Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
PPKE Magyar Nyelvészeti Tanszék
Jelentés és Nyelvhasználat 4:27–33 (2017)
doi:10.14232/JENY.2017.1.2
Összefoglaló
A rövid tanulmányban egy 16. századi magánlevélben megfogalmazott kérést elemzek a történeti szociopragmatika szemszögéből. A kérés pragmatikájának általánosabb áttekintése után a szövegvizsgálat szempontjait mutatom be, kitérve az eddigi gyakorlat kritikai ismertetésére. Az adott kor levelezésének ismerete a korban használt formulák értékelését is befolyásolja, továbbá hangsúlyt kap a levelezésben részt vevők társadalmi és rokoni kapcsolatának bemutatása is. A vizsgálat alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a kérés megfogalmazása, a felhasznált nyelvi elemek és az alkalmazott eljárásmódok lényegében nem térnek el a ma is élő gyakorlattól, csupán az érvelő technika 16. századi élőbeszédbeli megjelenése tűnik mai szemmel redundánsnak. A kor viszonyainak ismerete (az adósság visszafizetése, illetőleg a hitelbe adott javak visszaszerzésének gyakorlata) alapján azonban a mai ember számára túlzsúfoltnak, redundáns ismétlésnek tűnő frázisok szerepének valós értékelése válik lehetővé.
Kulcsszavak: történeti szociopragmatika; a kérés pragmatikája; kapcsolatrendszer; performatívumok; redundancia
Abstract
In this short study I analyze a request told in a personal letter in the 16th century from the view of historical sociopragmatics. After the general pragmatic overview of the request I demonstrate some aspects of text analysis including the critical presentation of the practice till now. The knowledge of correspondence of the given time period influences the evaluation of the formulas used and an emphasis is put to the presentation of the social and relational contacts of the participants in the correspondence. On the basis of the enquiry it becomes obvious that the way of telling the request, the linguistic elements used and the procedures applied do not differ essentially from today’s practice, however, the argumentation technique as it appears in the 16th century as live speech seems to be redundant today. Familiarity with the relations of the time period (repayment of debt and the practice of recovery of possessions given on credit) makes a meaningful evaluation of seemingly redundant phrases possible.
Keywords: historical sociopragmatics; pragmatics of requests; system of relationship; performatives; redundancy
Hegedűs Attila a PPKE Magyar Nyelvészeti Tanszék vezetője, habilitált egyetemi docens. Kutatási területei a magyar nyelv története, a magyar dialektológia és a névtan.
Attila Hegedűs is the Head of the Department of Hungarian Linguistics of PPKE. He is a habilitated associate professor. His field of research is the history of the Hungarian language, Hungarian dialectology and onomastics.
Elérhetősége/e-mail: EMAIL
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.
Hegedűs Attila 2017. Adalék a kérés pragmatikájához – egy 16. századi magánlevél kapcsán. Jelentés és Nyelvhasználat 4:27–33. doi:10.14232/JENY.2017.1.2
@article{hegedus_adalek_2017, title = {Adalék a kérés pragmatikájához – egy 16. századi magánlevél kapcsán}, volume = {4}, copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}, issn = {2064-9940}, url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny-2017-hegedusa}, doi = {10.14232/JENY.2017.1.2}, abstract = {A rövid tanulmányban egy 16. századi magánlevélben megfogalmazott kérést elemzek a történeti szociopragmatika szemszögéből. A kérés pragmatikájának általánosabb áttekintése után a szövegvizsgálat szempontjait mutatom be, kitérve az eddigi gyakorlat kritikai ismertetésére. Az adott kor levelezésének ismerete a korban használt formulák értékelését is befolyásolja, továbbá hangsúlyt kap a levelezésben részt vevők társadalmi és rokoni kapcsolatának bemutatása is. A vizsgálat alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a kérés megfogalmazása, a felhasznált nyelvi elemek és az alkalmazott eljárásmódok lényegében nem térnek el a ma is élő gyakorlattól, csupán az érvelő technika 16. századi élőbeszédbeli megjelenése tűnik mai szemmel redundánsnak. A kor viszonyainak ismerete (az adósság visszafizetése, illetőleg a hitelbe adott javak visszaszerzésének gyakorlata) alapján azonban a mai ember számára túlzsúfoltnak, redundáns ismétlésnek tűnő frázisok szerepének valós értékelése válik lehetővé.}, language = {hu}, urldate = {2017-04-19}, journal = {Jelentés és Nyelvhasználat}, author = {Hegedűs, Attila}, month = apr, year = {2017}, pages = {27--33} }
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary. |