borito

Az örömtől, örömből, örömében

A mentális állapotot mint okot megjelenítő konstrukciók

From the joy, out of joy, in his/her joy. 
Mental-state-as-cause constructions in Hungarian

Viszket Anita

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Dóla Mónika

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:193–213 (2019)
Ünnepi különszám Maleczki Márta 65. születésnapjára
doi:10.14232/JENY.2019.2.13

 

Összefoglaló

Tanulmányunkban a mentális állapotot mint okot megjelenítő konstrukció ([Nmental-state.case]cause) három ragos névszói változatát elemezzük hasonlósá­gaik és különbségeik szempontjából. A szerkezeteket korpuszvezérelt kvali­tatív eljárással elemezzük: egy, a testvér-konstrukciók jelentésére és haszná­latára kiterjedő vizsgálattal, valamint szintaktikailag, különös tekintettel arra, hogy a névelő megléte vagy hiánya hogyan befolyásolja a DP projekció felvé­telét és a referenciális viszonyokat. Azt állítjuk, hogy csak a három konstruk­ció összehasonlító elemzésével lehet releváns következtetéseket levonni az egyes változatok szerkezetére vonatkozóan. Kutatásunk eredménye, hogy a három konstrukció az oksági viszonyt eltérő jelentésmozzanattal reprezentálja (kiváltó–előidéző ok; késztetés–motiváció; háttér–hatás), és ennek következ­ménye, hogy ugyan mindhárom tartalmaz egy meghatározott thematikus szerepű „alanyt”, amelynek az oksági összefüggés miatt a tagmondatban kell megtalálnia az antecedensét, a három konstrukció „alanyára” és a bennfog­laló mondat igéjére azonban az eltérő jelentésmozzanat más-más restrikciót ír elő. Ha a szerkezetben van birtokos személyrag is, akkor az antecendensre nemcsak szemantikai, hanem morfoszintaktikai megkötések is vonatkoznak.

Kulcsszavak: konstrukció, oksági viszony, volitivitás, thematikus szerep, névelő, birtokos

Abstract

In the paper, we analyze three differently suffixed versions of the Hungarian nominal mental-state-as-cause construction ([Nmental-state.Case]cause), reflecting on their similarities and differences. Our analysis is corpus-driven and qualitative in nature: we investigate the semantics and syntax of the sister constructions, with special attention to how the presence or absence of the (definite) article influences DP projection and referential relations in the sentence. We argue that any relevant claim about the constructions can only be made based on a comparative analysis of their semantical and syntactical structures. We propose that the causal relationship is represented with different meaning elements in the three constructions. That is why although all three contain a “subject” with given thematic roles which, due to the causal relationship, needs to find its antecedent within the clause, the different meaning elements impose different restrictions on the “subjects” of the constructions and on the verb of the sentence that contains them. If the construction also features a possessive personal suffix, then not only semantic but also morpho-syntactic restrictions apply to the antecedent.

Keywords: construction, causal relationship, volition, thematic role, definite article, possessive

Viszket Anita (PhD) egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékének munkatársa. Elsősorban a névelős és névelőtlen szerkezetek különbségeivel foglalkozik, szintaktikai és pragmatikai, néha anyanyelvi nevelési szempontból. Ezenkívül részt vesz a tanszéken működő ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport munkájában, elsősorban a neurotipikustól eltérő beszélők vagy atipikus szituációk pragmatikai jellemzőinek vizsgálatával.

Anita Viszket (PhD) is an Associate Professor (Senior Lecturer) at the Department of Linguistics of the University of Pécs. Her primary area of research is the syntactic and semantic-pragmatic differences between noun phrases with and without an
article, including the applicability of the results to mother tongue education. In addition, she is also involved in the work of the Theoretical, Computer and Cognitive Linguistics Research Group called ℜeALIS, at her department, where she is responsible for characterizing the pragmatic features of the language of non-neurotypical speakers and atypical speech situations.

Elérhetősége/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Dóla Mónika (PhD) egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékének munkatársa. Fő kutatási területe a konstrukciós nyelvtan és a formulaszerű nyelvhasználat, illetve ezen területek eredményeinek hasznosítása a magyar mint idegennyelv-oktatásban. Ezenkívül részt vesz a tanszéken működő ℜeALIS Kutatócsoport munkájában, és anyanyelvi nevelési kérdésekkel is foglalkozik.

