A metaforikus nyelvhasználat szerepe a terápiás történetmondásban

Ivaskó Lívia a Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszékének do­cense, a Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoport vezetője. Kutatásai és terápiás érdeklődésébe elsősorban a szerzett és fejlődéses eredetű nyelvi, nyelv­használati zavarok tartoznak. Jelenleg egy olyan pilot kutatási projekt vezetője, melyben a stroke-on átesett személyek nyelvi deficiteinek alaposabb feltárása, újabb nyelvi terápiás lehetőségek kialakítása, valamint a hozzátartozókkal folytatott diskurzusok elemzése áll a megváltozott élethelyzet figyelembevételével.

Lívia Ivaskó is Associate Professor of the Department of General Linguistics of the University of Szeged and the Developmental and Neuropragmatic Research Group. Her research and therapeutic interest primarily focuses on acquired and developmental language disorders. She is currently the leader of a pilot research project that explores thoroughly linguistic deficits of stroke sufferers, develops new language therapies, and analyzes discourse with relatives in the light of changed life situatuion. 

Elérhetősége/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Papp Melinda a Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszékének tudományos segédmunkatársa, a Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoport tagja, alkotó-fejlesztő meseterapeuta. Kutatási területe a különböző céllal megvaló­sított történetmondási szituációkban alkalmazott osztenzív stimulusok vizsgálata többféle életkori csoportban. Kutatásaiban különösen nagy hangsúlyt fektet a terá­piás célú történetmondás során alkalmazott metaforikus nyelvhasználati formák szerepének vizsgálatára.

Melinda Papp is Assistant Research Fellow of the Department of General Linguistics of University of Szeged, and a member of the Developmental and Neuropragmatic Research Group. Her research area is analisis of ostensive stimuli used in different story-telling situations in different age groups. In her research, she places particular emphasis on the role of metaphorical forms of language use in therapeutic storytelling.

Elérhetősége/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• Boldizsár Ildikó 2010. Meseterápia. Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Budapest: Magvető Kiadó.
• Boldizsár Ildikó (szerk.) 2014. Meseterápia a gyakorlatban. A Metamorphoses Meseterápia alkalmazása. Budapest: Magvető Kiadó.
• Boldizsár Ildikó 2016. Életválságok meséi. Mesekalauz útkeresőknek. Budapest: Magvető Kiadó.
• Bruner, Jerome 1990. Acts of Meaning. Cambridge: Harvard University Press.
• Ivaskó, Lívia – Zsuzsanna Lengyel – Boglárka Komlósi 2014. Humanspezifische Fähigkeiten beim Erzählen and Verstehen von Geschichten. In Endre Hárs – Márta Horváth – Erzsébet Szabó (szerk.) Universalien? Über die Natur der Literatur. Wissenschaftlicher Verlag Trier. 63–83.
• Ivaskó Lívia – Papp Melinda 2017. A kulturálisan releváns információk átadása mint az emberi nyelvhasználat egy sajátos formája. In Szécsényi Tibor – Németh T. Enikő (szerk.) Stratégiák és struktúrák. Tanulmányok Kenesei István 70. születésnapjára. Szeged: JATEPress Kiadó. 21–33.
• Kast, Verena 2012. Változás és megújulás. Fordította Lendvay Katalin. Budapest: Európa Könyvkiadó.
• László János 2000. A szociális reprezentáció járványtanáról. Replika 41–42:289–300.
• László János 2001. Narratív pszichológia: Új megközelítés a pszichológiában. In László János – Thomka Beáta (szerk.) Narratívák 5. Narratív pszichológia. Budapest: Kijárat Kiadó. 7–15.
• László János 2003. Történelem, elbeszélés, identitás. Magyar Tudomány 48/1:48–57.
• László, János – Bea Ehmann – Bernadette Péley – Tibor Pólya 2002. Narrative psychology and narrative psychological content analysis. In János László – Wendy Stainton Rogers (szerk.) Narrative Approaches in Social Psychology. Budapest: New Mandate. 9–28.
• Papp Melinda 2018. Az osztenzív stimulusok szerepe a mesék átadásában és megértésében. Anyanyelv-pedagógia 11/4:24–36. doi:10.21030/anyp.2018.4.2.
• Peseschkian, Nossrat 1991. A tudós meg a tevehajcsár. Keleti történetek – nyugati lelki bajok. Budapest: Helikon.
• Pléh Csaba 1996. A narratívumok mint a pszicholigiai koherenciateremtés eszközei. Holmi 8/2:265–282.
• Pléh Csaba 2000. A gondolatok terjedési mechanizmusai: mémek vagy fertőzések. Replika 40:165–185.
• Propp, Vladimir Akovlevich 1968. Morphology of the Folktale. Austin: University of Texas Press.
• Propp, Vlagyimir Jakovlevics 2005. A varázsmese történeti gyökerei. Fordította Istvánovics Márton. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
• Reboul, Anne – Jacques Moeschler 2000. A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába. Fordította Gécseg Zsuzsanna. Budapest: Osiris Kiadó.
• Sperber, Dan 1996. Explaining Culture. A Naturalistic Approach. Oxford: Blackwell.
• Sperber, Dan 2001. A kultúra magyarázata. Naturalista megközelítés. Fordította Pléh Csaba. Budapest: Osiris Kiadó.
• Sperber, Dan – Deirdre Wilson 1995. Relevance. Communication and Cognition. Oxford: Blackwell.
• Sperber, Dan – Deirdre Wilson 2008. A deflationary account of metaphors. In Raymond W. Gibbs (szerk.) The Cambridge Handbook of Metaphor and Thought. New York: Cambridge University Press. 84–105.
• Stallings, Fran 1988. The web of silence: Storytelling’s power to hypnotize. The National Storytelling Journal Spring/Summer:6–19.
• Wilson, Deirdre 2011. Parallels and differences in the treatment of metaphor in relevance theory and cognitive linguistics. Intercultural Pragmatics 8/2:177–196. doi:10.1515/iprg.2011.009.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Ivaskó Lívia – Papp Melinda 2019. A metaforikus nyelvhasználat szerepe a terápiás történetmondásban. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:85–95. doi:10.14232/JENY.2019.2.7

bibtex

@article{JENY-2019-IvaskoL-PappM,
	author = {Ivaskó, Lívia and Papp, Melinda},
	year = {2019},
	title = {A metaforikus nyelvhasználat szerepe a terápiás történetmondásban},
	abstract = {Írásunk célja, hogy rövid betekintést adjon a metaforikus nyelvhasználat azon felfogásába, mely a terápiás történetmondásra mint speciális osztenzív visel­kedésre tekint. Amellett érvelünk, hogy ezek az osztenzív viselkedésként jelle­mezhető szituációk lehetőséget adnak arra, hogy a kulturálisan releváns rep­rezentációk megoszthatóak lehessenek a kliensekkel annak érdekében, hogy általuk olyan információk birtokába juthassanak, melyek segíthetik őket. A me­taforikus nyelvhasználat ebben a felfogásban úgy értelmezhető, mint a tör­ténetmondáson alapuló terápiás diskurzus funkcióinak egy sajátos eszköze.},
	doi = {10.14232/JENY.2019.2.6},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {6},
	number = {2},
	pages = {85--95},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-IvaskoL-PappM},
	urldate = {2019-12-04},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}