borito

Két magyar kérdő konstrukció interpretációjához

On the interpretation of two Hungarian question types

Gyuris Beáta

MTA Nyelvtudományi Intézet

Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:73–84 (2019)
Ünnepi különszám Maleczki Márta 65. születésnapjára
doi:10.14232/JENY.2019.2.6

 

Összefoglaló

A tanulmány a negatív választó kérdésnek (NVK) nevezett konstrukció (pl. Esik az eső vagy nem?) használati feltételeivel foglalkozik a magyarban. Áttekintjük az NVK-k szemantikai értékének meghatározására vonatkozó szakirodalmi javaslatokat, valamint azokat az elméleteket (pl. van Rooy–Šafářová (2003), Biezma (2009)), amelyek az angolban az inverziót tartalma­zó pozitív vagy negatív eldöntendő kérdések és az NVK-k közötti választás hátterét kívánják megadni egy adott szituációban. Azon kontextusok össze­hasonlítása nyomán, ahol az -e partikulás kérdő mondatok és az NVK-k meg­jelenhetnek a magyarban, azt állítjuk, hogy az utóbbi konstrukció akkor van engedélyezve, ha eleget tesz két, a diskurzusra vonatkozó feltétel legalább egyikének. Ezek közül az első diskurzuselőzményekkel, a második pedig a kontextusbeli evidenciákkal kapcsolatos.

Kulcsszavak: kérdő mondatfajta, (negatív) választó kérdés, -e kérdő partikula, (kontextusbeli) előfeltevés

Abstract

The paper investigates the use conditions of the construction referred to as negative alternative question (NAQ) in Hungarian. We review the proposals made in the literature for determining the semantic values of NAQs in general, as well as existing accounts for how the choice is made between positive and negative polar interrogatives and NAQs in particular situations in English (e.g. van Rooy–Šafářová (2003), Biezma (2009)). After comparing the contexts in which interrogatives containing the particle -e and NAQs are licensed in Hungarian, we propose that the felicitous appearance of the latter depends on two conditions. The first of these has to do with the preceding discourse, and the second with evidence available in the context.

Keywords: interrogative, (negative) alternative question, -e interrogative particle, (contextual) presupposition

Gyuris Beáta az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe a formális szemantika és a pragmatika. Kutatásai az információs szerkezet, a kvantorhatókör, a prozódia, a pragmatikai jelölők, valamint a mondatfajták és az általuk kifejezett beszédaktusok interakcióit vizsgálják. The Semantics of the Contrastive Topic in Hungarian címmel monográfiát jelentetett meg, szerzőtársakkal közösen pedig egyetemi tankönyvet Formális szemantika címmel.

Beáta Gyuris is a senior researcher at the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences. She works on topics in formal semantics and pragmatics, such as information structure, quantifier scope, prosody, pragmatic markers and the relations between sentence types and the speech acts expressed by them. She published a monograph entitled The Semantics of the Contrastive Topic in Hungarian, and co-authored a textbook on formal semantics.

