Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
Károli Gáspár Református Egyetem
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont
Jelentés és Nyelvhasználat 11/1:39–56 (2024)
doi:10.14232/JENY.2024.1.2
Összefoglaló
A vizsgálat a hogy kötőszós függetlenedett mellékmondatok minél nagyobb számban történő kinyerésére irányult az MNSz2 teljes korpuszán. Mivel ezek a mondatok ritkaságuk miatt általános lekérdezésekből kapott találati mintákban kevéssé adatolhatók, és rengeteg manuális munkát igényel a kinyerésük, a korábbi kutatások során feltárt jellemzők mentén (pl. rövidség, nagy kezdőbetűs a kötőszó, jellemzően vannak névmások a mondatban, egyes típusokban a záró írásjel felkiáltójel) szűkítettük a CQL lekérdezéseket (a kötőszóval együtt összesen hat szónyi, írásjelre végződő egységeket kértünk le). A pontosabb lekérdezés jelentősen hatékonyabbnak bizonyult a korábbiakhoz képest, és ennek köszönhetően számos információt nyertünk a magyar hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok tulajdonságairól és gyakorisági viszonyairól. A mind szintaktikailag, mind pragmatikailag egyedülálló típus jellemző írásjele a felkiáltójel, a kívánság altípusban a feltételes mód, az értékelő altípusban pedig a kötőszót követő nem személyes névmás a tipikus mintázat. Lehetségessé vált a csak szintaktikailag független elaboratív mellékmondatok kategóriákba sorolása (echókérdések, nem echókérdések, a nyelvi tevékenységre irányuló metapragmatikai, valamint idéző független mellékmondatok), és a köztük lévő átmenetek regisztrálása is.
Kulcsszavak: inszubordináció, függetlenedett mellékmondatok, korpuszelemzés, kötőszó
Abstract
The study was aimed at extracting as many independent clauses as possible from the entire corpus of MNSz2. Since, due to their rarity, these sentences are hard to collect using general corpus queries and their extraction requires a lot of manual work, along the lines of the features revealed during previous research (e.g. brevity, capitalized conjunction, there are typically pronouns in the clause, in some types the closing punctuation mark is an exclamation mark) we narrowed down the CQL queries (including the conjunction hogy (‘that’), we requested a total of six word units ending in a punctuation mark). The more precise query proved to be significantly more effective compared to the previous ones, and thanks to this we gained a lot of information about the properties and frequency relationships of Hungarian insubordinate hogy-clauses. The characteristic punctuation mark of the syntactically and pragmatically independent stand-alone type is the exclamation mark, the conditional mood is the typical pattern in the wish subtype, and a non-personal pronoun following the conjunction in the evaluative subtype. It became possible to classify the only syntactically independent elaborative clauses into categories (echo questions, non-echo questions, metapragmatic clauses aimed at language activity and quoting), and also to register the transitions between them.
Keywords: insubordination, independent clauses, corpus analysis, complementizer
Dér Csilla Ilona a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének habilitált docense és a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos főmunkatársa. Fő kutatási területe a pragmatika és a nyelvtörténet, elsősorban a beszélt nyelv pragmatikája és grammatikája foglalkoztatja.
Csilla Ilona Dér is habilitated associate professor at the Department of Hungarian Linguistics, Károli Gáspár University of the Reformed Church and senior research fellow at the Institute for Historical and Uralic Linguistics of the HUN-REN Hungarian Research Centre for Linguistics. Her main research fields are pragmatics and language history, especially the pragmatics and grammar of spoken language.
Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Sass Bálint a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont Lexikológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Kutatásaiban nagy szövegadatbázisok kezelésével, a bennük való hatékony kereséssel valamint a szótárkészítés automatikus támoga¬tásával foglalkozik. Minden munkájában megjelenik a korpuszvezérelt megközelítés. A Nemzeti Korpuszportál kezdeményezője.
Bálint Sass is a senior research fellow at the Institute of Lexicology of the HUN-REN Hungarian Research Centre for Linguistics. In his research, he deals with the management of large text corpora, efficient searching in them, and automatic support for dictionary building. The corpus-driven approach appears in all his works. He is the initiator of the National Portal of Corpora.
Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.
Dér Csilla Ilona – Sass Bálint 2024. Hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok korpuszalapú elemzése. Jelentés és Nyelvhasználat 11/1:39–56. doi:10.14232/JENY.2024.1.2
@article{JENY-2024-2-DerCs-SassB, author = {Dér, Csilla Ilona and Sass, Bálint}, year = {2024}, title = {Hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok korpuszalapú elemzése}, abstract = {A vizsgálat a hogy kötőszós függetlenedett mellékmondatok minél nagyobb számban történő kinyerésére irányult az MNSz2 teljes korpuszán. Mivel ezek a mondatok ritkaságuk miatt általános lekérdezésekből kapott találati mintákban kevéssé adatolhatók, és rengeteg manuális munkát igényel a kinyerésük, a korábbi kutatások során feltárt jellemzők mentén (pl. rövidség, nagy kezdőbetűs a kötőszó, jellemzően vannak névmások a mondatban, egyes típusokban a záró írásjel felkiáltójel) szűkítettük a CQL lekérdezéseket (a kötőszóval együtt összesen hat szónyi, írásjelre végződő egységeket kértünk le). A pontosabb lekérdezés jelentősen hatékonyabbnak bizonyult a korábbiakhoz képest, és ennek köszönhetően számos információt nyertünk a magyar hogy kötőszós inszubordinált mellékmondatok tulajdonságairól és gyakorisági viszonyairól. A mind szintaktikailag, mind pragmatikailag egyedülálló típus jellemző írásjele a felkiáltójel, a kívánság altípusban a feltételes mód, az értékelő altípusban pedig a kötőszót követő nem személyes névmás a tipikus mintázat. Lehetségessé vált a csak szintaktikailag független elaboratív mellékmondatok kategóriákba sorolása (echókérdések, nem echókérdések, a nyelvi tevékenységre irányuló metapragmatikai, valamint idéző független mellékmondatok), és a köztük lévő átmenetek regisztrálása is.}, doi = {10.14232/JENY.2024.1.2}, language = {hu}, journal = {Jelentés és Nyelvhasználat}, issn = {2064-9940}, volume = {11}, issue = {1}, pages = {39-56}, url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2024-2-DerCs-SassB}, urldate = {2024-04-22}, copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.} }
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary. |