borito

A szintaktikai formák és a konstrukciós sémák szerepe az igék felcserélhetőségében és szinonímiájában

The role of syntactic forms and constructional schemes in the interchangeability and synonymy of verbs

Hrenek Éva

ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

ORCID iD iconorcid.org/0000-0002-4232-8528

Jelentés és Nyelvhasználat 12/1:1–22 (2025)
doi:10.14232/JENY.2025.1.1

Összefoglaló

Mind a szinonímia fogalmának meghatározását, mind pedig a felcserélhetőséggel való kapcsolatát illetően számos nyitott kérdés merülhet fel. Míg a szakirodalom egy része a szinonímiát a felcserélhetőség fogalmán keresztül értelmezi, más munkák a felcserélhetőséget a szinonim jelentésviszonyok egy lehetséges ismérveként írják le.
Dolgozatomban a két jelenség kapcsolatát a konstrukciós sémák fogalmának középpontba állításával, a valós nyelvhasználatból származó korpuszadatok kvalitatív, jelentéskomponenses elemzésén keresztül kísérlem meg megragadni, a csap és az üt igék konstrukciós sémáit, valamint a két ige azonos szintaktikai környezetekben való felcserélhetőségét és szinonim jelentésviszonyait vizsgálva.
A kutatással azt a feltevést kívánom megerősíteni, illetve pontosítani, amely szerint érdemes különbséget tenni a felcserélhetőség és a szinonímia között. Célom konkrét nyelvi elemzésekkel alátámasztani, hogy míg a felcserélhetőség alapvetően a konstrukciók formai oldalához kötődő jelenség, ezért nem mindig jelent szinonímiát, addig a szinonímia elsősorban szemantikai viszonyként írható le, amely nem feltétlenül jár együtt a szóban forgó nyelvi egységek felcserélhetőségével.

Kulcsszavak: szinonímia, felcserélhetőség, konstrukciós sémák, konstrukciók, igeszemantika

Abstract

In terms of defining the concept of synonymy and its relationship with interchangeability, several unanswered questions may arise. While some literature interprets synonymy through the concept of interchangeability, other works describe interchangeability as a possible characteristic of synonymous semantic relations.
In this paper, I aim to explore the connection between these two phenomena by focusing on the concept of constructional schemas and conducting a qualitative analysis of corpus data derived from real-life language usage. I examine the constructional schemas of the Hungarian verbs csap (’slap’) and üt (’hit’), as well as the interchangeability and synonymous semantic relations of these two verbs in identical syntactic environments.
Through this research, I aim to reinforce and clarify the assumption that it is important to distinguish between interchangeability and synonymy. My objective is to support this claim with specific linguistic analyses, demonstrating that while interchangeability is mainly associated with the formal aspect of constructions and does not always imply synonymy, synonymy is primarily described as a semantic relation that does not necessarily involve the interchangeability of the linguistic units in question.

Keywords: synonymy, interchangeability, constructional schemas, constructions, verbal semantics

Hrenek Éva az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének oktatója. Fő kutatási területe az igeszemantika. Az igei poliszémia és az igei szinonímia összefüggéseivel foglalkozó doktori disszertációját 2024-ben védte meg az ELTE-n.

