Didn’t he take a knife? The role of negative polar questions in court hearings within Hungarian criminal proceedings
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
In this study, I examine the function of negative polar questions such as Didn’t he take a knife? in court interrogations. I present the role attributed to this question type in court hearings in the international literature and I also point out the similarities and differences between the negative and positive forms of polar questions by reviewing the semantic and pragmatic features. Following the theoretical considerations, I argue that the main function of the negative form – unlike the positive one – is not to ask for confirmation, but to resolve the contradiction in court interrogations. I propose my argument through the analysis of excerpts of 5 Hungarian criminal trials.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Andrade, Sophia Maye T. – Rachelle B. Lintao 2018. Imposing control through yes/no questions in a Philippine drug trial. International Journal for the Rule of Law, Courtroom Procedures, Judicial Linguistics & Legal English 2/1:190–230.
Bednarek, Grażyna Anna 2014. Polish vs. American Courtroom Discourse. Inquisitorial and Adversarial Procedures of Witness Examination in Criminal Trials. New York: Palgrave Macmillan.
Büring, Daniel – Christine Gunlogson 2000. Aren’t Positive and Negative Polar Questions the Same? Kézirat. UCLA, UCSC. https://semanticsarchive.net/Archive/mYwOGNhO/polar_questions.pdf (2019. 10. 9.).
Fantoly Zsanett – Budaházi Árpád 2019. Büntető eljárásjogi ismeretek I. Statikus rész. Budapest: Dialóg Campus.
Farkas Ákos – Róth Erika 2004. A büntetőeljárás. Budapest: CompLex Kiadó.
Fedor Anett 2014. Bizonyítás a kiemelt jelentőségű büntetőügyekben. Magyar Jog 2014/7–8:444–454.
Groenendijk, Jeroen – Martin Stokhof 1997. Questions. In Johan van Benthem – Alice ter Meulen (szerk.) Handbook of Logic and Language. London: Elsevier. 1055–1124.
Gyuris Beáta 2016. A magyar nyelv tagadószós eldöntendő kérdő mondatainak jelentéséhez. Jelentés és Nyelvhasználat 3:169–190. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2016.1.8
Gyuris, Beáta 2017. New perspectives on bias in polar questions: A study of Hungarian -e. International Review of Pragmatics 9/1:1–50. doi: https://doi.org/10.1163/18773109-00000003
Gyuris Beáta 2019. Két magyar kérdő konstrukció interpretációjához. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:73–84. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2019.2.6
Gyuris Beáta – Molnár Cecília Sarolta – Mády Katalin 2018. A magyar eldöntendő kérdő mondatok használatának tanulmányozása kísérletes módszerekkel. In Bánréti Zoltán (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX. Kísérletes nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó. 53–75.
Haijuan, Hu 2019. Courtroom questioning adapted to legal procedures. English Language Teaching 12/1:7–17. doi: https://doi.org/10.5539/elt.v12n1p7
Hale, Sandra 2004. The Discourse of Court Interpreting. (Benjamins Translation Library 52) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
Hamblin, Charles L. 1973. Questions in Montague English. Foundations of Language 10/1:41–53.
Jakobson, Roman 2002 [1931]. Principes de phonologie historique. In Roman Jakobson Selected Writings I. Phonological Studies. Hague: De Gruyter Mouton. 202–220. doi: https://doi.org/10.1515/9783110892499.202
Jefferson, Gail 1984. On the organization of laughter in talk about troubles. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of Social Action. Studies in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press. 346–369.
Kenesei, István – Robert Michael Vago – Anna Fenyvesi 1998. Hungarian. London: Routledge.
Kengyel Miklós (szerk.) 2005. A polgári perbeli bizonyítás gyakorlati kézikönyve. Budapest: CompLex Kiadó.
Ladd, D. Robert 1981. A first look at the semantics and pragmatics of negative questions and tag questions. In Roberta A. Hendrick – Carrie S. Masek – Mary Frances Miller (szerk.) Papers from the 17th Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society. Chicago: Chicago Linguistic Society. 164–171.
Maleczki Márta 2007. Szemantika: Szerkezetek jelentése. In Alberti Gábor – Fóris Ágota (szerk.) A mai magyar formális nyelvtudomány műhelyei. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 124–138.
Mortensen, Sune Sønderberg 2020. A question of control? Forms and functions of courtroom questioning in two different adversarial trial systems. Scandinavian Studies in Language 11/1:239–278. doi: https://doi.org/10.7146/sss.v11i1.121370
Silk, Alex 2020. Expectation biases and context management with negative polar questions. Journal of Philosophical Logic 49/1:51–92. doi: https://doi.org/10.1007/s10992-019-09512-0
Sudo, Yasutada 2013. Biased polar questions in English and Japanese. In Daniel Gutzmann – Hans-Martin Gärtner (szerk.) Beyond Expressives: Explorations in Use-Conditional Meaning. Leiden: Brill. 277–297.
Trubetzkoy, Nikolai S. 1931. Die phonologischen Systeme. Réunion Phonologique Internationale tenue à Prague: 18-21/XII 1930. (Travaux du Cercle linguistique de Prague 4) Praha: Jednota Československých Matematiků a Fysiků. 96–116.
Varga Marianna 2020. Magyar büntetőperes bírósági kihallgatások komplex nyelvészeti elemzése. Doktori értekezés. Szeged: SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola.
Woodbury, Hanni 1984. The strategic use of questions in court. Semiotica 48/3–4:197–228. doi: https://doi.org/10.1515/semi.1984.48.3-4.197
Zhang, Yan-qiu – Feng-yuan Tian 2015. Study on markedness in linguistics. Sino-US English Teaching 12/9:667–671. doi: https://doi.org/10.17265/1539-8072/2015.09.004