borito

Az udvariasság fokozatai

Kérésstratégiák egy 16. századi levelezésben

Degrees of politeness. Request strategies in a 16th century correspondence

Bácsi Enikő

HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont

ORCID iD iconorcid.org/0000-0001-9951-886X

Jelentés és Nyelvhasználat 11/1:123–141 (2024)
doi:10.14232/JENY.2024.1.5

Összefoglaló

A tanulmány az egyes, mai nyelvre megalkotott udvariasságelméletek alkalmazhatóságát vizsgálja meg történeti anyagon: középmagyar kori misszilisekben megjelenő kéréseket elemez az udvariasság szempontjából. A forrás a Történeti magánéleti korpuszban található 16. századi házastársi levelezés, Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsolya 184 misszilise. Az anyagban 170 kérés fordul elő, amelyeket három különböző elmélet és szempontrendszer segítségével tanulmányozok: a Blum-Kulka, House és Kasper-féle csoportosítás (Blum-Kulka–House–Kasper 1989), a Locher és Watts szerzőpáros kapcsolati munka fogalma (Locher–Watts 2005), valamint Spencer-Oatey (2002; 2008) kapcsolatkezelési modellje alapján. A házaspár eltérő mintázatai kapcsán jelentős szempontnak bizonyult a felek közötti hierarchikus viszony, valamint a nagy korkülönbség. Kiemelendő, hogy minél fontosabb volt a kérő fél számára a kérés, annál udvariasabb módon formálta azt meg. A kérés tárgya és a „súlya” befolyásoló tényezőnek számított, a megszólítások pedig sok esetben árnyalták a kéréseket. Ugyanazt a jelenséget vizsgáltam meg különböző elméletek keretében, és így az eltérő modellek alkalmazása révén új eredmények születtek, a téma több irányból vált ismertté. Bár a Blum-Kulka, House és Kasper (1989) szerzőhármas keretrendszere csupán kiindulási alapot adott az udvariasság meghatározásához, a másik két koncepció – Locher és Watts (2005), valamint Spencer-Oatey (2002; 2008) modelljei – által árnyaltabb kép bontakozott ki a vizsgált adatokról.

Kulcsszavak: udvariasságelméletek, történeti szociopragmatika, történeti udvariasságkutatás, középmagyar kor, levelezés, Történeti magánéleti korpusz, kérések, Nádasdy Tamás, Kanizsay Orsolya

Abstract

The study examines whether the politeness theories developed for describing current language use are applicable to historical material. It analyzes the requests in terms of politeness in a collection of letters from the Middle Hungarian period from the Historical Corpus of Informal Language Use. The basis of the present analysis was the collection of 184 letters written by Hungarian nobles, Tamás Nádasdy and Orsolya Kanizsay, a married couple living in the 16th century. There are 170 requests in the material, which are examined in the article using three different theories: the Blum-Kulka, House, and Kasper classification (1989), the concept of relational work by Locher and Watts (2005), and the rapport management model of Spencer-Oatey (2002; 2008). A significant aspect of the different patterns was the hierarchical relationship and the large age difference between the letter-writers. It should be noted that the more important the request was to the requesting party, the more politely the sentence was formulated. The topic and the significance of the request were also influencing factors, and the forms of address in many cases fine-tuned the requests. Various theories were used to examine the same phenomenon, and therefore, new results emerged from the models; the topic has become known in several respects. Although the three-author framework of Blum-Kulka, House and Kasper (1989) only provided a starting point for the definition of politeness, a more nuanced picture of the analyzed data emerged from the other two concepts, Locher and Watts’s (2005) and Spencer-Oatey’s (2002; 2008) models.

Keywords: politeness theories, historical sociopragmatics, historical politeness research, Middle Hungarian period, correspondence, the Historical Corpus of Informal Language Use, requests, Tamás Nádasdy, Orsolya Kanizsay

Bácsi Enikő a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet, valamint a történeti szociopragmatika. Részt vesz nyelvtörténeti adatbázisok építésének munkálataiban.

