Az -e kérdő partikula használatáról múlt idejű feltételes módú igealakot tartalmazó beágyazott mellékmondatokban

Article Sidebar

PDF
Megjelent: okt. 31, 2022
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2022.1.5
Kulcsszavak:
-e kérdő partikula, feltételes mondatok, V volna-e

Main Article Content

Virovec Viktória
DE Nyelvtudományok Doktori Iskola; DE Angol-Amerikai Intézet
https://orcid.org/0000-0002-0844-2896
Sándor Lilla Kamilla
DE Angol-Amerikai Intézet
https://orcid.org/0000-0002-5464-072X

Absztrakt

A tanulmányunkban a V volna-e és a V-e volna szerkezetek elfogadhatóságát tárgyaljuk. Az erre vonatkozó kérdőíves felmérésünkben a mátrixpredikátumnak és a beágyazott mondat feltételt megfogalmazó mellékmondatának együttes hatását vizsgáltuk a két szerkezet elfogadhatóságára nézve. A változók a felmérésünkben az -e elhelyezkedése mellett a mátrixpredikátum jellege (bizonytalanságot/információhiányt fejez ki, a mellékmondatban a beszélő egy vita tárgyát/kérdést idéz), valamint a beágyazott feltételes mondat mellékmondata által kiváltott implikatúra (az esemény megtörtént vagy nem történt meg) voltak. Azt feltételeztük, hogy a vizsgált szerkezetek elfogadhatóságát leginkább a mátrixpredikátum jellegének és a beágyazott mondat feltételt megfogalmazó mellékmondata által kiváltott implikatúrának az együttes hatása befolyásolja. Az eredmények alapján elmondható, hogy a bizonytalanságot/információhiányt kifejező mátrixpredikátum esetén a V-e volna szignifikánsan elfogadhatóbb, ha a beágyazott mondat feltételt megfogalmazó mellékmondata azt implikálja, hogy az esemény nem történt meg. A beágyazott feltételes mondat mellékmondata által kiváltott implikatúra nem változtat azonban a mondatok megítélésén, ha a beszélő a mellékmondatban egy kérdést vagy egy vita tárgyát idézi. Mindez azt erősíti, hogy az -e pozíciójában tapasztalt variáció nemcsak stílus vagy regiszter kérdése, hanem grammatikai változók is befolyásolják.

Letöltések

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Virovec, V. és Sándor, L.K. 2022. Az -e kérdő partikula használatáról múlt idejű feltételes módú igealakot tartalmazó beágyazott mellékmondatokban. Jelentés és Nyelvhasználat. 9, 1 (okt. 2022), 89–132. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2022.1.5.
Folyóirat szám
Évf. 9 szám 1 (2022)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Szerző életrajzok

Virovec Viktória, DE Nyelvtudományok Doktori Iskola; DE Angol-Amerikai Intézet

Virovec Viktória a Debreceni Egyetem Nyelvtudományok Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatásait a formális szemantika és a pragmatika területein végzi. Fő érdeklődési területe a jövő időre utalás és a modálisok, illetve ezek interakciói.

Sándor Lilla Kamilla, DE Angol-Amerikai Intézet

Sándor Lilla Kamilla a Debreceni Egyetem angol nyelv és kultúra tanára, etikatanár szakos hallgatója. A kutatásait a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének Angol Nyelvészeti Tanszékén végzi.

Hivatkozások

É. Kiss Katalin 2004. Anyanyelvünk állapotáról. (Osiris Könyvtár) Budapest: Osiris.

É. Kiss Katalin 2014. Kérdő mondatok változásai. In É. Kiss Katalin (szerk.) Magyar generatív történeti mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 47–52.

Fábricz Károly 1981. Az -e partikula. Magyar Nyelvőr 105/4:447–451.

Gallasy Magdolna 2003. Mondattörténet. In Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 251–267.

Grétsy László – Kemény Gábor (szerk.) 2005. Nyelvművelő kéziszótár. 2., javított és bővített kiadás. (A magyar nyelv kézikönyvei 9) Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Gyuris Beáta 2016. A magyar nyelv tagadószós eldöntendő kérdő mondatainak jelentéséhez. Jelentés és Nyelvhasználat 3:169–190. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2016.1.8

Gyuris, Beáta 2017. New perspectives on bias in polar questions: A study of Hungarian -e. International Review of Pragmatics 9/1:1–50. doi: https://doi.org/10.1163/18773109-00000003

Kálmán László 2015. Jól hangzott is volna, ha nem így mondtam volna. Weboldal. Nyelv és Tudomány. https://www.nyest.hu/hirek/jol-hangzott-is-volna-br-ha-nem-igy-mondtam-volna [2022. augusztus 23.].

Kassai Ilona 1994a. Az -e kérdőszó vándorlásai. In Kemény Gábor – Kardos Tamás (szerk.) A magyar nyelvi norma érvényesülése napjaink nyelvhasználatában. (Linguistica. Series A. Studia et Dissertationes 16) Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete. 125–130.

Kassai Ilona 1994b. Nyelvi norma és nyelvhasználat viszonyáról az -e kérdőszó mondatbeli helye(i) kapcsán. Magyar Nyelv 90/1:42–48.

Kenesei István 1992. Az alárendelt kérdések szerkezeti tulajdonságai. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 691–694.

Ladd, D. Robert 1981. A first look at the semantics and pragmatics of negative questions and tag questions. In Roberta A. Hendrick – Carrie S. Masek – Mary Frances Miller (szerk.) Papers from the 17th Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society. Chicago: Chicago Linguistic Society. 164–171.

Nádasdy Ádám 2001. A név előtti névelő. Magyar Narancs 2001/11/08:52. http://seas3.elte.hu/olddelg/publications/modern_talking/19.html.

Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In Nicoletta Calzolari – Khalid Choukri – Thierry Declerck – Hrafn Loftsson – Bente Maegaard – Joseph Mariani – Asuncion Moreno – Jan Odijk – Stelios Piperidis (szerk.) Proceedings of the Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC’14). Reykjavik: European Language Resources Association (ELRA). 1719–1723.

Sándor Lilla Kamilla 2021. Az -e kérdő partikula mondatbeli helye a magyarban. OTDK dolgozat.

Schirm Anita 2006. Az -e kérdő partikula nyomában. In Gárgyán Gabriella – Sinkovics Balázs (szerk.) LingDok 5. Nyelvész-doktoranduszok dolgozatai. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola. 131–153.

Schirm Anita 2014. A többszörös „-e” kérdőszó. Weboldal. Nyelv és Tudomány. https://www.nyest.hu/hirek/a-tobbszoros-e-kerdoszo [2022. augusztus 23.].

Simonyi Zsigmond 1882. A magyar kötőszók, egyuttal az összetett mondat elmélete. Második kötet. Az alárendelő kötőszók első fele. A hogy és -e kötőszók. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.