Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék
Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:145–163 (2019)
Ünnepi különszám Maleczki Márta 65. születésnapjára
doi:10.14232/JENY.2019.2.11
Összefoglaló
A pleonazmus és a tautológia jelenségét a különböző nyelvészeti szakmunkák eltérően közelítik meg. Egyes retorikák szerint szinonim a két fogalom, s a meghatározásaik is tartalmaznak átfedéseket. Más munkák viszont a köztük lévő különbségre helyezik a hangsúlyt, s a pleonazmust hasonlóságon, míg a tautológiát azonosságon alapuló szószaporításnak tartják. Tanulmányomban a szakirodalom definícióinak az áttekintése után egy középiskolai tankönyvkorpusz elemzésének az eredményeit ismertetem, majd ötleteket adok arra, hogy a nyelvtantanításban hogyan lehetne a korábbi ismereteket felhasználva példák segítségével a diákok számára a hétköznapi helyzetekben is hasznosítható módon megtanítani e két fogalmat. Ugyanis mind a pleonazmus, mind pedig a tautológia kötődik a nyelvhelyességhez, a kommunikációhoz, a stilisztikához, a retorikához, a szemantikához és a pragmatikához, vagyis számos kapcsolódási pont van az egyes tananyagokban a két fogalom megismertetésére. A tanulmányban amellett érvelek, hogy nem fölösleges fölöslegesnek tűnő szerkezeteket tanítani, mert a fölöslegesség látszata mögött számos, egyáltalán nem fölösleges nyelvhasználati stratégia húzódhat meg.
Kulcsszavak: pleonazmus, tautológia, redundancia, diskurzusjelölők, nyelvtantanítás
Abstract
The phenomena of pleonasm and tautology are treated in various ways in the linguistics literature. Some authors regard them as synonymous and provide definitions that are overlapping. Others emphasize the differences between the two, considering pleonasm to be the use of more words than are necessary based on similarities and tautology as based on identity. After an overview of the relevant definitions, the results of an analysis of a high school textbook corpus are presented in the present paper, formulating suggestions as to how students’ previous knowledge of Hungarian grammar can be used in teaching them about these two notions, with the help of examples, in such a way that they would be able to use them in everyday situations. Both pleonasm and tautology have aspects that are relevant to standard language use, communication, stylistics, rhetorics, syntax, semantics, and pragmatics, providing many points of connection in school materials for teaching these notions to students. It is argued that it is not superfluous to teach structures that might seem superfluous, because many non-superfluous strategies of language use and much extra pragmatic content is to be found behind the facade of superfluousness.
Keywords: pleonasm, tautology, redundancy, discourse markers, teaching grammar
Schirm Anita Junior Prima díjas nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének adjunktusa. Fő kutatási területe a diskurzuselemzés, különösen a diskurzusjelölők története és szinkrón státusa.
Anita Schirm is an assistant professor at the Department of Hungarian Linguistics, University of Szeged. She received the Junior Prima award in 2009. Her main research interest is discourse analysis, the history and synchronic status of discourse markers in particular.
Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.
Schirm Anita 2019. Pleonazmus és tautológia. A fölöslegesnek tűnő szerkezetek tanításáról. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:145–163. doi:10.14232/JENY.2019.2.11
orcid.org/0000-0002-4265-4147
letöltés/download
@article{JENY-2019-ShirmA,
author = {Schirm, Anita},
year = {2019},
title = {Pleonazmus és tautológia. A fölöslegesnek tűnő szerkezetek tanításáról},
abstract = {A pleonazmus és a tautológia jelenségét a különböző nyelvészeti szakmunkák eltérően közelítik meg. Egyes retorikák szerint szinonim a két fogalom, s a meghatározásaik is tartalmaznak átfedéseket. Más munkák viszont a köztük lévő különbségre helyezik a hangsúlyt, s a pleonazmust hasonlóságon, míg a tautológiát azonosságon alapuló szószaporításnak tartják. Tanulmányomban a szakirodalom definícióinak az áttekintése után egy középiskolai tankönyvkorpusz elemzésének az eredményeit ismertetem, majd ötleteket adok arra, hogy a nyelvtantanításban hogyan lehetne a korábbi ismereteket felhasználva példák segítségével a diákok számára a hétköznapi helyzetekben is hasznosítható módon megtanítani e két fogalmat. Ugyanis mind a pleonazmus, mind pedig a tautológia kötődik a nyelvhelyességhez, a kommunikációhoz, a stilisztikához, a retorikához, a szemantikához és a pragmatikához, vagyis számos kapcsolódási pont van az egyes tananyagokban a két fogalom megismertetésére. A tanulmányban amellett érvelek, hogy nem fölösleges fölöslegesnek tűnő szerkezeteket tanítani, mert a fölöslegesség látszata mögött számos, egyáltalán nem fölösleges nyelvhasználati stratégia húzódhat meg.},
doi = {10.14232/JENY.2019.2.11},
language = {hu},
journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
issn = {2064-9940},
volume = {6},
number = {2},
pages = {145--163},
url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-ShirmA},
urldate = {2019-12-04},
copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
|
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary. |
 |