Éva Hrenek is a lecturer at the Department of Applied Linguistics and Phonetics at ELTE Eötvös Loránd University Budapest. Her main research area is verb semantics. She defended her doctoral dissertation on the relationship between verbal polysemy and verbal synonymy at ELTE in 2024.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Andor József 1998. A fogalmi keret, a szemantikai mező és a szinonimitás határvonalai. In Gecső Tamás – Spannraft Marcellina (szerk.) A szinonimitásról. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 1) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 7–19.
  • Cruse, David A. 1986. Lexical Semantics. (Cambridge Textbooks in Linguistics 4) Cambridge: Cambridge University Press.
  • Dąbrowska, Ewa – Dagmar Divjak (szerk.) 2015. Handbook of Cognitive Linguistics. Berlin: Mouton de Gruyter. doi:10.1515/9783110292022.
  • Dancygier, Barbara (szerk.) 2017. The Cambridge Handbook of Cognitive Linguistics. Cambridge: Cambridge University Press. doi:10.1017/9781316339732.
  • Dér Csilla Ilona 2016. Jelentésváltozás a szerves-dialektikus nyelvelméletben és a grammatikalizációelméletben. In Ladányi Mária – Hrenek Éva (szerk.) A szerves-dialektikus nyelvelmélet és hatásai. Tanulmánykötet Zsilka János professzor (1930–1999) tiszteletére. Budapest: ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 40–50.
  • Divjak, Dagmar 2006. Ways of intending: Delineating and structuring near-synonyms. In Stefan Th. Gries – Anatol Stefanowitsch (szerk.) Corpora in Cognitive Linguistics. Berlin; New York: Mouton de Gruyter. 19–56. doi:10.1515/9783110197709.19.
  • Elekfi László 1966. Az igék szótári ábrázolásáról. In Országh László (szerk.) Szótártani tanulmányok. Budapest: Tankönyvkiadó. 183–214.
  • Evans, Vyvyan – Melanie Green 2006. Cognitive Linguistics. An Introduction. Edinburgh: Edinburgh University Press.
  • Geeraerts, Dirk – Hubert Cuyckens (szerk.) 2007. The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. (Oxford Handbooks) Oxford; New York: Oxford University Press.
  • Glynn, Dylan 2010. Synonyme, lexical fields, and grammatical constructions. A study in usage-based cognitive semantics. In Hans-Jörg Schmid – Susanne Handl (szerk.) Cognitive Foundations of Linguistic Usage Patterns. Berlin; New York: Mouton de Gruyter. 89–118. doi:10.1515/9783110216035.89.
  • Glynn, Dylan 2014. Polysemy and synonymy. Corpus method and cognitive theory. In Dylan Glynn – Justyna A. Robinson (szerk.) Corpus Methods for Semantics. Quantitative Studies in Polysemy and Synonymy. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 7–38. doi:10.1075/hcp.43.01gly.
  • Glynn, Dylan – Kerstin Fischer (szerk.) 2010. Quantitative Methods in Cognitive Semantics: Corpus-Driven Approaches. (Cognitive Linguistics Research 46) Berlin; New York: De Gruyter Mouton. doi:10.1515/9783110226423.
  • Glynn, Dylan – Justyna A. Robinson (szerk.) 2014. Corpus Methods for Semantics. Quantitative Studies in Polysemy and Synonymy. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. doi:10.1075/hcp.43.
  • H. Molnár Ilona 1969. Az igei csoport, különös tekintettel a vonzatokra. In Károly Sándor – Telegdi Zsigmond (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok VI. Előkészítő dolgozatok A magyar nyelv generatív nyelvtana témaköréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 229–269.
  • Hrenek Éva 2019. Az igei jelentésmozzanatok változásai és változatai a csap ige jelentésrendszerén belül. In Ladányi Mária – Hrenek Éva (szerk.) Nyelvi és nyelvhasználati motivációk. Budapest: ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 19–42.
  • Hrenek Éva 2023a. Igei poliszémia és igei szinonímia a magyarban. PhD disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
  • Hrenek Éva 2023b. A tulajdonképpeni (elsődleges) jelentés fogalmának újradefiniálása. Nyelvtudományi Közlemények 119:109–143. doi:10.15776/NYK.2023.119.4.
  • Hrenek Éva 2024. Funkcióigés szerkezetek komponensei közötti szemantikai kölcsönhatások. In Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Magyar igei konstrukciók. Használatalapú függőségi vizsgálatok. (DiAGram könyvek 8) Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 135–178.
  • Imrényi András 2016. A mondattípusok implikatív rendszere. In Ladányi Mária – Hrenek Éva (szerk.) A szerves-dialektikus nyelvelmélet és hatásai. Tanulmánykötet Zsilka János professzor (1930–1999) tiszteletére. Budapest: ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 163–176.
  • Ittzés Nóra 2011. A magyar nyelv nagyszótárának lexikográfiai koncepciója, különös tekintettel a szemantika és a grammatika összefüggésére a szótárírásban. PhD disszertáció. Szeged: Szegedi Tudományegyetem.
  • Janda, Laura A. – Valery D. Solovyev 2009. What constructional profiles reveal about synonymy: A case study of Russian words for sadness and happiness. Cognitive Linguistics 20/2:367–393. doi:10.1515/COGL.2009.018.
  • Kállay Géza 2016. Zsilka János és a jelentés elméletei. In Ladányi Mária – Hrenek Éva (szerk.) A szerves-dialektikus nyelvelmélet és hatásai. Tanulmánykötet Zsilka János professzor (1930–1999) tiszteletére. Budapest: ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 19–31.
