Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
PTE Nyelvtudományi Tanszék
MTA Nyelvtudományi Intézet, Fonetikai osztály
PTE Nyelvtudományi Tanszék
Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:33–63 (2019)
doi:10.14232/JENY.2019.1.2
Összefoglaló
Vizsgálatunkban sikerült a szóbeliségben leggyakoribb, szélsőségesen multifunkcionális magyar diskurzusjelölőnek, a hát-nak öt, páronként szignifikánsan eltérő prozódiai jellemzőkkel bíró változatát elkülöníteni. Egészen pontosan a következő prozódiai jellemzők [l, l', p] hármasáról van szó, ahol l a hát hangsor kiejtésének hosszát jelöli, p az eközben változó alapfrekvencia-értékekből adódó dallamosságot, l' pedig a hát-ot követő szünet hosszát. Eredményeink nem állnak ellentétben a Dér és Markó szerzőpároséival (Dér–Markó 2017), akik alapvetően fordulópozíciók szerint különítenek el funkciókat, míg a mi legfőbb állításunk az, hogy csak fordulókezdő mondatéli hát-funkcióból szignifikánsan elkülöníthető négy-, sőt tulajdonképpen ötféle: a „határozott”, a „bizonytalan”, az „aggodalmas” és kétféle „incselkedő”; tárgyalunk továbbá egy mondatzáró „nyomatékosító” hát-ot is. Az által, hogy Dér és Markó ezeket el nem különítetten értékelte statisztikailag, semlegesíthette a különbségeiket. A mi elsődleges célunk viszont éppen e különbségekkel volt kapcsolatos: azt kívántuk kísérletesen igazolni, hogy a fordulókezdő hát az Alberti (2016) által felvetett szemaforszerű viselkedést mutatja.
Kulcsszavak: diskurzusjelölő, diskurzusreprezentáció, formális pragmaszemantika, prozódiai jellemzők
Abstract
We could point out pairwise significant differences in the prosodic characteristics of five functions of hát, the most frequent discourse marker in Hungarian which is also extremely multifunctional (e.g. Schirm 2007-2008). There is no conflict between our results and the results of Dér and Markó (2017): the functions whose different prosodic characters they examined are (essentially) distinct turn positions (turn-initial, turn-medial, turn-final ones). We have examined five different (but uniformly) turn-initial positions, of which four are also sentence-initial. Their difference lies with the „semaphore effect” attributed to certain discourse markers by Alberti (2016): they basically signal how easy/difficult it will be for the listener to digest the message. The prosodic characteristics of the following five hát-functions have proved to be significantly different, at least in one parameter: 1. straightforward answer, 2. uncertain answer, 3. answer which the speaker considers uneasy or embarrassing, 4. teasing/badinage (two different versions), 5. confirmation, sentence-finally.
Keywords: discourse marker, discourse representation, formal pragmasematics, prosodic features
Szeteli Anna pécsi egyetemi hallgató, egy OTDK II. díjjal jutalmazott pragmaszemantikai témájú dolgozat szerzője, aki a ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport tagjaként nemzetközi konferenciákon is részt vett előadással, illetve poszterrel. Biológia-kémia tanár szakos hallgatóként az etológia és az agykutatás iránti érdeklődése vitte a nyelvtudomány, és azon belül a pragmaszemantikai, a jelentéstani és a funkcionális-kognitív irányzat felé.
Anna Szeteli is a student at the University of Pécs, who has won the Second Prize at the National Conference of Scientific Students' Associations with her paper on pragmasemantics. She took part at several international conferences as the member of the Research Team ReALIS for Theoretical, Computational and Cognitive Linguistics. She became interested in pragmatics, semantics and cognitive linguistics as a biology student curious about behavioral biology and neurobiology.