Enikő Bácsi is a research fellow at the Institute of Historical Linguistics and Uralic Studies, Hungarian Research Centre for Linguistics, Budapest. Her field of research is the historical linguistics and historical sociopragmatics of Hungarian. She participates in the construction of linguistic historical corpora.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Bácsi Enikő 2015. A kérési szándék megjelenési módjainak vizsgálata egy 16. század második felében folytatott házastársi levelezésben. In P. Kocsis Réka – Szentgyörgyi Rudolf (szerk.) Anyanyelvünk évszázadai 1. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék. 75–87.
  • Bácsi Enikő 2019a. Házastársak kérései a 16–18. században. Édes Anyanyelvünk 41/4:16.
  • Bácsi Enikő 2019b. Peregrinuslevelekben szereplő kérések nyelvi megformáltsága. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék. 19–31.
  • Bácsi Enikő 2020. Variációk a kérésre 17–18. századi levelekben. Magyar Nyelvőr 144/4:460–473. doi:10.38143/Nyr.2020.4.460.
  • Bácsi Enikő 2021. 16–18. századi levelekben szereplő kérések módszertani megközelíthetőségei, problémái. In Farmati Anna – Gábor Csilla (szerk.) A dialógus formái a magyar régiségben. (Egyetemi füzetek 45) Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó; Bolyai Társaság. 301–315.
  • Bácsi Enikő 2022. Kérési és udvariassági hagyomány a középmagyar kori misszilisekben. In Bene Sándor – Dobos István (szerk.) Folytonosság és megszakítottság a magyar kultúrában: a doktoriskolák VI. nemzetközi magyarságtudományi konferenciája. Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 15–28.
  • Bácsi Enikő 2023. A kérés (és az ahhoz kapcsolható jelenségek) megfogalmazásának módjai a középmagyar korban: Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák. Doktori értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
  • Bácsi Enikő 2024. Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák a középmagyar korban. (Nyelvtudományi Értekezések 172) Budapest: Akadémiai Kiadó. doi:10.1556/9789634549918.
  • Balázs Judit 1995. Megszólítás. In Benkő Loránd (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan, szöveggrammatika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 80–86.
  • Balázs Judit 2006. A boszorkányperek megszólításformái: keresztnévi megszólítások. In Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann (szerk.) 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Budapest: Argumentum. 157–162.
  • Bax, Marcel – Dániel Z. Kádár (szerk.) 2012. Understanding Historical (Im)Politeness. (Benjamins Current Topics 41) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. doi:10.1075/bct.41.
  • [TESz.] Benkő Loránd (szerk.) 1967–1984. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Bíró Ferenc – Kalcsó Gyula 2004. Megszólításformák Heltai Gáspár Dialógusában. In Farkas Ferenc (szerk.) Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 200) Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. 32–38.
  • Blum-Kulka, Shoshana – Juliane House – Gabriele Kasper 1989. Cross-cultural Pragmatics: Requests and Apologies. Norwood: Ablex Publishing Corporation.
  • Blum-Kulka, Shoshana – Elite Olshtain 1984. Requests and apologies: A cross-cultural study of speech act realization patterns (CCSARP). Applied Linguistics 5/3:196–213. doi:10.1093/applin/5.3.196.
  • Boronkai Dóra 2006. A „genderlektusokról” egy szociolingvisztikai diskurzuselemzés tükrében. Szociológiai Szemle 16/4:64–87.
  • Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 1987. Politeness. Some Universals in Language Usage. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Culpeper, Jonathan 2011. Politeness and impoliteness. In Gisle Andersen – Karin Aijmer (szerk.) Pragmatics of Society. (Handbooks of Pragmatics 5) Berlin: De Gruyter. 393–438. doi:10.1515/9783110214420.393.
  • Culpeper, Jonathan – Dawn Archer 2008. Requests and directness in Early Modern English trial proceedings and play-texts, 1640–1760. In Andreas H. Jucker – Irma Taavitsainen (szerk.) Speech Acts in the History of English. (Pragmatics & Beyond New Series 176) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 45–84. doi:10.1075/pbns.176.05cul.
  • Czigány László 1992. Káromkodások a XVIII–XIX. századi Zala megyében. (Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 54) Budapest: ELTE.
  • Dér Csilla Ilona 2020. Diskurzusjelölők és társulásaik a magyar nyelvben. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem; L’Harmattan Kiadó.
  • Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika 2017. Kiútkeresés a morfológiai labirintusból: Korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113:85–110.
  • Eelen, Gino 2001. A Critique of Politeness Theories. Manchester: St. Jerome.
  • Fairclough, Norman 1992. Discourse and Social Change. Cambridge: Polity Press.
