Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
MTA Nyelvtudományi Intézet
Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:99–127 (2019)
doi:10.14232/JENY.2019.1.4
Összefoglaló
A dolgozat az információ forrását és a tapasztalatból levonható következtetéseket jelölő kifejezések megítélésével, értékelésével foglalkozik a 16–18. századi boszorkányperes tanúvallomásokban, a fő forrás a Történeti magánéleti korpusz. A korszak tanúkihallgatási jegyzőkönyvei nem csak az aktuális tanúk különféle megfigyeléseit és vélekedéseit tartalmazhatják: a hatóság végezhetett újraértékelést, előtérbe helyezve a bizonyítást, a bizonyítékokat. Az értékelési folyamatot jóváhagyás és átfogalmazás egyaránt követhette, így kérdés, hogy mennyire egységesek az egyes források a bizonyítást tekintve, előtérbe kerül-e bennük a meggyőződés, az elfogultság a közösség vagy a hatóság részéről. A vizsgálat fő célja a forrásokból feltárt diskurzusstratégiák összehasonlító elemzése a jogi és társadalmi-kulturális kontextus bevonásával. A dolgozat módszertani problémákra is kitér, szembesítve a korpuszadatokat egy korábbi, formális jellegű leírással a boszorkányperes tanúvallomásokról.
Kulcsszavak: pragmatika, evidencialitás, boszorkányperes tanúvallomás, történeti korpusz, szövegközpontú elemzés
Abstract
The present paper studies the interpretation and (re-)evaluation of expressions marking the source of information and inference in witchcraft records from the 16–18th Century, using the Historical Corpus of Informal Language Use. The records of witness depositions contain not only various impressions and attitudes of the witnesses, but in certain cases the reconsideration or (re-)evaluation of the authority as well. Therefore, the question is, whether the individual witchcraft records are consistent regarding to the process of proving the witchcraft and the expressions of evidence, whether the prejudice, the belief of the rural community (or the authority) comes to the front during the witness examination. The present analysis of the discourse strategies is comparative and text driven, involving the legal and sociocultural context. The paper also deals with certain methodological issues, contrasting corporal data with an earlier formal description of witness depositions on witchcraft.
Keywords: pragmatics, evidentiality, witness depositions, witch trials, historical database, text driven analysis
Varga Mónika az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet (szövegnyelvészet, mondattan, morfológia), illetve a történeti pragmatika. Részt vesz a Történeti magánéleti korpusz építésének munkálataiban.
Mónika Varga is a Junior Research Fellow at the Research Institute for Linguistics (Hungarian Academy of Sciences). Her field of research is historical linguistics (text linguistics, syntax, morphology) of Hungarian, historical pragmatics of Hungarian and building a historical corpora (the Historical Corpus of Informal Language Use).
Elérhetőségek/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.
Varga Mónika 2019. Az evidencialitás kifejezéseiről boszorkányperekben: következtetés, értékelés és újraértékelés. Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:99–127. doi:10.14232/JENY.2019.1.4
letöltés/download
@article{JENY-2019-VargaM,
author = {Varga, Mónika},
year = {2019},
title = {Az evidencialitás kifejezéseiről boszorkányperekben: következtetés, értékelés és újraértékelés},
abstract = {A dolgozat az információ forrását és a tapasztalatból levonható következtetéseket jelölő kifejezések megítélésével, értékelésével foglalkozik a 16–18. századi boszorkányperes tanúvallomásokban, a fő forrás a Történeti magánéleti korpusz. A korszak tanúkihallgatási jegyzőkönyvei nem csak az aktuális tanúk különféle megfigyeléseit és vélekedéseit tartalmazhatják: a hatóság végezhetett újraértékelést, előtérbe helyezve a bizonyítást, a bizonyítékokat. Az értékelési folyamatot jóváhagyás és átfogalmazás egyaránt követhette, így kérdés, hogy mennyire egységesek az egyes források a bizonyítást tekintve, előtérbe kerül-e bennük a meggyőződés, az elfogultság a közösség vagy a hatóság részéről. A vizsgálat fő célja a forrásokból feltárt diskurzusstratégiák összehasonlító elemzése a jogi és társadalmi-kulturális kontextus bevonásával. A dolgozat módszertani problémákra is kitér, szembesítve a korpuszadatokat egy korábbi, formális jellegű leírással a boszorkányperes tanúvallomásokról.},
doi = {10.14232/JENY.2019.1.4},
language = {hu},
journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
issn = {2064-9940},
volume = {6},
issue = {1},
pages = {99-127},
url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-VargaM},
urldate = {2019-08-15},
copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
|
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary. |
 |