/1:1–50. doi: https://doi.org/10.1163/18773109-00000003
Hakulinen, Auli 2009. Conversation types. In Sigurd D’hondt – Jan-Ola Östman – Jef Verschueren (szerk.) The Pragmatics of Interaction. (Handbook of Pragmatics Highlights 4) John Benjamins Publishing Company. 55–65. doi: https://doi.org/10.1075/hoph.4.03hak
Hámori, Ágnes 2010. Illocutionary force, salience and attention management – a social cognitive pragmatic perspective. Acta Linguistica Hungarica 57/1:53–74. doi: https://doi.org/10.1556/ALing.57.2010.1.3
Haskard Zolnierek, Kelly B. – M Robin DiMatteo 2009. Physician communication and patient adherence to treatment. A meta-analysis. Medical Care 47/8:826–834. doi: https://doi.org/10.1097/MLR.0b013e31819a5acc
Hayano, Kaoru 2012. Question design in conversation. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Chichester: John Wiley & Sons. 395–414. doi: https://doi.org/10.1002/9781118325001.ch19
Heritage, John 2010. Questioning in medicine. In Alice F. Freed – Susan Ehrlich (szerk.) „Why Do You Ask?” The Function of Questions in Institutional Discourse. Oxford University Press. 42–68. doi: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195306897.003.0003
Heritage, John 2011. The interaction order and clinical practice: Some observations on dysfunctions and action steps. Patient Education and Counseling 84/3:338–343. doi: https://doi.org/10.1016/j.pec.2011.05.022
Heritage, John – Jeffrey D. Robinson 2006. The structure of patients’ presenting concerns: Physicians’ opening questions. Health Communication 19/2:89–102. doi: https://doi.org/10.1207/s15327027hc1902_1
Hiller, Amy – Clare Delany 2018. Communication in physiotherapy: challenging established theoretical approaches. In Barbara E. Gibson – David A. Nicholls – Jenny Setchell – Karen Synne Groven (szerk.) Manipulating practices. A critical physiotherapy reader. Cappelen Damm Akademisk. 308–333.
Howick, Jeremy – Andrew Moscrop – Alexander Mebius – Thomas R Fanshawe – George Lewith et al. 2018. Effects of empathic and positive communication in healthcare consultations: a systematic review and meta-analysis. Journal of the Royal Society of Medicine 111/7:240–252. doi: https://doi.org/10.1177/0141076818769477
Ilie, Cornelia 2015. Questions and Questioning. In Karen Tracy – Todd Sandel – Cornelia Ilie (szerk.) The International Encyclopedia of Language and Social Interaction. John Wiley & Sons. doi: https://doi.org/10.1002/9781118611463.wbielsi202
Juhász József – Szőke István – O. Nagy Gábor – Kovalovszky Miklós (szerk.) 1975. Magyar értelmező kéziszótár. 2., változatlan kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kecskes, Istvan 2012. Encyclopaedic knowledge and cultural models. In Hans-Jörg Schmid (szerk.) Cognitive Pragmatics. (Handbooks of Pragmatics 4) Berlin, Boston: de Gruyter. 175–197. doi: https://doi.org/10.1515/9783110214215.175
Kenesei, István – Robert Michael Vago – Anna Fenyvesi 1998. Hungarian. London: Routledge.
Kiefer, Ferenc 1980. Yes-no questions as Wh-questions. In John R. Searle – Ferenc Kiefer – Manfred Bierwisch (szerk.) Speech Act Theory and Pragmatics. (Texts and Studies in Linguistics and Philosophy 10) Dordrecht: Springer. 97–119. doi: https://doi.org/10.1007/978-94-009-8964-1_5
Kiefer Ferenc 1983. A kérdő mondatok szemantikájáról és pragmatikájáról. In Rácz Endre – Szathmári István (szerk.) Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. 203–230.
Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina.
Kuna Ágnes – Hámori Ágnes 2019. „Hallgatom, mi a panasz?” A metapragmatikai reflexiók szerepei és mintázatai az orvos-beteg interakciókban. In Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság. Budapest: ELTE Eötvös József Collegium. 215–239.
Lie, Hanne C. – Lene K. Juvet – Richard L. Street – Pål Gulbrandsen – Anneli V. Mellblom et al. 2022. Effects of physicians’ information giving on patient outcomes: a systematic review. Journal of General Internal Medicine 37/3:651–663. doi: https://doi.org/10.1007/s11606-021-07044-5
Makoul, Gregory 2001. Essential elements of communication in medical encounters. The Kalamazoo Consensus Statement. Academic Medicine 76/4:390–393. doi: https://doi.org/10.1097/00001888-200104000-00021
Mistiaen, P. – M. Osch – L. Vliet – J. Howick – F.L. Bishop – Z. Di Blasi – J. Bensing – S. Dulmen 2016. The effect of patient-practitioner communication on pain: a systematic review. European Journal of Pain 20/5:675–688. doi: https://doi.org/10.1002/ejp.797
Németh T., Enikő 2019. Implicit Subject and Direct Object Arguments in Hungarian Language Use. Grammar and Pragmatics Interacting. (Pragmatic Interfaces) Equinox.