  • Károly Sándor 1970. Általános és magyar jelentéstan. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Kiefer Ferenc 2000. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina Kiadó.
  • Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Kugler Nóra 2016. A többség -ék morfémás jelölésének nyelvváltozási folyamata. Kettősmozgások a mintázat jelentésváltozásában. In Ladányi Mária – Hrenek Éva (szerk.) A szerves-dialektikus nyelvelmélet és hatásai. Tanulmánykötet Zsilka János professzor (1930–1999) tiszteletére. Budapest: ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 51–71.
  • Ladányi Mária 1993. Az eszik ige és szinonimái. Általános mozzanatok szerepe a metaforizációban és a szinonimitásban. In Hadas Emese (szerk.) A metaforikus és a hipotetikus jelentés további konkretizációja. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 10. Budapest: ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 13–41.
  • Ladányi Mária 1997. A szerves–dialektikus nyelvelmélet. Palimpszeszt 1997/3. http://alknyelv.elte.hu/szerves.pdf.
  • Ladányi Mária 1998. Jelentésváltozás és grammatikalizáció – kognitív és szerves nyelvelméleti keretben. Magyar Nyelv 94/4:407–423.
  • Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor 2008. Funkcionális nyelvészet. In Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 17–58.
  • Langacker, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar: Vol. 1. Theoretical Prerequisites. Stanford: Stanford University Press.
  • Langacker, Ronald W. 2009. Cognitive (Construction) Grammar. Cognitive Linguistics 20/1:167–176. doi:10.1515/COGL.2009.010.
  • Lyons, John 1995. Linguistic Semantics: An Introduction. Cambridge: Cambridge University Press. doi:10.1017/CBO9780511810213.
  • Murphy, M. Lynne 2003. Synonymy and similarity. In M. Lynne Murphy (szerk.) Semantic Relations and the Lexicon. Antonymy, Synonymy and other Paradigms. Cambridge: Cambridge University Press. 133–168. doi:10.1017/CBO9780511486494.005.
  • [NyMDK 1–11] 1982–1994. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 1–11. Budapest: ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.
  • Rosch, Eleanor 1986. Egyetemes és kulturálisan specifikus jegyek az emberi kategorizációban. In Pléh Csaba (szerk.) Gondolkodáslélektan I. Budapest: Tankönyvkiadó. 64–94.
  • Rosch, Eleanor 2009. Categorization. In Dominiek Sandra – Jan-Ola Östman – Jef Verschueren (szerk.) Cognition and Pragmatics. (Handbook of Pragmatics Highlights 3) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 41–52. doi:10.1075/hoph.3.03ros.
  • Rosch, Eleanor – Carolyn B. Mervis 1975. Family resemblances: Studies in the internal structure of categories. Cognitive Psychology 7/4:573–605. doi:10.1016/0010-0285(75)90024-9.
  • Ruzsiczky Éva 1985. A fölcserélhetőség szempontjai a szinonímia értelmezésében. In Telegdi Zsigmond – Bakos Ferenc (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVI. A szemantika kérdései. Budapest: Akadémiai Kiadó. 209–228.
  • Sass Bálint 2018. Mazsola – mindenkinek. In Vincze Veronika (szerk.) XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Intézet. 16–24.
  • Simon Gábor 2018. Az igei jelentés metaforizációjának mintázatai. Nyelvtan- és korpuszvezérelt esettanulmányok. Jelentés és Nyelvhasználat 5:1–36. doi:10.14232/JENY.2018.1.1.
  • Sinha, Chris 1999. Grounding, mapping, and acts of meaning. In Theo Janssen – Gisela Redeker (szerk.) Cognitive Linguistics. Foundations, Scope, and Methodology. Berlin; New York: Mouton de Gruyter. 223–256. doi:9783110803464.223.
  • Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 131) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Tátrai Szilárd 2017. Pragmatika. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára 4) Budapest: Osiris Kiadó. 897–1058.
  • Tátrai Szilárd 2021. Nézőpont kérdése. A konstruálás pragmatikai vonatkozásairól. Argumentum 17:532–550. doi:10.34103/ARGUMENTUM/2021/27.
  • Taylor, John R. 2002. Cognitive Grammar. (Oxford Textbooks in Linguistics) Oxford; New York: Oxford University Press.
  • Tognini-Bonelli, Elena 2001. Corpus Linguistics at Work. (Studies in Corpus Linguistics 6) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. doi:10.1075/scl.6.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2016. Az ige a magyar nyelvben: funkcionális elemzés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 181) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Wen, Xu – John R. Taylor (szerk.) 2021. The Routledge Handbook of Cognitive Linguistics. London; New York: Routledge. doi:10.4324/9781351034708.
  • Zsilka János 1973. A nyelvi mozgásformák dialektikája. A nyelvi rendszer szerves, hipotetikus és homoszintaktikai síkja. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Zsilka János 1978. Jelentés-integráció. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Hrenek Éva 2025. A szintaktikai formák és a konstrukciós sémák szerepe az igék felcserélhetőségében és szinonímiájában . Jelentés és Nyelvhasználat 12/1:1–22. doi:10.14232/JENY.2025.1.1