Elérhetőség/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Biezma, María 2009. Alternative vs Polar Questions: the cornering effect. Semantics and Linguistic Theory 19:37–54. doi:10.3765/salt.v19i0.2519.
  • Biezma, María – Kyle Rawlins 2012. Responding to alternative and polar questions. Linguistics and Philosophy 35/5:361–406. doi:10.1007/s10988-012-9123-z.
  • Bolinger, Dwight 1978. Yes-no questions are not alternative questions. In Henry Hiż (szerk.) Questions. (Synthese Language Library) Dordrecht: Reidel. 87–105. doi:10.1007/978-94-009-9509-3_3.
  • Büring, Daniel 2003. On D-trees, beans, and B-accents. Linguistics and Philosophy 26/5:511–545. doi:10.1023/A:1025887707652.
  • Büring, Daniel – Christine Gunlogson 2000. Aren’t Positive and Negative Polar Questions the Same? Kézirat. UCLA, UCSC.
  • Farkas, Donka – Kim Bruce 2010. On reacting to assertions and polar questions. Journal of Semantics 27/1:81–118. doi:10.1093/jos/ffp010.
  • Groenendijk, Jeroen – Martin Stokhof 1984. Studies on the Semantics of Questions and the Pragmatics of Answers. PhD disszertáció. Amsterdam: University of Amsterdam.
  • Gyuris, Beáta 2017a. New perspectives on bias in polar questions: A study of Hungarian -e. International Review of Pragmatics 9/1:1–50. doi:10.1163/18773109-00000003.
  • Gyuris, Beáta 2017b. Thoughts on the semantics and pragmatics of rising declaratives in English and rise-fall declaratives in Hungarian. In Beáta Gyuris – Katalin Mády – Gábor Recski (szerk.) K + K = 120. Papers dedicated to László Kálmán and András Kornai on the occasion of their 60th birthdays. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. http://clara.nytud.hu/~kk120/gyuris/gyuris.pdf.
  • Gyuris Beáta – Molnár Cecília Sarolta – Mády Katalin 2018. A magyar eldöntendő kérdő mondatok használatának tanulmányozása kísérletes módszerekkel. In Bánréti Zoltán (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX. Kísérletes nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó. 53–75.
  • Hamblin, Charles Leonard 1973. Questions in Montague English. Foundations of Language 10/1:41–53.
  • Maleczki Márta 2007. Szemantika: Szerkezetek jelentése. In Alberti Gábor – Fóris Ágota (szerk.) A mai magyar formális nyelvtudomány műhelyei. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 124–138.
  • Molnár Cecília Sarolta 2019. Speciális kérdések? Az ugye partikulát tartalmazó megnyilatkozások formája és használata. PhD disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
  • Oravecz Csaba – Sass Bálint – Váradi Tamás 2015. Mennyiségből minőséget. Nyelvtechnológiai kihívások és tanulságok az MNSz új változatának elkészítésében. In Tanács Attila – Varga Viktor – Vincze Veronika (szerk.) MSZNY 2015. XI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: JATEPress. 109–121.
  • Roberts, Craige 1996. Information structure in discourse. Towards an integrated theory of formal pragmatics. In Jae-Hak Yoon – Andreas Kathol (szerk.) Working Papers in Linguistics No. 49. Papers in Semantics. Columbus: The Ohio State University, Department of Linguistics. 91–136.
  • Roberts, Craige 2012. Information structure: Towards an integrated formal theory of pragmatics. Semantics and Pragmatics 5/6:1–69. doi:10.3765/sp.5.6.
  • Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Stalnaker, Robert 1978. Assertion. In Peter Cole (szerk.) Syntax and Semantics 9. Pragmatics. New York: Academic Press. 315–332.
  • Szabolcsi, Anna 2015. What do quantifier particles do? Linguistics and Philosophy 38/2:159–204. doi:10.1007/s10988-015-9166-z.
  • Van Rooy, Robert – Marie Šafářová 2003. On polar questions. Semantics and Linguistic Theory 13:292–309. doi:10.3765/salt.v13i0.2887.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Gyuris Beáta 2019. Két magyar kérdő konstrukció interpretációjához. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:73–84. doi:10.14232/JENY.2019.2.6

bibtex
@article{JENY-2019-GyurisB,
		author = {Gyuris, Beáta},
		year = {2019},
		title = {Két magyar kérdő konstrukció interpretációjához},
		abstract = {A tanulmány a negatív választó kérdésnek (NVK) nevezett konstrukció (pl. Esik az eső vagy nem?) használati feltételeivel foglalkozik a magyarban. Áttekintjük az NVK-k szemantikai értékének meghatározására vonatkozó szakirodalmi javaslatokat, valamint azokat az elméleteket (pl. van Rooy–Šafářová (2003), Biezma (2009)), amelyek az angolban az inverziót tartalmazó pozitív vagy negatív eldöntendő kérdések és az NVK-k közötti választás hátterét kívánják megadni egy adott szituációban. Azon kontextusok összehasonlítása nyomán, ahol az -e partikulás kérdő mondatok és az NVK-k megjelenhetnek a magyarban, azt állítjuk, hogy az utóbbi konstrukció akkor van engedélyezve, ha eleget tesz két, a diskurzusra vonatkozó feltétel legalább egyikének. Ezek közül az első diskurzuselőzményekkel, a második pedig a kontextusbeli evidenciákkal kapcsolatos.},
		doi = {10.14232/JENY.2019.2.6},
		language = {hu},
		journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
		issn = {2064-9940},
		volume = {6},
		number = {2},
		pages = {73--84},
		url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-GyurisB},
		urldate = {2019-12-04},
		copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}

A folyóirat megjelenését 2016-ban és 2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.