An empirical method for distinguishing the meanings of three Hungarian case suffixes
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
The paper offers an empirical method for distinguishing the meanings of three Hungarian case suffixes. The three examined suffixes are -nak/-nek (dative case suffix), -hoz/-hez/-höz (allative case suffix) and -nál/-nél (adessive case suffix). Every one of them has a widely polysemous semantic structure. The aim of the experiment was to distinguish the meanings through language users’ intuitions. For this reason I made a corpus based preliminary examination and then a sorting task with 25 informants. Their task was to create arbitrary groups out of 20 sentences containing instantiations of the suffixes, based on the meanings of the suffixes. Past software made hierarchical clustering analyses out of the data, the results are shown on dendrograms. The branches of the dendrograms tell us about the arrangement of the meanings of the suffixes in the polysemous semantic network.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Cuyckens, Hubert – Britta Zawada 2001. Introduction. In Hubert Cuyckens – Britta Zawada (szerk.) Polysemy in Cognitive Linguistics. Selected papers from the International Cognitive Linguistics Conference, Amsterdam, 1997. (Current Issues in Linguistic Theory 177) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. ix–xxvii. doi: https://doi.org/10.1075/cilt.177.02cuy
Divjak, Dagmar – Stefan Th. Gries 2008. Clusters in the mind?: Converging evidence from near synonymy in Russian. The Mental Lexicon 3/2:188–213. doi: https://doi.org/10.1075/ml.3.2.03div
Elekfi László 1993. Eltűnőben van-e a magyar birtokos részeshatározó? In Horváth Katalin – Ladányi Mária (szerk.) Állapot és történet – szinkrónia és diakrónia – viszonya a nyelvben. Budapest: ELTE BTK. 35–45.
Fried, Mirjam 2014. From semantic to interactional dative: a preliminary investigation. In Michaela Martinková – Markéta Janebová – Jaroslav Macháček (szerk.) Categories and Categorial Changes: The Third Syntactical Plan and Beyond. Olomouc: Palacký University. 12–20.
Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan alapjai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Janda, Laura A. 1993. A Geography of Case Semantics. The Czech Dative and the Russian Instrumental. Berlin, New York: Mouton de Gruyter.
Johnson, Mark 1987. The Body in the Mind. The Bodily Basis of Meaning, Imagination, and Reason. Chicago: University of Chicago Press.
Keszler Borbála 2000. A határozók. In Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 428–449.
Korompay Klára 1991. A névszóragozás. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó. 284–318.
Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kugler Nóra 2017. Az evidencialitás és a modalitás. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó. 467–494.
Ladányi Mária 2008. Van-e genitívusz a magyarban? In Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.) Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. (Uralisztikai Tanulmányok 18) Budapest: ELTE BTK Finnugor Tanszék, Numi-Tórem Finnugor Alapítvány. 522–534.
Ladányi Mária 2017. Alaktan. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó. 503–662.
Lakoff, George 1987. Women, Fire, and Dangerous Things. Chicago, London: University of Chicago Press.
Langacker, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar: Vol. 1. Theoretical Prerequisites. Stanford: Stanford University Press.
Langacker, Ronald W. 2008. Cognitive Grammar. A Basic Introduction. Oxford, New York: Oxford University Press.
Lewandowska-Tomaszczyk, Barbara 2007. Polysemy, prototypes, and radial categories. In Dirk Geeraerts – Hubert Cuyckens (szerk.) The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. Oxford: Oxford University Press. 139–169.
Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In Nicoletta Calzolari – Khalid Choukri – Thierry Declerck – Hrafn Loftsson – Bente Maegaard – Joseph Mariani – Asuncion Moreno – Jan Odijk – Stelios Piperidis (szerk.) Proceedings of the Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC’14). Reykjavik: European Language Resources Association (ELRA). 1719–1723.
Pomázi, Bence 2019. An empirical method to distinguish the meanings of three case suffixes in Hungarian. Język. Komunikacja. Informacja 14:33–52.
Rácz Endre – Szemere Gyula 1985. Mondattani elemzések. Budapest: Tankönyvkiadó.
Radden, Günter – Klaus-Uwe Panther 2004. Introduction: Reflexions of motivation. In Klaus-Uwe Panther – Günter Radden (szerk.) Studies in Linguistic Motivation. Berlin, New York: Mouton De Gruyter.
Rosch, Eleanor H. 1973. Natural categories. Cognitive Psychology 4/3:328–350. doi: https://doi.org/10.1016/0010-0285(73)90017-0
Sandra, Dominiek – Sally Rice 1995. Network analyses of prepositional meaning: Mirroring whose mind – the linguist’s or the language user’s? Cognitive Linguistics 6/1:89–130. doi: https://doi.org/10.1515/cogl.1995.6.1.89
Szabolcsi Anna 1992. A birtokos szerkezet és az egzisztenciális mondat. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Talmy, Leonard 2000. Toward a Cognitive Semantics Vol 1. Concept Structuring Systems. Cambridge: The MIT Press.
Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó.
Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2017a. Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó.
Tolcsvai Nagy Gábor 2017b. Jelentéstan. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó. 207–502.