Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
MTA Nyelvtudományi Intézet
Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:73–84 (2019)
Ünnepi különszám Maleczki Márta 65. születésnapjára
doi:10.14232/JENY.2019.2.6
Összefoglaló
A tanulmány a negatív választó kérdésnek (NVK) nevezett konstrukció (pl. Esik az eső vagy nem?) használati feltételeivel foglalkozik a magyarban. Áttekintjük az NVK-k szemantikai értékének meghatározására vonatkozó szakirodalmi javaslatokat, valamint azokat az elméleteket (pl. van Rooy–Šafářová (2003), Biezma (2009)), amelyek az angolban az inverziót tartalmazó pozitív vagy negatív eldöntendő kérdések és az NVK-k közötti választás hátterét kívánják megadni egy adott szituációban. Azon kontextusok összehasonlítása nyomán, ahol az -e partikulás kérdő mondatok és az NVK-k megjelenhetnek a magyarban, azt állítjuk, hogy az utóbbi konstrukció akkor van engedélyezve, ha eleget tesz két, a diskurzusra vonatkozó feltétel legalább egyikének. Ezek közül az első diskurzuselőzményekkel, a második pedig a kontextusbeli evidenciákkal kapcsolatos.
Kulcsszavak: kérdő mondatfajta, (negatív) választó kérdés, -e kérdő partikula, (kontextusbeli) előfeltevés
Abstract
The paper investigates the use conditions of the construction referred to as negative alternative question (NAQ) in Hungarian. We review the proposals made in the literature for determining the semantic values of NAQs in general, as well as existing accounts for how the choice is made between positive and negative polar interrogatives and NAQs in particular situations in English (e.g. van Rooy–Šafářová (2003), Biezma (2009)). After comparing the contexts in which interrogatives containing the particle -e and NAQs are licensed in Hungarian, we propose that the felicitous appearance of the latter depends on two conditions. The first of these has to do with the preceding discourse, and the second with evidence available in the context.
Keywords: interrogative, (negative) alternative question, -e interrogative particle, (contextual) presupposition
Gyuris Beáta az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe a formális szemantika és a pragmatika. Kutatásai az információs szerkezet, a kvantorhatókör, a prozódia, a pragmatikai jelölők, valamint a mondatfajták és az általuk kifejezett beszédaktusok interakcióit vizsgálják. The Semantics of the Contrastive Topic in Hungarian címmel monográfiát jelentetett meg, szerzőtársakkal közösen pedig egyetemi tankönyvet Formális szemantika címmel.
Beáta Gyuris is a senior researcher at the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences. She works on topics in formal semantics and pragmatics, such as information structure, quantifier scope, prosody, pragmatic markers and the relations between sentence types and the speech acts expressed by them. She published a monograph entitled The Semantics of the Contrastive Topic in Hungarian, and co-authored a textbook on formal semantics.
Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.
Gyuris Beáta 2019. Két magyar kérdő konstrukció interpretációjához. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:73–84. doi:10.14232/JENY.2019.2.6
letöltés/download
@article{JENY-2019-GyurisB,
author = {Gyuris, Beáta},
year = {2019},
title = {Két magyar kérdő konstrukció interpretációjához},
abstract = {A tanulmány a negatív választó kérdésnek (NVK) nevezett konstrukció (pl. Esik az eső vagy nem?) használati feltételeivel foglalkozik a magyarban. Áttekintjük az NVK-k szemantikai értékének meghatározására vonatkozó szakirodalmi javaslatokat, valamint azokat az elméleteket (pl. van Rooy–Šafářová (2003), Biezma (2009)), amelyek az angolban az inverziót tartalmazó pozitív vagy negatív eldöntendő kérdések és az NVK-k közötti választás hátterét kívánják megadni egy adott szituációban. Azon kontextusok összehasonlítása nyomán, ahol az -e partikulás kérdő mondatok és az NVK-k megjelenhetnek a magyarban, azt állítjuk, hogy az utóbbi konstrukció akkor van engedélyezve, ha eleget tesz két, a diskurzusra vonatkozó feltétel legalább egyikének. Ezek közül az első diskurzuselőzményekkel, a második pedig a kontextusbeli evidenciákkal kapcsolatos.},
doi = {10.14232/JENY.2019.2.6},
language = {hu},
journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
issn = {2064-9940},
volume = {6},
number = {2},
pages = {73--84},
url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-GyurisB},
urldate = {2019-12-04},
copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
|
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary. |
 |