borito

Naiv szemantika

Naive Semantics

Kálmán László

MTA Nyelvtudományi Intézet
MTA–ELTE Elméleti Nyelvészet Kihelyezett Tanszék

ORCID iD iconorcid.org/0000-0002-1883-1369

Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:97–107 (2019)
Ünnepi különszám Maleczki Márta 65. születésnapjára
doi:10.14232/JENY.2019.2.8

 

Összefoglaló

A szerző amellett érvel, hogy a poszt-generatív nyelvészeti iskolák nagy részére (amelyeket összefoglaló néven "naiv nyelvtannak" nevez) az a vonás jellemző, hogy nem törekszenek arra, hogy a lehető legáltalánosabb formában fogalmazzák meg a szabályszerűségeket, és inkább hosszabb, bonyolultabb levezetéseket használjanak arra, hogy ezekből a konkrét jelenségeket levezessék. A cikk ennek az újdonságnak, különbségnek elsősorban azokra a következményeire összpontosít, amelyek a szorosabb értelemben vett nyelvtan és a jelentéstan kapcsolatát (így pl. az ún. kompozicionalitás elvét) érintik.

Kulcsszavak: nyelvtanelmélet, szemantika, használatalapú nyelvtan, konstrukciós nyelvtan, kompozicionalitás

Abstract

The author argues that a common feature of post-generativist linguistic theories is that they do not attempt to formulate regularities in the most general form possible, and derive the actual linguistic phenomena from those general principles using long, complex derivations. The article focuses on those consequences of this turn or difference which affect the relationship of grammar proper to semantics (e.g., consequences regarding the principle of compositionality).

Keywords: theory of grammar, semantics, usage-based grammar, construction grammar, compositionality

Kálmán László mintegy harminc éve a Nyelvtudományi Intézet kutatója és az MTA/ELTE Elméleti Nyelvészet Kihelyezett Tanszék oktatója. Ez alatt az idő alatt két évig tanított az Amszterdami Egyetemen is, és két évig dolgozott a versenyszférában is, a Mindmaker Ltd. nevű cégnél, amelyik a mesterséges intelligencia kutatásával foglalkozott. Fő kutatási területei a nyelvtanelmélet, a formális szemantika és a számítógépes nyelvészet. Jelentős a munkássága az iskolai nyelvi nevelés megreformálásában és taneszközök készítésében, valamint rendszeresen foglalkozik tudományos ismeretterjesztéssel.

For the last 30 years or so, László Kálmán has been a researcher at the Research Institute for Linguistics and an assistant professor at the MTA and ELTE's joint Department of Theoretical Linguistics. During this time, he also spent two years teaching at the University of Amsterdam, and he word for two years at Mindmaker Ltd., a private company researching artificial intelligence. His main areas of research are theories of grammar, formal semantics and computational linguistics. He has major contributions to linguistic education at school (including the development of teaching materials), and he has been constantly active in the popularization of science.

Elérhetősége/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Arisztotelész 1979. Hermeneutika. Organon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Boole, George 1854. An Investigation of the Laws of Thought: On Which are Founded the Mathematical Theories of Logic and Probabilities. London: Walton and Maberly.
  • Bos, Johan 2009. Computing genitive superlatives. In Harry Bunt – Volha Petukhova – Sander Wubben (szerk.) Proceedings of the 8th International Conference on Computational Semantics - IWCS-8 ’09. Tilburg: Association for Computational Linguistics. 18–32. doi:10.3115/1693756.1693763.
  • Chomsky, Noam 1957. Syntactic Structures. Hága: Walter de Gruyter.
  • Diessel, Holger 2015. Usage-based construction grammar. In Ewa Dąbrowska – Dagmar Divjak (szerk.) Handbook of Cognitive Linguistics. Berlin: De Gruyter Mouton. 295–321. doi:10.1515/9783110292022-015.
  • Fillmore, Charles J. – Paul Kay – Mary Catherine O’Connor 1988. Regularity and idiomaticity in grammatical constructions: The case of let alone. Language 64/3:501–538. doi:10.2307/414531.
  • Frege, Gottlob 1892. Über Sinn und Bedeutung. Zeitschrift für Philosophie und philosophische Kritik 100:25–50.
  • Friedman, Michael 1974. Explanation and scientific understanding. The Journal of Philosophy 71/1:5–19. doi:10.2307/2024924.
  • Guzmán Naranjo, Matías 2019. Analogical Classification in Formal Grammar. (Empirically Oriented Theoretical Morphology and Syntax 5) Berlin: Language Science Press.
  • Hayes, Patrick 1979. The naive physics manifesto. In Donald Michie (szerk.) Expert Systems in the Micro-Electronic Age. Edinburgh: Edinburgh University Press. 242–270.
  • Kálmán László 2001. Konstrukciós nyelvtan. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 8) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Kálmán, László 2018. Neo-Lockean semantics. In Huba Bartos – Marcel den Dikken – Zoltán Bánréti – Tamás Váradi (szerk.) Boundaries Crossed, at the Interfaces of Morphosyntax, Phonology, Pragmatics and Semantics. Cham: Springer International Publishing. 213–226. doi:10.1007/978-3-319-90710-9_14.
  • Kay, Paul – Laura A. Michaelis 2012. Constructional meaning and compositionality. In Claudia Maienborn – Klaus von Heusinger – Paul Portner (szerk.) Semantics. An International Handbook of Natural Language Meaning. Vol. 3 Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. 2271–2296.
  • Krifka, Manfred 2000. Alternatives for aspectual particles: Semantics of still and already. Annual Meeting of the Berkeley Linguistics Society 26/1:401–412. doi:10.3765/bls.v26i1.1125.
  • Montague, Richard 1970. Universal grammar. Theoria 36/3:373–398. doi:10.1111/j.1755-2567.1970.tb00434.x.
  • Paul, Hermann 1886. Principien der Sprachgeschichte. Halle: Max Niemeyer.
  • Simonyi Zsigmond 1905 [1889]. A magyar nyelv. Budapest: Athenaeum.
  • Zimmermann, Malte 2018. Wird Schon Stimmen! A degree operator analysis of schon. Journal of Semantics 35/4:687–739. doi:10.1093/jos/ffy010.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Kálmán László 2019. Naiv szemantika. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:97–107. doi:10.14232/JENY.2019.2.8

bibtex
@article{JENY-2019-KalmanL,
	author = {Kálmán, László},
	year = {2019},
	title = {Naiv szemantika},
	abstract = {A szerző amellett érvel, hogy a poszt-generatív nyelvészeti iskolák nagy részére (amelyeket összefoglaló néven "naiv nyelvtannak" nevez) az a vonás jellemző, hogy nem törekszenek arra, hogy a lehető legáltalánosabb formában fogalmazzák meg a szabályszerűségeket, és inkább hosszabb, bonyolultabb levezetéseket használjanak arra, hogy ezekből a konkrét jelenségeket levezessék. A cikk ennek az újdonságnak, különbségnek elsősorban azokra a következményeire összpontosít, amelyek a szorosabb értelemben vett nyelvtan és a jelentéstan kapcsolatát (így pl. az ún. kompozicionalitás elvét) érintik.},
	doi = {10.14232/JENY.2019.2.8},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {6},
	number = {2},
	pages = {97--107},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-KalmanL},
	urldate = {2019-12-04},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését 2016-ban és 2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
The journal was supported by the National Cultural Fund of Hungary in 2016 and 2019.