Osch, Mara van – Sandra Dulmen – Liesbeth Vliet – Jozien Bensing 2017. Specifying the effects of physician’s communication on patients’ outcomes: A randomised controlled trial. Patient Education and Counseling 100/8:1482–1489. doi: https://doi.org/10.1016/j.pec.2017.03.009
Parry, Ruth 2009. Practitioners’ accounts for treatment actions and recommendations in physiotherapy: when do they occur, how are they structured, what do they do? Sociology of Health & Illness 31/6:835–853. doi: https://doi.org/10.1111/j.1467-9566.2009.01187.x
Robinson, Jeffrey D. 2006. Soliciting patients’ presenting concerns. In John Heritage – Douglas W. Maynard (szerk.) Communication in Medical Care. Cambridge: Cambridge University Press. 22–47. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511607172.004
Robinson, Jeffrey D. – John Heritage 2006. Physicians’ opening questions and patients’ satisfaction. Patient Education and Counseling 60/3:279–285. doi: https://doi.org/10.1016/j.pec.2005.11.009
Rollnick, Stephen – William R. Miller – Christopher C. Butler 2008. Motivational Interviewing in Health Care. Helping Patients Change Behavior. New York: Guilford Press.
Schegloff, Emanuel A. – Harvey Sacks 1973. Opening up closings. Semiotica 8/4:289–327. doi: https://doi.org/10.1515/semi.1973.8.4.289
Schirm Anita 2007. A kérdések pragmatikája. In Váradi Tamás (szerk.) Alknyelvdok. I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 160–169.
Schirm Anita 2020. A diskurzusjelölők a telefonos ügyfélszolgálati beszélgetésekben. Beszédtudomány – Speech Science 1:237–258. doi: https://doi.org/10.15775/BESZTUD.2020.237-258
Schmidt, Thomas – Kai Wörner 2014. EXMARaLDA. In Jacques Durand – Ulrike Gut – Gjert Kristoffersen (szerk.) The Oxford handbook of corpus phonology. Oxford: Oxford University Press. 402–419. doi: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199571932.013.030
Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press.
Searle, John R. 1975. Indirect speech acts. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics, Volume 3: Speech Acts. New York: Academic Press. 59–82.
Searle, John R. 1976. A classification of illocutionary acts. Language in Society 5/1:1–23.
Searle, John R. 2001 [1989]. How performatives work. In Daniel Vanderveken – Susumo Kubo (szerk.) Essays in Speech Act Theory. (Pragmatics & Beyond New Series 77) John Benjamins Publishing Company. 85–107. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.77.05sea
Sidnell, Jack 2010. Conversation Analysis. An introduction. (Language in Society 37) Chichester, Malden: Wiley-Blackwell.
Silverman, Jonathan – Suzanne M. Kurtz – Juliet Draper 2013. Skills for Communicating with Patients. 3. kiadás. London: Radcliffe Publishing.
Smith, Robert C. – Auguste H. Fortin – Francesca Dwamena – Richard M. Frankel 2013. An evidence-based patient-centered method makes the biopsychosocial model scientific. Patient Education and Counseling 91/3:265–270. doi: https://doi.org/10.1016/j.pec.2012.12.010
Tannen, Deborah 1985. Frames and schemas in interaction. Quaderni di Semantica 6/2:326–335.
Tsai, Mei-hui 2006. Opening hearts and minds: a linguistic framework for analyzing open questions in doctor-patient communication = 使君傾言 : 醫病溝通中開放式問句之語言學分析. Taipei: Crane Publishing.
Tsai, Mei-hui – Feng-hwa Lu – Richard M. Frankel 2014. Teaching medical students to become discourse analysts. From conversational transcripts to clinical applications. In Heidi Ehernberger Hamilton – Wen-ying Sylvia Chou (szerk.) The Routledge Handbook of Language and Health Communication. London: Routledge. 327–343. doi: https://doi.org/10.4324/9781315856971.ch20
Udvardi Anna 2023. Miért nem a feltett kérdésre válaszolnak a betegek? Gyógytornász-beteg konzultációk elemzése 2. Jelentés és Nyelvhasználat 10/1:27–49. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2023.1.2
Verschueren, Jef 1999. Understanding Pragmatics. London: Arnold Publishers.
Verschueren, Jef 2000. Notes on the role of metapragmatic awareness in language use. Pragmatics 10/4:439–456. doi: https://doi.org/10.1075/prag.10.4.02ver