  • Galgóczi László 1988. Régi magyar káromkodások. In Kiss Jenő – Szűts László (szerk.) A magyar nyelv rétegződése I/II. Budapest: Akadémiai Kiadó. 350–357.
  • Galgóczi László 2003. A szitokszóvá válás útja. In Büky László – Forgács Tamás (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék. 39–46.
  • Galgóczi László 2008. A nyelvi agresszió és diakrón formái a magyarban. In Zimányi Árpád (szerk.) Az agressziókutatásról – interdiszciplináris keretben. (Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei 35) Eger: Líceum Kiadó. 5–27.
  • Gallasy Magdolna 2006. Nyelvi viselkedésre vonatkozó elvárások és írásba kerülésük a hegyközségi szokás(jog)ok rögzítésekor. In Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann (szerk.) 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Budapest: Argumentum. 96–102.
  • Goffman, Erving 1990 [1967]. A homlokzatról. In Síklaki István (szerk.) A szóbeli befolyásolás alapjai I–II. Budapest: Tankönyvkiadó. 3–30.
  • Grice, H. Paul 1997 [1975]. A társalgás logikája. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó. 213–227.
  • Haugh, Michael 2018. Linguistic politeness. In Yōko Hasegawa (szerk.) The Cambridge Handbook of Japanese Linguistics. (Cambridge Handbooks in Language and Linguistics) Cambridge; New York: Cambridge University Press. 608–627.
  • Hegedűs Attila 2017. Adalék a kérés pragmatikájához – egy 16. századi magánlevél kapcsán. Jelentés és Nyelvhasználat 4:27–33. doi:10.14232/JENY.2017.1.2.
  • Jucker, Andreas H. 2012. Changes in politeness cultures. In Terttu Nevalainen – Elizabeth Closs Traugott (szerk.) The Oxford Handbook of the History of English. New York: Oxford University Press. 422–433. doi:10.1093/oxfordhb/9780199922765.013.0036.
  • Kádár, Dániel Z. 2017. Politeness in pragmatics. In Mark Aronoff (szerk.) Oxford Research Encyclopedia of Linguistics. Oxford: Oxford University Press. doi:10.1093/acrefore/9780199384655.013.218.
  • Kádár, Dániel Z. – Jonathan Culpeper 2010. Historical (im)politeness: An introduction. In Jonathan Culpeper – Dániel Z. Kádár (szerk.) Historical (Im)politeness. (Linguistic Insights 65) Bern: Peter Lang. 9–36.
  • Kádár, Dániel Z. – Michael Haugh 2013. Understanding Politeness. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Kertész Manó 1932. Szállok az úrnak: Az udvarias magyar beszéd története. Budapest: Révai.
  • Kohnen, Thomas 2008. Directives in Old English: Beyond politeness? In Andreas H. Jucker – Irma Taavitsainen (szerk.) Speech Acts in the History of English. (Pragmatics & Beyond New Series 176) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 27–44. doi:10.1075/pbns.176.04koh.
  • Krepsz Valéria 2015. A kérés beszédaktusa középmagyar kori főnemesek és közrendűek levelezésében. Magyar Nyelv 111/2:162–173.
  • Lakoff, Robin 1973. The logic of politeness: or, Minding your p’s and q’s. In Claudia W. Corum – Thomas Cedric Smith-Stark – Ann Weiser (szerk.) Papers from the Ninth Regional Meeting, Chicago Linguistic Society. Chicago: Chicago Linguistic Society. 292–305.
  • Leech, Geoffrey N. 1983. Principles of Pragmatics. London: Longman.
  • Locher, Miriam A. – Richard J. Watts 2005. Politeness theory and relational work. Journal of Politeness Research 1/1:9–33. doi:10.1515/jplr.2005.1.1.9.
  • Maróti Orsolya 2013. Ajánlatok elutasításának pragmatikai vizsgálata természetes adatgyűjtési módszerrel. Doktori értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
  • Mászlainé Nagy Judit 2010. A jászapáti roma és magyar kisiskolások nyelvhasználati stratégiáinak kultúraközi elemzése. Doktori értekezés. Debrecen: Debreceni Egyetem.
  • Mohay Zsuzsanna 2015. A nehezteléstől a sértésig. A rosszallás pragmatikája középmagyar kori magánlevelekben. Magyar Nyelv 111/2:174–188. doi:10.18349/MagyarNyelv.2015.2.174.
  • Nemesi Attila László 2011. Nyelv, nyelvhasználat, kommunikáció. Budapest: Loisir Kiadó.
  • Németh Luca Anna 2014. A nők megszólításának kérdése a Magyar Nyelvőr korai évfolyamaiban. In Drávucz Fanni – Haindrich Helga Anna – Horváth Krisztina (szerk.) Doktoranduszok a nyelvtudomány útjain. Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolája „Félúton 9.” Konferenciájának kiadványa. Budapest: ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. 13–28.
  • Németh Luca Anna 2015. A nyelvi udvariasság kérdése a Magyar Nyelvőr dualizmus korabeli évfolyamaiban. Magyar Nyelv 111/2:189–203. doi:10.18349/MagyarNyelv.2015.2.189.
  • Németh Luca Anna 2016a. Nyelvi és nyelvhelyességi ideológiák a magyar nyelvi udvariasság interpretációjában a 19. század második felében és a 20. század első harmadában. In Kocsis Zsuzsanna – Németh Luca Anna – Takács Edit (szerk.) Találkozások Félúton. Budapest: ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 130–146.
