borito

A lexikális jelentésviszonyok élményközpontú tanítása multimediális szövegekkel

Experience-based teaching of lexical-semantic relatedness by multimedial texts

Szerdi Ilona

Selye János Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom Doktori Iskola

Jelentés és Nyelvhasználat 4:101–118 (2017)
doi:10.14232/JENY.2017.1.7

Összefoglaló

Tanulmányomban a lexikális jelentésviszonyok tanításának újabb lehetőségeit mutatom be az interneten – elsősorban a Facebookon – megjelent szövegeken és kép–szöveg együtteseken keresztül. A hangalak és a jelentés kapcsolatát – főként a poliszémiát és a homonímiát – négy csoporton belül tárgyalom: 1. lexikális jelentésviszonyok a kép–szöveg kapcsolatokban; 2. az ékezethiányos írásmód eredményezte homonímia; 3. kvázi-poliszémikus szimbólumjáték; 4. homonimitás az akronimákban. Ezt követően javaslatot teszek a hangalak és a jelentés kapcsolatát tárgyaló, a szlovákiai magyar anyanyelvoktatásban használt tankönyvek vonatkozó fejezeteinek elméleti és gyakorlati kiegészítésére is.

Kulcsszavak: lexikális (lexikológiai) jelentésviszonyok; poliszémia; homonímia; oktatás; multimediális szövegek; kép–szöveg együttesek; internetes mémek

Abstract

This paper intends to describe new ways of teaching lexical-semantic relatedness with the help of texts and image-text relations published primarily on Facebook. The link between form and meaning – especially that of polysemy and homonymy – is divided into four groups: 1. lexical relations in image-text connections, 2. homonymy as a result of an ortographic mistake (no accent mark), 3. quasi-polysemic symbolic play on words, 4. homonyms in acronyms. Furthermore, I introduce theoretical and practical suggestions which could be included in textbooks used for Hungarian language teaching in Slovakia.

Keywords: lexical-semantic relatedness; polysemy; homonymy; education; multimedial texts; image-text relations; internet memes

Szerdi Ilona Királyhelmecen született 1989 májusában. 2012-ben magyar nyelv és irodalom – német nyelv és irodalom szakon tanári oklevelet szerzett a Selye János Egyetem Tanárképző Karán. Jelenleg az egyetemen működő Magyar Nyelv és Irodalom Doktori Iskola hallgatója. Kutatási területe a netnyelvészet, azon belül az internetes nyelvhasználat felhasználásának lehetőségei az anyanyelvi oktatásban.

Ilona Szerdi was born in May 1989 in Kráľovský Chlmec, Slovakia. In 2012, she earned her diploma in teaching Hungarian language and literature – German language and literature from the Faculty of Education at Selye János University. At present, she is a student of the PhD School of Hungarian Language and Literature at Selye János University. Her research areas cover netlinguistics and the potential for using the internet language in mother-tongue education.

