Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
PTE Nyelvtudományi Tanszék
PTE Nyelvtudományi Tanszék
Jelentés és Nyelvhasználat 5:65–92 (2018)
doi:10.14232/JENY.2018.1.3
Összefoglaló
Kiindulópontunk a hatóköri elv, amely szerint a magyarban az ige előtti bővítmények hatóköri sorrendje megfelel a szórendnek. Ezen elv alól viszont mintha kivételt képezne a kontrasztív topik specifikálójában álló kvantor- vagy más ω operátorkifejezés, amelynek mintha inverz hatóköre lenne a kontrasztív topikot kötelezően követő fókuszhoz képest: Foc > ω, a szórend ellenében. Az inverzhatóköri rejtélyre kidolgozott Gyuris-féle megoldási javaslat egyik eleme a következő – megmagyarázatlan – megfigyelés: csak azok a kontrasztív topikot tartalmazó magyar mondatok jól formáltak, amelyeknek van egy olyan jól formált megfelelőjük, amelyben a kontrasztívan topikalizált ω kifejezés posztverbálisan helyezkedik el. Azt állítjuk, hogy ebből a „jól formált megfelelőből” egy számos magyar szintaktikai jelenségre sikerrel alkalmazott maradványmozgatásos technikával úgy hozhatjuk létre a „problematikus” szórendi változatot, hogy inverzhatóköri rejtélyről beszélni egyszerűen okafogyottá válik, mert az Foc > ω egyenes hatóköri sorrenden az elvégzett maradványmozgatás nem változtat.
Kulcsszavak: inverz hatókör; kontrasztív topik; maradványmozgatás
Abstract
Our point of departure is that in Hungarian the scope order of preverbal (non-in-situ) constituents corresponds to their surface order; however, quantifiers and other operator expressions ω in a contrastive topic position give the impression of having inverse scope (Foc>ω) relative to the Focus expression following the given contrastive topic, apparently violating this generalization. The solution to this “scope-inversion puzzle” in Hungarian proposed by Gyuris (2009:150) rests upon this, unexplained, observation: “only those Hungarian sentences containing a contrastive topic are well-formed that have well-formed counterparts with the contrastive topic expression [ω] in postverbal position.” We claim that there is a remnant-movement-based technique, successfully applied to numerous Hungarian syntactic phenomena, which can also be applied to such “well-formed counterparts”, providing a syntactic structure for the “puzzling” sentences in which the relevant scope order is straight, and hence the inverse scope problem will simply not emerge at all.
Keywords: inverse scope; contrastive topic; remnant movement
Farkas Judit (PhD) jelenleg egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékén, a cikk első változatának készítésekor viszont még a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt (az Átfogó magyar nyelvtan (Comprehensive Resource Grammars: Hungarian) OTKA-óriásprojekt tagjaként). Nyelvtörténeti projektekben is dolgozik, valamint a magyar generatív nyelvészet eredményeinek a közoktatásba való integrálásán is munkálkodik.
Judit Farkas (PhD) is now an assistant professor at the University of Pécs, but when the first version of the article was written, she worked for the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences (employed in the OTKA project Comprehensive Grammar Resources: Hungarian). She permanently works in historical linguistics projects and conducts research into the application of current results of Hungarian generative linguistics to public education.
Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Alberti Gábor (DSc) egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen, ahol a Nyelvtudományi Tanszéket és a Nyelvtudományi Doktori Iskolát, valamint a ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoportot vezeti. Formális, lexikai és diskurzusszemantikai kutatásokon kívül a magyar nyelv generatív szintaktikai leírásában is részt vesz, jelenleg az MTA Nyelvtudományi Intézetében Kenesei István által vezetett Átfogó magyar nyelvtan (Comprehensive Resource Grammars: Hungarian) OTKA-óriásprojekt folytatásának a tagjaként.
Gábor Alberti (DSc) is a professor of linguistics at the University of Pécs, where he heads the Department of Linguistics, the Linguistics Doctoral School, and the ReALIS Theoretical, Computational and Cognitive Linguistics Research Team. In addition to formal, lexical and discourse semantics research, he also takes part in the generative syntactic description of the Hungarian language, currently as a senior member of the OTKA project Comprehensive Grammar Resources: Hungarian.
Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.
Farkas Judit – Alberti Gábor 2018. A kontrasztív topik inverzhatóköri rejtélye – ami nincs is. Jelentés és Nyelvhasználat 5:65–92. doi:10.14232/JENY.2018.1.3
@article{farkas_alberti_2018, title = {A kontrasztív topik inverzhatóköri rejtélye – ami nincs is}, volume = {5}, copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}, issn = {2064-9940}, url = {http://jeny.szte.hu/jeny-2018-farkasj-albertig}, doi = {10.14232/JENY.2018.1.3}, abstract = {Kiindulópontunk a hatóköri elv, amely szerint a magyarban az ige előtti bővítmények hatóköri sorrendje megfelel a szórendnek. Ezen elv alól viszont mintha kivételt képezne a kontrasztív topik specifikálójában álló kvantor- vagy más ω operátorkifejezés, amelynek mintha inverz hatóköre lenne a kontrasztív topikot kötelezően követő fókuszhoz képest: Foc {\textgreater} ω, a szórend ellenében. Az inverzhatóköri rejtélyre kidolgozott Gyuris-féle megoldási javaslat egyik eleme a következő – megmagyarázatlan – megfigyelés: csak azok a kontrasztív topikot tartalmazó magyar mondatok jól formáltak, amelyeknek van egy olyan jól formált megfelelőjük, amelyben a kontrasztívan topikalizált ω kifejezés posztverbálisan helyezkedik el. Azt állítjuk, hogy ebből a „jól formált megfelelőből” egy számos magyar szintaktikai jelenségre sikerrel alkalmazott maradványmozgatásos technikával úgy hozhatjuk létre a „problematikus” szórendi változatot, hogy inverzhatóköri rejtélyről beszélni egyszerűen okafogyottá válik, mert az Foc {\textgreater} ω egyenes hatóköri sorrenden az elvégzett maradványmozgatás nem változtat.}, language = {hu}, journal = {Jelentés és Nyelvhasználat}, author = {Farkas, Judit and Alberti, Gábor}, month = may, year = {2018}, pages = {65--92} }
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary. |