  • Németh Luca Anna 2016b. A nyelvi udvariasság indexikalitása az illemirodalomban. In Balázs Géza – Pölcz Ádám (szerk.) Udvariasság: Szemiotika, művészet, irodalom, nyelv. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság. 91–99.
  • Németh Luca Anna 2020. Az illemirodalom mint metapragmatikai műfaj. In Fóris Ágota – Bölcskei Andrea – Dér Csilla Ilona – Csontos Nóra (szerk.) Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben: II. Pragmatika, diskurzuselemzés, interkulturális kommunikáció. Budapest: Akadémiai Kiadó. 103–110.
  • Németh Luca Anna 2021. A magyar nyelvi udvariasság fogalma a 19. század második és a 20. század első felének illemirodalmában. Doktori értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
  • Németh Luca Anna – Kádár Zoltán Dániel – Michael Haugh 2015–2016. Nyelvi udvariasság/udvariatlanság és metapragmatika. Filológia.hu 6–7/1–4:4–27.
  • Novák, Attila – Katalin Gugán – Mónika Varga – Adrienne Dömötör 2018. Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52/1:1–28. doi:10.1007/s10579-017-9393-8.
  • Pusztai Ferenc 1992. Megszólítás és felszólítás Bethlen Miklós leveleiben. In Kozocsa Sándor – Laczkó Krisztina (szerk.) Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. Budapest: ELTE BTK. 202–208.
  • Pusztai Ferenc 2005. Nyelvhasználati minősítések a középmagyar beszélt nyelvben. Magyar Nyelv 101/3:332–334.
  • Sárosi Zsófia 1985. A személyek közötti viszony tudatosítása és nyomatékosítása néhány XVI. századi misszilisben. Magyar Nyelv 81/3:334–342.
  • Sárosi Zsófia 1988. Megszólítás és említés néhány XVI. századi misszilisben. In Kiss Jenő – Szűts László (szerk.) A magyar nyelv rétegződése 2/2. Budapest: Akadémiai Kiadó. 841–848.
  • Sárosi Zsófia 2014. A társadalmi és a személyes – két 16. századi nemesúr levelezésében. Történeti szociopragmatikai megközelítés. In Fazakas Emese – Juhász Dezső – T. Szabó Csilla – Terbe Erika – Zsemlyei Borbála (szerk.) Tér, idő, társadalom és kultúra metszéspontjai a magyar nyelvben. Budapest; Kolozsvár: ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék; Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 126–139.
  • Sárosi Zsófia 2015a. Nyelvtörténet és udvariasságkutatás. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VIII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék. 157–169.
  • Sárosi Zsófia 2015b. Pragmatika, szociopragmatika, udvariasságkutatás a magyar nyelvtörténetben. Magyar Nyelv 111/2:129–146. doi:10.18349/MagyarNyelv.2015.2.129.
  • Sárosi Zsófia 2016. Az udvariasság értelmezései. In Balázs Géza – Pölcz Ádám (szerk.) Udvariasság: Szemiotika, művészet, irodalom, nyelv. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság. 49–60.
  • Sárosi Zsófia 2017. Az udvariatlanság tettenérése. THL2: A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata 2017/1–2:116–124.
  • Somodi Júlia 2014. Megszólítások pragmatikája japán–magyar összevetésben. A japán apellatív megszólítások fordításának vizsgálata magyar filmszövegekben. Doktori értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
  • Spencer-Oatey, Helen 2002. Managing rapport in talk: Using rapport sensitive incidents to explore the motivational concerns underlying the management of relations. Journal of Pragmatics 34/5:529–545. doi:10.1016/S0378-2166(01)00039-X.
  • Spencer-Oatey, Helen 2008. Culturally Speaking: Managing Rapport Through Talk Across Cultures. New York: Continuum.
  • Szalai Andrea 2009. Átok, feltételes átok és társadalmi nem erdélyi roma közösségek nyelvi ideológiájában és gyakorlataiban. Doktori értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
  • Szili Katalin 2004. Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 36) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Szili Katalin 2007. Az udvariasság pragmatikája. Magyar Nyelvőr 131/1:1–17.
  • Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 131) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Tátrai Szilárd 2017. Pragmatika. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára 4) Budapest: Osiris Kiadó. 897–1058.
  • Tóth Loretta 2016. Arculat és udvariatlanság a társalgási interakciókban. Magyar Pszichológiai Szemle 71/3:497–511. doi:10.1556/0016.2016.71.3.5.
  • Tóth Loretta 2020. Az udvariatlanság pragmatikája: Diplomácia 280 karakterben: a nemzetközi kapcsolatok alakulása a twiplomácia aranykorában. Doktori értekezés. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.
  • Varga Mónika 2017. „Az hol az haragrúl írsz”. Szöveg- és személyközi kapcsolatok jelzéseiről középmagyar levelekben. Magyar Nyelvőr 141/3:350–367.
  • Watts, Richard J. 2003. Politeness. Key Topics in Sociolinguistics. New York: Cambridge University Press.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Bácsi Enikő 2024. Az udvariasság fokozatai. Kérésstratégiák egy 16. századi levelezésben. Jelentés és Nyelvhasználat 11/1:123–141. doi:10.14232/JENY.2024.1.5

bibtex
@article{JENY-2024-5-BacsiE,
	author = {Bácsi, Enikő},
	year = {2024},
	title = {Az udvariasság fokozatai},
	abstract = {A tanulmány az egyes, mai nyelvre megalkotott udvariasságelméletek alkalmazhatóságát vizsgálja meg történeti anyagon: középmagyar kori misszilisekben megjelenő kéréseket elemez az udvariasság szempontjából. A forrás a Történeti magánéleti korpuszban található 16. századi házastársi levelezés, Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsolya 184 misszilise. Az anyagban 170 kérés fordul elő, amelyeket három különböző elmélet és szempontrendszer segítségével tanulmányozok: a Blum-Kulka, House és Kasper-féle csoportosítás (Blum-Kulka–House–Kasper 1989), a Locher és Watts szerzőpáros kapcsolati munka fogalma (Locher–Watts 2005), valamint Spencer-Oatey (2002; 2008) kapcsolatkezelési modellje alapján. A házaspár eltérő mintázatai kapcsán jelentős szempontnak bizonyult a felek közötti hierarchikus viszony, valamint a nagy korkülönbség. Kiemelendő, hogy minél fontosabb volt a kérő fél számára a kérés, annál udvariasabb módon formálta azt meg. A kérés tárgya és a „súlya” befolyásoló tényezőnek számított, a megszólítások pedig sok esetben árnyalták a kéréseket. Ugyanazt a jelenséget vizsgáltam meg különböző elméletek keretében, és így az eltérő modellek alkalmazása révén új eredmények születtek, a téma több irányból vált ismertté. Bár a Blum-Kulka, House és Kasper (1989) szerzőhármas keretrendszere csupán kiindulási alapot adott az udvariasság meghatározásához, a másik két koncepció – Locher és Watts (2005), valamint Spencer-Oatey (2002; 2008) modelljei – által árnyaltabb kép bontakozott ki a vizsgált adatokról.},
	doi = {10.14232/JENY.2024.1.5},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {11},
	issue = {1},
	pages = {123-141},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2024-5-BacsiE},
	urldate = {2024-08-01},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary.