Empirikus vizsgálati mód három névszói esetrag jelentéseinek elkülönítésére
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány egy empirikus módszert kínál három magyar névszói esetrag jelentéseinek elkülönítésére. A három vizsgált esetrag a -nak/-nek, a -hoz/-hez/-höz és a -nál/-nél, mindegyik gazdag poliszém jelentésstruktúrával rendelkezik. A vizsgálat célja az volt, hogy meg lehessen állapítani az egyes jelentéseket, mégpedig anyanyelvi beszélők intuíciói alapján. Ehhez egy előzetes korpusz alapú vizsgálat után csoportosítási feladatot végeztettem 25 anyanyelvi beszélővel, akiknek a feladata az volt, hogy a kiválasztott esetragok 20–20 előfordulásából tetszőleges csoportokat állítsanak fel a ragok jelentése alapján. Az adatokon Past szoftverrel hierarchikus klaszteranalízist végeztem, az eredmények dendrogramon ábrázolhatók. A dendrogramról leolvasható csoportok az egyes ragok jelentéseinek elrendeződéséről árulnak el sokat a poliszém jelentéshálózatban.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Cuyckens, Hubert – Britta Zawada 2001. Introduction. In Hubert Cuyckens – Britta Zawada (szerk.) Polysemy in Cognitive Linguistics. Selected papers from the International Cognitive Linguistics Conference, Amsterdam, 1997. (Current Issues in Linguistic Theory 177) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. ix–xxvii. doi: https://doi.org/10.1075/cilt.177.02cuy
Divjak, Dagmar – Stefan Th. Gries 2008. Clusters in the mind?: Converging evidence from near synonymy in Russian. The Mental Lexicon 3/2:188–213. doi: https://doi.org/10.1075/ml.3.2.03div
Elekfi László 1993. Eltűnőben van-e a magyar birtokos részeshatározó? In Horváth Katalin – Ladányi Mária (szerk.) Állapot és történet – szinkrónia és diakrónia – viszonya a nyelvben. Budapest: ELTE BTK. 35–45.
Fried, Mirjam 2014. From semantic to interactional dative: a preliminary investigation. In Michaela Martinková – Markéta Janebová – Jaroslav Macháček (szerk.) Categories and Categorial Changes: The Third Syntactical Plan and Beyond. Olomouc: Palacký University. 12–20.
Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan alapjai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Janda, Laura A. 1993. A Geography of Case Semantics. The Czech Dative and the Russian Instrumental. Berlin, New York: Mouton de Gruyter.
Johnson, Mark 1987. The Body in the Mind. The Bodily Basis of Meaning, Imagination, and Reason. Chicago: University of Chicago Press.
Keszler Borbála 2000. A határozók. In Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 428–449.
Korompay Klára 1991. A névszóragozás. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó. 284–318.
Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kugler Nóra 2017. Az evidencialitás és a modalitás. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó. 467–494.
Ladányi Mária 2008. Van-e genitívusz a magyarban? In Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.) Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. (Uralisztikai Tanulmányok 18) Budapest: ELTE BTK Finnugor Tanszék, Numi-Tórem Finnugor Alapítvány. 522–534.
Ladányi Mária 2017. Alaktan. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó. 503–662.
Lakoff, George 1987. Women, Fire, and Dangerous Things. Chicago, London: University of Chicago Press.
Langacker, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar: Vol. 1. Theoretical Prerequisites. Stanford: Stanford University Press.
Langacker, Ronald W. 2008. Cognitive Grammar. A Basic Introduction. Oxford, New York: Oxford University Press.
Lewandowska-Tomaszczyk, Barbara 2007. Polysemy, prototypes, and radial categories. In Dirk Geeraerts – Hubert Cuyckens (szerk.) The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. Oxford: Oxford University Press. 139–169.
Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In Nicoletta Calzolari – Khalid Choukri – Thierry Declerck – Hrafn Loftsson – Bente Maegaard – Joseph Mariani – Asuncion Moreno – Jan Odijk – Stelios Piperidis (szerk.) Proceedings of the Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC’14). Reykjavik: European Language Resources Association (ELRA). 1719–1723.
Pomázi, Bence 2019. An empirical method to distinguish the meanings of three case suffixes in Hungarian. Język. Komunikacja. Informacja 14:33–52.
Rácz Endre – Szemere Gyula 1985. Mondattani elemzések. Budapest: Tankönyvkiadó.
Radden, Günter – Klaus-Uwe Panther 2004. Introduction: Reflexions of motivation. In Klaus-Uwe Panther – Günter Radden (szerk.) Studies in Linguistic Motivation. Berlin, New York: Mouton De Gruyter.
Rosch, Eleanor H. 1973. Natural categories. Cognitive Psychology 4/3:328–350. doi: https://doi.org/10.1016/0010-0285(73)90017-0
Sandra, Dominiek – Sally Rice 1995. Network analyses of prepositional meaning: Mirroring whose mind – the linguist’s or the language user’s? Cognitive Linguistics 6/1:89–130. doi: https://doi.org/10.1515/cogl.1995.6.1.89
Szabolcsi Anna 1992. A birtokos szerkezet és az egzisztenciális mondat. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Talmy, Leonard 2000. Toward a Cognitive Semantics Vol 1. Concept Structuring Systems. Cambridge: The MIT Press.
Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó.
Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2017a. Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó.
Tolcsvai Nagy Gábor 2017b. Jelentéstan. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó. 207–502.