borito

Egzisztenciális predikáció és térbeli lokalizáció a magyarban

Existential predication and spatial localization in Hungarian

Gécseg Zsuzsanna

SZTE Francia Tanszék

Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:37–55 (2019)
Ünnepi különszám Maleczki Márta 65. születésnapjára
doi:10.14232/JENY.2019.2.4

 

Összefoglaló

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen szintaktikai, sze­mantikai és pragmatikai tényezők befolyásolják a térbeli lokalizációt jelölő összetevő jelenlétét és az alanyhoz viszonyított helyzetét a magyar egziszten­ciális szerkezetekben. A vizsgálat egy 205 egzisztenciális megnyilatkozást tartalmazó 'pilot' korpusz elemzésén alapul. A vizsgált tényezők: az alany szintaktikai pozíciója és referenciális tulajdonságai (puszta köznév vs. néve­lős köznév), valamint a megnyilatkozás kontextuális jellemzői.

Kulcsszavak: létezést állító egzisztenciális megnyilatkozás, lokalizáló egzisztenciális megnyilatkozás, térbeli lokalizáció, leíró funkció, diskurzustopik, rendelkezésre állás

Abstract

The aim of the paper is to investigate the syntactic, semantic and pragmatic factors affecting the presence and the syntactic position of an argument expressing spatial localisation in existential constructions of Hungarian. The investigations presented in the paper are part of a pilot corpus study, based on a corpus of 205 existential utterances. The following factors are examined: syntactic position and referentiality of the subject (bare nominal vs. NP containing a determiner), and the contextual properties of the utterance.

Keywords: predication of existence, predication of location, localization in space, descriptive function, discourse topic, availability

Gécseg Zsuzsanna az SZTE Francia Tanszékének docense. Tudományos érdek­lődése középpontjában a szintaxis, a szemantika és a pragmatika interakciója áll, különös tekintettel a mondat információs szerkezetére.

Zsuzsanna Gécseg is Associate Professor at the Department of French Studies, University of Szeged. Her research focuses on the interaction of semantics and pragmatics, with a special emphasis on the information structure of the sentence.

Elérhetőség/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Chafe, Wallace L. 1976. Givenness, contrastiveness, definiteness, subjects, topics, and point of view. In Charles N. Li (szerk.) Subject and Topic. New York: Academic Press. 25–55.
  • Cohen, Ariel – Nomi Erteschik-Shir 2002. Topic, focus, and the interpretation of bare plurals. Natural Language Semantics 10/2:125–165. doi:10.1023/A:1016576614139.
  • Comorovski, Ileana 1995. On quantifier strength and partitive noun phrases. In Emmon Bach – Eloise Jelinek – Angelika Kratzer – Barbara H. Partee (szerk.) Quantification in Natural Languages. Dordrecht: Kluwer. 145–177.
  • Creissels, Denis 2014. Existential predication in typological perspective. Kézirat. Université de Lyon.
  • Daneš, František 1974. Functional sentence perspective and the organization of the text. In František Daneš (szerk.) Papers in Functional Sentence Perspective. Prague: Academia. 106–128.
  • Enç, Mürvet 1991. The semantics of specificity. Linguistic Inquiry 22/1:1–25.
  • Erteschik-Shir, Nomi 1997. The Dynamics of Focus Structure. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Gécseg, Zsuzsanna 2019. The syntactic position of the subject in Hungarian existential constructions. Argumentum 15:545–560.
  • Gundel, Jeanette K. 1988. Universals of topic-comment structure. In Michael Hammond – Edith A. Moravcsik – Jessica Wirth (szerk.) Studies in Syntactic Typology. (Typological Studies in Language 17) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 209–239. doi:10.1075/tsl.17.16gun.
  • Hegedűs, Veronika 2013. Non-verbal Predicates and Predicate Movement in Hungarian. Utrecht: LOT.
  • Higginbotham, James – Gillian Ramchand 1997. The stage-level/individual-level distinction and the mapping hypothesis. Oxford University Working Papers in Linguistics, Philology and Phonetics 2:53–83.
  • Hoop, Helen de 1995. On the characterization of the weak-strong distinction. In Emmon Bach – Eloise Jelinek – Angelika Kratzer – Barbara H. Partee (szerk.) Quantification in Natural Languages. Dordrecht: Kluwer. 421–450.
  • Höhle, Tilman N. 1992. Über Verum-Fokus im Deutschchen. In Joachim Jacobs (szerk.) Informationsstruktur und Grammatik. (Linguistische Berichte Sonderhefte 4) Berlin: Springer. 112–142.
  • Jäger, Gerhard 1999. Stage levels, states, and the semantics of the copula. ZAS Papers in Linguistics 14:63–94.
  • Kálmán, László 1985a. Word order in neutral sentences. In István Kenesei (szerk.) Approaches to Hungarian 1. Szeged: JATE. 13–23.
  • Kálmán, László 1985b. Word order in non-neutral sentences. In István Kenesei (szerk.) Approaches to Hungarian 1. Szeged: JATE. 25–37.
  • Kálmán László (szerk.) 2001. Magyar leíró nyelvtan. Mondattan 1. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 6) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Kiefer Ferenc 2006. Aspektus és akcióminőség, különös tekintettel a magyar nyelvre. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Koch, Peter 2012. Location, existence, and possession: A constructional-typological exploration. Linguistics 50/3:533–603. doi:10.1515/ling-2012-0018.
  • Kratzer, Angelika 1995. Stage-level and individual-level predicates. In Gregory N. Carlson – Francis Jeffry Pelletier (szerk.) The Generic Book. Chicago: University of Chicago Press. 125–175.
  • Kuno, Susumu 1972. Functional sentence perspective: A case study from Japanese and English. Linguistic Inquiry 3/3:269–320.
  • Laczkó, Tibor 2012. On the (un)bearable lightness of being an LFG style copula in Hungarian. In Miriam Butt – Tracy Holloway King (szerk.) Proceedings of the LFG12 Conference. Stanford: CSLI Publications. 341–361.
  • Lahousse, Karen 2007. Implicit stage topics. A case study in French. Discours/1. doi:10.4000/discours.117.
  • Lambrecht, Knud 1994. Information Structure and Sentence Form: Topic, Focus, and the Mental Representations of Discourse Referents. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Link, Godehard 1983. The logical analysis of plurals and mass terms: A lattice-theoretical approach. In Rainer Bäuerle – Christoph Schwarze – Arnim von Stechow (szerk.) Meaning, Use, and Interpretation of Language. Berlin, Boston: De Gruyter. 303–329. doi:10.1515/9783110852820.302.
  • Lyons, John 1967. A note on possessive, existential and locative sentences. Foundations of Language 3/4:390–396.
  • Maleczki Márta 1998. A határozatlan alanyok különféle értelmezései a magyar semleges mondatokban. In Büky László – Maleczki Márta (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 3. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 261–280.
  • Maleczki, Márta 1999. Weak subjects in fixed space. Acta Linguistica Hungarica 46/1–2:95–117.
  • Maleczki Márta 2001. Az információs szerkezet, a szintaktikai szerkezet és az aspektus összefüggései a magyarban. A progresszív és az egzisztenciális aspektus. In Bakró-Nagy Marianne – Bánréti Zoltán – É. Kiss Katalin (szerk.) Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből (Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai). Budapest: Osiris Kiadó. 165–181.
  • Maleczki, Márta 2003. Information structure, argument structure, and typological variation. In Katarzyna M. Jaszczolt – Ken Turner (szerk.) Meaning Through Language Contrast. (Pragmatics & Beyond New Series 99) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 223–244. doi:10.1075/pbns.99.19mal.
  • Maleczki Márta 2008. Határozatlan argumentumok. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 129–184.
  • McNally, Louise 2016. Existential sentences crosslinguistically: Variations in form and meaning. Annual Review of Linguistics 2/1:211–231. doi:10.1146/annurev-linguistics-011415-040837.
  • Milsark, Gary L. 1974. Existential sentences in English. PhD disszertáció. MIT, Cambridge.
  • Németh Boglárka 2012. Az aspektus a magyar nyelvben: különös tekintettel a statikusságra. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 144) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  • Nikolaeva, Irina 2001. Secondary topic as a relation in information structure. Linguistics 39/1:1–49. doi:10.1515/ling.2001.006.
  • Paducheva, Elena V. 2008. Locative and existential meaning of Russian быть. Russian Linguistics 32/3:147–158. doi:10.1007/s11185-008-9027-2.
  • Partee, Barbara H. – Vladimir Borschev 2007. Existential sentences, BE, and the genitive of negation in Russian. In Ileana Comorovski – Klaus von Heusinger (szerk.) Existence: Semantics and Syntax. (Studies in Linguistics and Philosophy) Dordrecht: Springer. 147–190.
  • Puskas, Genoveva 2000. Word Order in Hungarian. The syntax of Ā-positions. (Linguistic Aktuell / Linguistics Today 33) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
  • Reinhart, Tanya 1981. Pragmatics and linguistics: An analysis of sentence topics. Philosophica 27:53–94.
  • Van de Velde, Danièle 2005. Les interprétations partitive et existentielle des indéfinis dans les phrases existentielles locatives. Travaux de linguistique 50/1:37–52. doi:10.3917/tl.050.0037.
  • Viszket Anita 2004. Argumentumstruktúra és lexikon. PhD disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Gécseg Zsuzsanna 2019. Egzisztenciális predikáció és térbeli lokalizáció a magyarban. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:37–55. doi:10.14232/JENY.2019.2.4

bibtex


@article{JENY-2019-GecsegZs,
		author = {Gécseg, Zsuzsanna},
		year = {2019},
		title = {Egzisztenciális predikáció és térbeli lokalizáció a magyarban},
		abstract = {A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen szintaktikai, szemantikai és pragmatikai tényezők befolyásolják a térbeli lokalizációt jelölő összetevő jelenlétét és az alanyhoz viszonyított helyzetét a magyar egzisztenciális szerkezetekben. A vizsgálat egy 205 egzisztenciális megnyilatkozást tartalmazó 'pilot' korpusz elemzésén alapul. A vizsgált tényezők: az alany szintaktikai pozíciója és referenciális tulajdonságai (puszta köznév vs. névelős köznév), valamint a megnyilatkozás kontextuális jellemzői.},
		doi = {10.14232/JENY.2019.2.4},
		language = {hu},
		journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
		issn = {2064-9940},
		volume = {6},
		number = {2},
		pages = {37--55},
		url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2019-GecsegZs},
		urldate = {2019-12-04},
		copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}

A folyóirat megjelenését 2016-ban és 2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
The journal was supported by the National Cultural Fund of Hungary in 2016 and 2019.