bibtex
@article{JENY-2025-1-HrenekE,
	author = {Hrenek, Éva},
	year = {2025},
	title = {A szintaktikai formák és a konstrukciós sémák szerepe az igék felcserélhetőségében és szinonímiájában
},
	abstract = {Mind a szinonímia fogalmának meghatározását, mind pedig a felcserélhetőséggel való kapcsolatát illetően számos nyitott kérdés merülhet fel. Míg a szakirodalom egy része a szinonímiát a felcserélhetőség fogalmán keresztül értelmezi, más munkák a felcserélhetőséget a szinonim jelentésviszonyok egy lehetséges ismérveként írják le.Dolgozatomban a két jelenség kapcsolatát a konstrukciós sémák fogalmának középpontba állításával, a valós nyelvhasználatból származó korpuszadatok kvalitatív, jelentéskomponenses elemzésén keresztül kísérlem meg megragadni, a csap és az üt igék konstrukciós sémáit, valamint a két ige azonos szintaktikai környezetekben való felcserélhetőségét és szinonim jelentésviszonyait vizsgálva. A kutatással azt a feltevést kívánom megerősíteni, illetve pontosítani, amely szerint érdemes különbséget tenni a felcserélhetőség és a szinonímia között. Célom konkrét nyelvi elemzésekkel alátámasztani, hogy míg a felcserélhetőség alapvetően a konstrukciók formai oldalához kötődő jelenség, ezért nem mindig jelent szinonímiát, addig a szinonímia elsősorban szemantikai viszonyként írható le, amely nem feltétlenül jár együtt a szóban forgó nyelvi egységek felcserélhetőségével. },
	doi = {10.14232/JENY.2025.1.1},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {12},
	issue = {1},
	pages = {1-22},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2025-1-HrenekE},
	urldate = {2025-01-10},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary.