A verbális agresszió megnyilvánulási formái politikai tartalmú Facebook-kommentekben

Bozsik Tamara a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti Nyelvészet Programjának hallgatója, az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport tagja. Kutatási területe a verbális agresszió megjelenése a magyar közösségi médiában.

Tamara Bozsik is a PhD student of the Theoretical Linguistics Programme at the University of Szeged Doctoral School in Linguistics and a member of the MTA-SZTE-DE Research Group for Theoretical Linguistics and Informatics. Her research focuses on the appearance of verbal aggression in Hungarian social media.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• Anderson, Craig A. – L. Rowell Husemann 2003. Human agression. In Michael A. Hogg – Joel Cooper (szerk.) The Sage Handbook of Social Psychology. London: Sage. 296–323.
• Atkinson, Rita L. – Ernest R. Hilgard 2005. Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
• Bagshaw, Dale Margaret 2004. Verbal Abuse and Adolescent Identities: Marking the Boundaries of Gender. PhD disszertáció. Melbourne: The University of Melbourne.
• Balázs Géza 2003. „Minden házfalat cseréljetek sms-falra” Sms-fal mint elektronikus graffiti. Magyar Nyelvőr 127/2:144–159.
• Balázs Géza – Dede Éva 2008. A verbális agresszió diszciplináris keretben. In Zimányi Árpád (szerk.) Az agressziókutatásról – interdiszciplináris keretben. (Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei 35) Eger: Líceum Kiadó. 123–146.
• Baron, Robert A. 1977. Human Aggression. Boston: Springer. doi:10.1007/978-1-4615-7195-7.
• Batár Levente 2009. Diskurzusok elemzése nyelvi agresszió szempontjából. PhD disszertáció. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
• Batár Levente 2012. Adalékok a nyelvi agresszió kutatásához. Weboldal. e-nyelvmagazin.hu. https://e-nyelvmagazin.hu/2012/01/03/adalekok-a-nyelvi-agresszio-kutatasahoz/ [2020. május 4.].
• Bódi Zoltán 2004. A szóbeliség kifejeződése az internetes kommunikációban. Információs Társadalom 4/1:26–38. doi:10.22503/inftars.IV.2004.1.2.
• Bonacchi, Silvia 2012. Zu den idiokulturellen und polykulturellen Bedingungen von aggressi-ven Außerungen im Vergleich Polnisch-Deustch-Italienisch. In Magdalena Olpinska-Szkielko – Sambor Grucza – Zofia Berdychowska – Jerzy Zmudzki (szerk.) Der Mensch und seine Sprachen. Festschrift für Professor Franciszek Grucza- Unter Mitarbeit von Ewa Bartoszewicz, Monika Płużyczka und Justyna Zając. Frankfurt: Peter Lang. 1–20.
• Borbás Gabriella Dóra 2020. A verbális agresszió kevésbé nyilvánvaló esetei és leleplezésük. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 10/2:25–98. doi:10.14232/tntef.2020.2.25-98.
• Branscombe, Nyla R. – Robert A. Baron 2017. Agression. In Nyla R. Branscombe – Robert A. Baron Social Psychology. 14. kiadás. Boston: Pearson. 339–373.
• Ciorba Gabriel 2011. Szempontok a nyelvi durvaság kognitív megközelítéséhez. A metaforizáció jelensége a nyelvi durvaságban. Előadás. XIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. Kolozsvár.
• Crystal, David 2001. Language and the Internet. Cambridge: Cambridge University Press. doi:10.1017/CBO9781139164771.
• Crystal, David 2003. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó.
• van Dijk, Teun A. 2000. A kritikai diskurzuselemzés elvei. In Szabó Márton – Kiss Balázs – Boda Zsolt (szerk.) Szövegváltozatok a politikára. Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, Universitas. 442–477.
• Dollard, John – Neal E. Miller – Leonard W. Doob – O. H. Mowrer – Robert R. Sears 1939. Frustration and Aggression. New Haven: Yale University Press. doi:10.1037/10022-000.
• Domonkosi Ágnes 2008. A nyelvi agresszió szerepe a személyközi viszonylatokban. In Zimányi Árpád (szerk.) Az agressziókutatásról – interdiszciplináris keretben. (Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei 35) Eger: Líceum Kiadó. 53–60.
• Fiske, Susan T. 2006. Társas alapmotívumok. Fordította Berkics Mihály. Budapest: Osiris Kiadó.
• Fülöpné Böszörményi Aliz 2003. Agresszió a gyermekintézményekben. Új Pedagógiai Szemle 53/1:23–35.
• Galgóczi László 2008. A nyelvi agresszió és diakrón formái a magyarban. In Zimányi Árpád (szerk.) Az agressziókutatásról – interdiszciplináris keretben. (Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei 35) Eger: Líceum Kiadó. 5–28.
• Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
• Haller József 2005. Miért agresszív az ember? Budapest: Osiris Kiadó.
• Hárdi István 2000. Az agresszió világa. Az agresszió fogalma, jelenségtana, elméletei. In Hárdi István (szerk.) Az agresszió világa. Budapest: Medicina. 17–80.
• Herring, Susan C. 1996. Introduction. In Susan C. Herring (szerk.) Computer-Mediated Communication: Linguistic, social, and cross-cultural perspectives. (Pragmatics & Beyond New Series 39) John Benjamins Publishing Company. 1–10.
• Hogg, Michael A. – Graham M. Vaughan 2018. Aggression. In Michael A. Hogg – Graham M. Vaughan Social psychology. 8. kiadás. Pearson Education. 468–515.
• Infante, Dominic A. – Charles J. Wigley 1986. Verbal aggressiveness: An interpersonal model and measure. Communication Monographs 53/1:61–69. doi:10.1080/03637758609376126.
• Istók Béla 2018. Facebook-nyelvhasználat. Normakövetés vagy funkcionális műfajmegkülönböztetés? In Bukor József – Simon Szabolcs – Vajda Károly (szerk.) A Selye János Egyetem X. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának tanulmánykötete. Komárom: Selye János Egyetem. 46–85.
• Janicki, Karol 2017. What is conflict? What is aggression? Are these challenging questions? Journal of Language Aggression and Conflict 5/1:156–166. doi:10.1075/jlac.5.1.07jan.
• Jay, Timothy 2000. Why We Curse. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. doi:10.1075/z.91.
• Kassai Ilona 1998. Fonetika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
• Kegyesné Szekeres Erika 2008. Verbális agresszió és nemi sztereotípiák. In Zimányi Árpád (szerk.) Az agressziókutatásról – interdiszciplináris keretben. (Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei 35) Eger: Líceum Kiadó. 59–88.
• Kinney, Terry A. 1994. An inductively derived typology of verbal aggression and its association to distress. Human Communication Research 21/2:183–222. doi:10.1111/j.1468-2958.1994.tb00345.x.
• Krahé, Barbara 2013. The Social Psychology of Aggression. 2. kiadás. London: Psychology Press. doi:10.4324/9780203082171.
• Lasswell, Harold D. 1949. The language of power. In Harold D. Lasswell – Nathan Leites Language of Politics. New York: George W. Stewart. 3–20.
• Lasswell, Harold D. 2000 [1965]. A hatalom nyelve. In Szabó Márton – Kiss Balázs – Boda Zsolt (szerk.) Szövegváltozatok a politikára. Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, Universitas. 11–27.
• Meibauer, Jörg 2014. Bald-faced lies as acts of verbal aggression. Journal of Language Aggression and Conflict 2/1:127–150. doi:10.1075/jlac.2.1.05mei.
• Nemesi Attila László 2009. Az alakzatok kérdése a pragmatikában. Budapest: Loisir Könyvkiadó.
• Pap Kinga Katalin 2012. A nyelvi agresszió szöveglétesítő és leépítő szerepe – forma és funkció szerint – Kristóf Ágota: A Nagy Füzet című regényében. In Fülöp Péter (szerk.) Tavaszi Szél Konferenciakötet. Budapest. 247–254.
• Pap Kinga Katalin 2014. A nyelvi agresszió formai és funkcionális jegyei a középiskolás-korúak spontán társalgásában és az osztálytermi diskurzusokban. PhD disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
• Péter Mihály 1991. A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. Budapest: Tankönyvkiadó.
• Schegloff, Emanuel A. 2001. A beszélgetés néhány kérdéséről és kétértelműségéről. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó. 436–457.
• Subosits István 1999. A beszéd mint agresszió. In Bolla Kálmán (szerk.) Egyetemi Fonetikai Füzetek 25. Nyelvhasználati sajátosságok. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszék. 55–58.
• Szabó Éva 2020. A nyelvi agresszió megjelenése a politikai vitaműsorokban. Argumentum 16:31–43. doi:10.34103/ARGUMENTUM/2020/3.
• Szilágyi N. Sándor 1996. Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára. Kolozsvár: Erdélyi Tankönyvtanács.
• Tátrai Szilárd 2004. A kontextus fogalmáról. Magyar Nyelvőr 128/4:479–494.
• Tolcsvai Nagy Gábor 1996. A magyar nyelv stilisztikája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
• Tolcsvai Nagy Gábor 2003. Az alakzatok kognitív nyelvészeti megalapozása. In Szathmári István (szerk.) A retorikai-stilisztikai alakzatok világa. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 18) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 218–227.
• Vetró Ágnes 2000. Agresszió a képernyőn, a képernyő agresszivitása. In Hárdi István (szerk.) Az agresszió világa. Budapest: Medicina. 315–340.
• Wilkowski, Benjamin M. – Michael D. Robinson 2008. The cognitive basis of trait anger and reactive aggression: An integrative analysis. Personality and Social Psychology Review 12/1:3–21. doi:10.1177/1088868307309874.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Bozsik Tamara 2023. A verbális agresszió megnyilvánulási formái politikai tartalmú Facebook-kommentekben. Jelentés és Nyelvhasználat 10/1:57–81. doi:10.14232/JENY.2023.1.4

bibtex

@article{JENY-2023-4-BozsikT,
	author = {Bozsik, Tamara},
	year = {2023},
	title = {A verbális agresszió megnyilvánulási formái politikai tartalmú Facebook-kommentekben},
	abstract = {Tanulmányomban a verbális agresszió megnyilvánulási formáit vizsgálom politikai tartalmú Facebook-kommentekben, különös tekintettel a prozódia írásbeli helyettesítésére és a jelentésalkotásra. A tanulmány befogadói oldalról vizsgálja a verbális agresszió nyelvi és nyelvhasználati megvalósulásait, továbbá leíró jellegű, és a grammatika, pragmatika, kognitív nyelvészet, valamint szociolingvisztika fogalomkészletét alkalmazza a mintaelemzések során. A mintaelemzések illusztrálják, hogy a saját gyűjtésű korpuszomban hogyan jelenik meg a verbális agresszió. A saját verbális agressziódefinícióm megalkotásához a kiindulópontot Szabó (2020) definíciója adta, ez módosítva és továbbfejlesztve az elemzéseim alapját képezi. Mivel a kommentelés írott és beszélt nyelvi kommunikációs jegyeket is tartalmaz, ezért e jegyeket is figyelembe véve történt az elemzés. A tanulmány az elemzések mellett áttekintést is ad az agresszióról mint viselkedésről, feltérképezi az agressziót nyelvészeti megközelítésből, valamint az internetes nyelvhasználat jellemzőit is széleskörűen bemutatja.},
	doi = {10.14232/JENY.2023.1.4},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {10},
	issue = {1},
	pages = {57-81},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2023-4-BozsikT},
	urldate = {2023-08-01},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}