Mónika Dóla (PhD) Associate Professor (Senior Lecturer) is affiliated with the Department of Linguistics at the University of Pécs. The central focus of her research is construction grammar and formulaic language, and the applicability of the results in the teaching/learning of Hungarian as a foreign language. In addition, she is involved in various research projects under the auspices of the Research Group ℜeALIS at her department, and she also works on various research topics in Hungarian as a foreign language and Hungarian mother-tongue education.

Elérhetősége/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Alberti, Gábor 1997. Restrictions on the degree of referentiality of arguments in Hungarian sentences. Acta Linguistica Hungarica 44/3–4:341–362.
  • Alberti Gábor – Medve Anna 2002. Generatív grammatikai gyakorlókönyv I–II. Budapest: Janus/Books – Gondolat Kiadó.
  • Andor József 2011. A lexikális szemantika és pragmatika határvonalain: Interjú Kiefer Ferenccel. Magyar Nyelv 107/3:360–368.
  • Bartos Huba 2000. Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 653–762.
  • Comrie, Bernard 1981. Language Universals and Linguistic Typology: Syntax and Morphology. Chicago: University of Chicago Press.
  • Cserép, Attila 2014. Conceptual Metaphor Theory: in defence or on the fence? Argumentum 10:261–288.
  • Dékány Éva Katalin 2012. A Profile of the Hungarian DP: The Interaction of Lexicalization, Agreement, and Linearization with the Functional Sequence. PhD disszertáció. Tromsø: University of Tromsø. http://munin.uit.no/handle/10037/4138.
  • Dixon, Robert M. W. 2000. A typology of causatives: Form, syntax and meaning. In Robert M. W. Dixon – Alexandra Y. Aikhenvald (szerk.) Changing Valency: Case Studies in Transitivity. New York: Cambridge University Press. 30–83.
  • Dóla, Mónika – Anita Viszket 2019a. ‘In our gratitude’ – The [Nmental state.Poss.Iness]cause or the mental-state-as-cause construction in Hungarian. In Tamás Görbe (szerk.) Berliner Beiträge zur Hungarologie. Berlin. 103–125.
  • Dóla, Mónika – Anita Viszket 2019b. Conceptualizing cause as background: The [Nmental state.Poss.Iness]cause construction. Argumentum 15 (Thirsting for the Living Word. Special Issue in Honor of József Andor and Sándor Martsa on the Occasion of Their 70th Birthday):168–179.
  • É. Kiss, Katalin 2000. The Hungarian NP is like the English NP. In Gábor Alberti – István Kenesei (szerk.) Approaches to Hungarian 7. Papers from the Pécs Conference. Szeged: JATEPress. 119–149.
  • Farkas Judit – Karácsonyi Krisztina 2018. A határozott névelő megjelenéséhez kapcsolódó kérdések. In Czeferner Dóra – Böhm Gábor – Fedeles Tamás (szerk.) Mesterek és tanítványok 2. Pécs: PTE BTK. 9–26.
  • Hegedűs Rita 2004. Magyar nyelvtan: Formák, funkciók, összefüggések. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 29) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Hopper, Paul J. – Sandra A. Thompson 1980. Transitivity in grammar and discourse. Language 56/2:251–299. doi:10.2307/413757.
  • Karácsonyi Krisztina 2019. A magyar főnevek szintaktikai szerkezete: deverbális, reprezentációs és relációs főnevek. OTDK dolgozat. Pécs: PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék.
  • Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
  • Kiefer Ferenc 2000. A ragozás. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 569–619.
  • Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina.
  • Komlósy András 1992. Régensek és vonzatok. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 299–527.
  • Kövecses, Zoltán 2014. Conceptualizing emotions. A revised cognitive linguistic perspective. Poznan Studies in Contemporary Linguistics 50/1:15–28. doi:10.1515/psicl-2014-0002.
  • Laczkó Tibor 2000. Az ige argumentumszerkezetét megőrző főnévképzés. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 293–407.
  • Laczkó Tibor 2008. A relációs főnevek. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 323–503.
  • Lakoff, George – Mark Johnson 1980. Metaphors We Live By. Chicago, London: University of Chicago Press.
  • Maleczki Márta 2000. Lexikális szemantikai hatások a mondatalkotásban. In Gecső Tamás (szerk.) Lexikális jelentés, aktuális jelentés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 4) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 201–211.
  • Maleczki Márta 2001. Az információs szerkezet, a szintaktikai szerkezet és az aspektus összefüggései a magyarban. A progresszív és az egzisztenciális aspektus. In Bakró-Nagy Marianne – Bánréti Zoltán – É. Kiss Katalin (szerk.) Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből (Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai). Budapest: Osiris Kiadó. 165–181.
  • Maleczki Márta 2008. Határozatlan argumentumok. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 129–184.
  • Neeleman, Ad – Hans van de Koot 2012. The linguistic expression of causation. In Martin Everaert – Marijana Marelj – Tal Siloni (szerk.) The Theta System: Argument Structure at the Interface. (Oxford Studies in Theoretical Linguistics) Oxford, New York: Oxford University Press. 20–51.
  • P. Lakatos Ilona (szerk.) 2006. Grammatikai gyakorlókönyv. Budapest: Bölcsész Konzorcium.
  • Rákosi, György megj. előtt. With or without the definite article: On the syntax of anaphoric possessor strategies in Hungarian. In Veronika Hegedűs – Irene Vogel (szerk.) Approaches to Hungarian 16. Papers from the 2017 Budapest Conference. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
  • Reuland, Eric J. 2011. Anaphora and Language Design. (Linguistic Inquiry Monographs 62) Cambridge: The MIT Press.
  • Szabolcsi Anna – Laczkó Tibor 1992. A főnévi csoport szerkezete. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 179–298.
  • Viszket Anita 2012. Puszta NP van a mondatban. In Alberti Gábor – Farkas Judit – Kleiber Judit (szerk.) Vonzásban és változásban. Pécs: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája. 160–181.
  • Viszket Anita – Dóla Mónika 2019. A névelő hasznáról. Argumentum 15 (Különszám Laczkó Tibor 60. születésnapja alkalmából):665–673.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Viszket Anita – Dóla Mónika 2019. Az örömtől, örömből, örömében. A mentális állapotot mint okot megjelenítő konstrukciók. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:193–213. doi:10.14232/JENY.2019.2.13