Elérhetőségek/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Gocsál Ákos (PhD) egyetemi adjunktus, intézetigazgató-helyettes a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, továbbá tudományos munkatárs az MTA Nyelvtudományi Intézetében. Kutatói érdeklődésének középpontjában a beszéd akusztikai-fonetikai tanulmányozása áll, különös tekintettel a beszélő személyre jellemző egyedi sajátosságokra. A BEA spontánbeszéd-adatbázis fejlesztésében is részt vesz (Gósy Mária vezetésével). Emellett publikál pedagógiai területen is.
Ákos Gocsál (PhD) is an Assistant Professor at the University of Pécs, and the Deputy Director of Institute of Music, Faculty of Music and Visual Arts. Furthermore, he is a research fellow at the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences. His main field of research is speaker specific features in the acoustics of speech, and he takes part in building the Hungarian spontaneous speech database BEA. He is also engaged to investigate and teach pedagogy, especially multimedia in teaching.
Elérhetőségek/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Alberti Gábor (DSc) egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen, ahol a Nyelvtudományi Tanszéket és a Nyelvtudományi Doktori Iskolát, valamint a ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoportot vezeti. Formális, lexikai és diskurzusszemantikai kutatásokon kívül a magyar nyelv generatív szintaktikai leírásában is részt vesz, jelenleg a MTA Nyelvtudományi Intézetében Kenesei István által vezetett Átfogó magyar nyelvtan (Comprehensive Grammar Resources: Hungarian) OTKA-projekt tagjaként.
Gábor Alberti (DSc) is a Professor of linguistics at the University of Pécs, where he heads the Department of Linguistics, the Linguistics Doctoral School, and the Research Team ReALIS for Theoretical, Computational and Cognitive Linguistics. In addition to formal, lexical and discourse semantics research, he also takes part in the generative syntactic description of the Hungarian language, currently as a senior member of the OTKA project Comprehensive Grammar Resources: Hungarian.
Elérhetőségek/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.
Szeteli Anna – Gocsál Ákos – Alberti Gábor 2019. Szemafor hát! Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:33–63. doi:10.14232/JENY.2019.1.2
@article{JENY-2019-SzeteliA-GocsalA-AlbertiG, author = {Szeteli, Anna and Gocsál, Ákos and Alberti, Gábor}, year = {2019}, title = {Szemafor hát!}, abstract = {Vizsgálatunkban sikerült a szóbeliségben leggyakoribb, szélsőségesen multifunkcionális magyar diskurzusjelölőnek, a hát-nak öt, páronként szignifikánsan eltérő prozódiai jellemzőkkel bíró változatát elkülöníteni. Egészen pontosan a következő prozódiai jellemzők [l, l', p] hármasáról van szó, ahol l a hát hangsor kiejtésének hosszát jelöli, p az eközben változó alapfrekvencia-értékekből adódó dallamosságot, l' pedig a hát-ot követő szünet hosszát. Eredményeink nem állnak ellentétben a Dér és Markó szerzőpároséival (Dér–Markó 2017), akik alapvetően fordulópozíciók szerint különítenek el funkciókat, míg a mi legfőbb állításunk az, hogy csak fordulókezdő mondatéli hát-funkcióból szignifikánsan elkülöníthető négy-, sőt tulajdonképpen ötféle: a „határozott”, a „bizonytalan”, az „aggodalmas” és kétféle „incselkedő”; tárgyalunk továbbá egy mondatzáró „nyomatékosító” hát-ot is. Az által, hogy Dér és Markó ezeket el nem különítetten értékelte statisztikailag, semlegesíthette a különbségeiket. A mi elsődleges célunk viszont éppen e különbségekkel volt kapcsolatos: azt kívántuk kísérletesen igazolni, hogy a fordulókezdő hát az Alberti (2016) által felvetett szemaforszerű viselkedést mutatja.}, doi = {10.14232/JENY.2019.1.2}, language = {hu}, journal = {Jelentés és Nyelvhasználat}, issn = {2064-9940}, volume = {6}, issue = {1}, pages = {33-63}, url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-SzeteliA-GocsalA-AlbertiG}, urldate = {2019-08-01}, copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.} }
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary. |