Elérhetősége/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Attardo, Salvatore 1994. Linguistic Theories of Humor. Berlin: Walter de Gruyter.
  • Bakonyi Géza 1997. A hálózat használata a nyelv- és irodalomtudomány területén. (NIIF Információs Füzetek) Budapest: NIIF. http://mek.niif.hu/01200/01280/html/1.12.06/ [2017. 04. 8.].
  • Balázs Géza 2005. Az internetkorszak kommunikációja. In Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.) Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat-Infonia. 25–57.
  • Bódi Zoltán 2004. A szóbeliség kifejeződése az internetes kommunikációban. Infonia IV/1:26–38.
  • Csányi János 2001. Az internetnyelv csalafintaságai. In Balázs Géza – Grétsy László (szerk.) Szójátékos anyanyelvünk. Válogatas a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból. Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. 44–46.
  • Cseresnyési László 2009. Poliszémia és jelentéskiterjesztés. Az elveszett kontextus nyomában. Magyar Nyelvjárások XLVII:5–20.
  • Domonkosi Ágnes 2005. Az internet nyelvhasználatának empirikus kutatási lehetőségei. In Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.) Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat-Infonia. 143–158.
  • Fegyverneki Gergő 2014. Digitális alapú motiváció – jó gyakorlatok a magyaróráról. Oktatás–Informatika VI/1:70–80.
  • Grétsy László 2000. Nyelvi kreativitás, játékosság az anyanyelvi órán. Magyartanítás 41/5:17–23.
  • Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
  • Grice, H. Paul 1997. A társalgás logikája. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó. 213–227.
  • Hegedűs Gábor 2010. A játékpedagógia elmélete és gyakorlata a konstruálásban. Weboldal. MásKép(p) Tudományos. https://goo.gl/w8iN5m [2017. március 25.].
  • Horváth Dóra – Mitev Ariel – Veszelszki Ágnes 2013. Egy kiállítás mémei: a mémek megosztásának és interpretálásának fogyasztói élményvilága. In Király Éva (szerk.) „Kiterjesztett” marketing. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola. 140–164.
  • Jakab György 2011. Írás és olvasás a digitális kultúrában. Új Pedagógiai Szemle 2011/10:92–98.
  • Jellinek Sára 2015. Humor és metafora a nyelvfilozófiában. In Bárány Tibor – Zvolenszky Zsófia – Tőzsér János (szerk.) Metafora, relevancia, jelentés. (Pragmatika 3) Budapest: Loisir Kiadó. 173–190.
  • Károly Sándor 1970. Általános és magyar jelentéstan. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina.
  • Lőrincz Gábor 2011. A jelentéstan helyzete a szlovákiai magyar alapiskolákban. In Nagy Melinda (szerk.) A tudomány és az oktatás a tudásközpontú társadalom szolgálatában. A Selye János Egyetem III. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának konferenciakötete. Komárom: Selye János Egyetem. 118–132.
  • Lőrincz Julianna 2015. Jelentéstani alapismeretek. Komárom: Szakképző és Felnőttképzési Intézet.
  • Manuel, Kate 2002. Teaching information literacy to generation Y. Journal of Library Administration 36/12:195–217.
  • Nemesi Attila László 2015. Melyik pragmatikaelméletnek van a legjobb „humorérzéke”? In Bódog Alexa – Csatár Péter – Németh T. Enikő (szerk.) Használat és hatás. Újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban. Budapest: Loisir Könyvkiadó. 123–156.
  • Nyíri Kristóf 2011. Kép és idő. Budapest: Magyar Mercurius.
  • Pais Ella Regina 2013. Alapvetések a Z generáció tudománykommunikációjához – tanulmány. Kézirat. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. http://www.zgeneracio.hu/getDocument/1391. [2017.december 7.]
  • Patakfalvi Attiláné 2009. Játék szerepe a gyermek fejlődésében. In Frank Gabriella (szerk.) A Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény munkatársainak írásai. Budapest: Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény. 1–10.
  • Pethő József 2006. Jelentéstan. Tankönyv a BA-képzés számára. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola.
  • Petőfi S. János 1996. Egy multimediális szövegek elemzésére alkalmas jelmodell néhány aspektusa. Jel–Kép 1996/2:87–95.
  • Prensky, Marc 2001. Digital natives, digital immigrants Part 2: Do they really think differently? On the Horizon 9/6:1–6.
  • Raskin, Victor 1984. Semantic Mechanisms of Humor. Dordrecht: Reidel.
  • Renner, Vincent 2015. Lexical blending as wordplay. In Angelika Zirker – Esme Winter-Froemel (szerk.) Wordplay and Metalinguistic / Metadiscursive Reflection. Authors, Contexts, Techniques, and Meta-Reflection. Berlin, Boston: De Gruyter. 119–134.
  • Schirm Anita 2013. A humor szerepe a nyelvészet oktatásában. In Vargha Katalin – T. Litovkina Anna – Barta Zsuzsanna (szerk.) Sokszínű humor. A III. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 151) Budapest: Tinta Könyvkiadó, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Magyar Szemiotikai Társaság. 50–58.
  • Séra László 2008. Humor a tanulásban. In Daczi Margit – T. Litovkina Anna – Barta Péter (szerk.) Ezerarcú humor. Az 1. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 79) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 264–272.
  • Shifman Limor 2016. Az internetes mémek definiálása. Fordította Pölcz Róbert. Apertúra 2016/ősz.
  • Szekszárdi Júlia 2015. Hogyan szerettessük meg az olvasást? Weboldal. Modern Iskola. http://moderniskola.hu/2015/06/hogyan-szerettessuk-meg-az-olvasast/ [2017. március 22.].
  • Szikszainé Nagy Irma 1999. Leíró magyar szövegtan. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Veszelszki Ágnes 2012. Új írásjelek digitális és kézzel írt szövegekben. Anyanyelv-pedagógia 2012/4.
  • Veszelszki Ágnes 2013. Humor a digitális kommunikációban: az internetes mémek. In Vargha Katalin – T. Litovkina Anna – Barta Zsuzsanna (szerk.) Sokszínű humor. A III. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 151) Budapest: Tinta Könyvkiadó, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Magyar Szemiotikai Társaság. 11–25.

 

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Szerdi Ilona 2017. A lexikális jelentésviszonyok élményközpontú tanítása multimediális szövegekkel. Jelentés és Nyelvhasználat 4:101–118. doi:10.14232/JENY.2017.1.7

bibtex
@article{szerdi_jelentesviszonyok_2017,
	title = {A lexikális jelentésviszonyok élményközpontú tanítása multimediális szövegekkel},
	volume = {4},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny-2017-szerdii},
	doi = {10.14232/JENY.2017.1.7},
	abstract = {Tanulmányomban a lexikális jelentésviszonyok tanításának újabb lehetőségeit mutatom be az interneten – elsősorban a Facebookon – megjelent szövegeken és kép–szöveg együtteseken keresztül. A hangalak és a jelentés kapcsolatát – főként a poliszémiát és a homonímiát – négy csoporton belül tárgyalom: 1. lexikális jelentésviszonyok a kép–szöveg kapcsolatokban; 2. az ékezethiányos írásmód eredményezte homonímia; 3. kvázi-poliszémikus szimbólumjáték; 4. homonimitás az akronimákban. Ezt követően javaslatot teszek a hangalak és a jelentés kapcsolatát tárgyaló, a szlovákiai magyar anyanyelvoktatásban használt tankönyvek vonatkozó fejezeteinek elméleti és gyakorlati kiegészítésére is.
Kulcsszavak: lexikális (lexikológiai) jelentésviszonyok; poliszémia; homonímia; oktatás; multimediális szövegek; kép–szöveg együttesek; internetes mémek
This paper intends to describe new ways of teaching lexical-semantic relatedness with the help of texts and image-text relations published primarily on Facebook. The link between form and meaning – especially that of polysemy and homonymy – is divided into four groups: 1. lexical relations in image-text connections, 2. homonymy as a result of an ortographic mistake (no accent mark), 3. quasi-polysemic symbolic play on words, 4. homonyms in acronyms. Furthermore, I introduce theoretical and practical suggestions which could be included in textbooks used for Hungarian language teaching in Slovakia.
Keywords: lexical-semantic relatedness; polysemy; homonymy; education; multimedial texts; image-text relations; internet memes},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Szerdi, Ilona},
	month = dec,
	year = {2017},
	pages = {101--118}
}