bibtex
@article{JENY-2019-ViszketA-DolaM,
	author = {Viszket, Anita and Dóla, Mónika},
	year = {2019},
	title = {Az örömtől, örömből, örömében. A mentális állapotot mint okot megjelenítő konstrukciók},
	abstract = {Tanulmányunkban a mentális állapotot mint okot megjelenítő konstrukció ([Nmental-state.case]cause) három ragos névszói változatát elemezzük hasonlóságaik és különbségeik szempontjából. A szerkezeteket korpuszvezérelt kvalitatív eljárással elemezzük: egy, a testvér-konstrukciók jelentésére és használatára kiterjedő vizsgálattal, valamint szintaktikailag, különös tekintettel arra, hogy a névelő megléte vagy hiánya hogyan befolyásolja a DP projekció felvételét és a referenciális viszonyokat. Azt állítjuk, hogy csak a három konstrukció összehasonlító elemzésével lehet releváns következtetéseket levonni az egyes változatok szerkezetére vonatkozóan. Kutatásunk eredménye, hogy a három konstrukció az oksági viszonyt eltérő jelentésmozzanattal reprezentálja (kiváltó–előidéző ok; késztetés–motiváció; háttér–hatás), és ennek következménye, hogy ugyan mindhárom tartalmaz egy meghatározott thematikus szerepű „alanyt”, amelynek az oksági összefüggés miatt a tagmondatban kell megtalálnia az antecedensét, a három konstrukció „alanyára” és a bennfoglaló mondat igéjére azonban az eltérő jelentésmozzanat más-más restrikciót ír elő. Ha a szerkezetben van birtokos személyrag is, akkor az antecendensre nemcsak szemantikai, hanem morfoszintaktikai megkötések is vonatkoznak.},
	doi = {10.14232/JENY.2019.2.13},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {6},
	number = {2},
	pages = {193--213},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-ViszketA-DolaM},
	urldate = {2019-12-04},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary.