Az eszköz–alany váltakozás lexikai pragmatikai keretben

Bibok Károly a Szegedi Tudományegyetem Orosz Filológiai Tanszékének egyetemi docense. Több kötet (Pragmatics and the Flexibility of Word Meaning. Elsevier, 2001; Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Akadémiai Kiadó, 2003; The Role of Data at the Semantics–Pragmatics Interface. De Gruyter Mouton, 2010) és tematikus folyóiratszám a hazai pragmatikai kutatásokról (Acta Linguistica Hungarica 2004, 2005) társszerkesztője (Németh T. Enikővel). Érdeklődési körébe a lexikai pragmatika és a szintaktikai alternációk kérdései, valamint a ruszisztika és az elméleti nyelvészet kapcsolatának összefüggései tartoznak.

Károly Bibok is Associate Professor at the Department of Russian Philology, University of Szeged, Hungary. He is the co-editor (with Enikő Németh T.) of Pragmatics and the Flexibility of Word Meaning (Elsevier, 2001), Studies in General Linguistics, vol. 20 Akadémiai Kiadó, 2003 – in Hungarian), The Role of Data at the Semantics–Pragmatics Interface (De Gruyter Mouton, 2010) and two special issues on Hungarian pragmatics research of Acta Linguistica Hungarica (2004, 2005). His special area of interest includes lexical pragmatics, syntactic alternations and the relationship between linguistics of the Russian language and theoretical linguistics.

Elérhetősége/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• Ackema, Peter – Erik Schoorlemmer 2006. Middles. In Martin Everaert – Henk C. van Riemsdijk (szerk.) The Blackwell Companion to Syntax Vol. 3. Oxford: Blackwell. 131–203.
• Alberti Gábor 2013. Az argumentumok precedenciaelvű realizálódása. In Szilágyi N. Sándor – Kádár Edit (szerk.) Analógia és modern nyelvleírás. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó. 9–41.
• Alberti Gábor – Farkas Judit 2015. Az elidegeníthető birtoklást kifejező -j- képző esete a -(Vt)t főnévképzővel és más főnévképzőkkel. Jelentés és Nyelvhasználat 2:1–30.
• Bibok Károly 2008. Az igék szemantikája és a szintaktikai alternáció. In Kiefer Ferenc (szerk.) Stukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 23–70.
• Bibok, Károly 2010. From syntactic alternations to lexical pragmatics. In Enikő Németh T. – Károly Bibok (szerk.) The Role of Data at the Semantics–Pragmatics Interface. (Mouton Series in Pragmatics 9) Berlin: Mouton De Gruyter. 261–304.
• Bibok, Károly 2014. The plausibility of approaches to syntactic alternation of Hungarian verbs. In András Kertész – Csilla Rákosi (szerk.) The Evidential Basis of Linguistic Argumentation. (Studies in Language Companion Series 153) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 51–70.
• Bibok Károly 2016a. Implicit predikátumok lexikai pragmatikai nézőpontból. In Kas Bence (szerk.) „Szavad ne feledd!” Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 129–138.
• Bibok Károly 2016b. Encyclopedic information and pragmatic interpretation. Intercultural Pragmatics 13/3:407–437.
• Dudchuk, Philip 2007. Instrument/subject alternation and event structure. Evidence from Russian. In Peter Kosta – Lilia Schürcks (szerk.) Linguistic Investigations into Formal Description of Slavic Languages. Contributions of the Sixth European Conference held at Potsdam University, November 30-December 02, 2005. (Potsdam Linguistic Investigations 1) Frankfurt am Main: Peter Lang. 503–513.
• [ÉKSz.²] Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar értelmező kéziszótár. 2., átdolgozott kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• [ÉrtSz.] Bárczi Géza – Országh László (szerk.) 1959–1962. A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Goldberg, Adele E. 1995. Constructions. A Construction Grammar Approach to Argument Structure. (Cognitive Theory of Language and Culture 1) Chicago: University of Chicago Press.
• Goldberg, Adele E. 2006. Constructions at Work. The Nature of Generalization in Language. Oxford: Oxford University Press.
• Iwata, Seizi 2002. Does MANNER count or not? Manner-of-motion verbs revisited. Linguistics 40/1:61–110.
• Kiefer Ferenc 2006. Aspektus és akcióminőség, különös tekintettel a magyar nyelvre. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Koenig, Jean-Pierre – Gail Mauner – Breton Bienvenue – Kathy Conklin 2008. What with? The anatomy of a (proto)-role. Journal of Semantics 25/2:175–220.
• Komlósy András 1992. Régensek és vonzatok. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 299–527.
• Komlósy András 2000. A műveltetés. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 215–292.
• Ladányi, Mária 2007. Systematic polysemy of verbs. In Marina Rakova – Gergely Pethő – Csilla Rákosi (szerk.) The Cognitive Basis of Polysemy. New Sources of Evidence for Theories of Word Meaning. (MetaLinguistica 19) Frankfurt am Main: Peter Lang. 189–220.
• Levin, Beth 1993. English Verb Classes and Alternations. A Preliminary Investigation. Chicago: University of Chicago Press.
• Müller, Stefan – Stephen Wechsler 2014. Lexical approaches to argument structure. Theoretical Linguistics 40/1–2:1–76.
• Pinker, Steven 1989. Learnability and Cognition. The Acquisition of Argument Structure. Cambridge: The MIT Press.
• Pustejovsky, James 1995. The Generative Lexicon. Cambridge: The MIT Press.
• Rappaport Hovav, Malka – Beth Levin 1998. Building verb meanings. In Miriam Butt – Wilhelm Geuder (szerk.) The Projection of Arguments. Lexical and Compositional Factors. (CSLI Lecture Notes 83) Stanford: CSLI Publications. 97–134.
• Schlesinger, Izchak M. 1989. Instruments as agents. On the nature of semantic relations. Journal of Linguistics 25/1:189–210.
• Talmy, Leonard 2000. Toward a Cognitive Semantics 1. Cambridge: The MIT Press.
• Zsilka János 1966. A magyar mondatformák rendszere és az esetrendszer. (Nyelvtudományi Értekezések 53) Budapest: Akadémiai Kiadó.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Bibok Károly 2017. Az eszköz–alany váltakozás lexikai pragmatikai keretben. Jelentés és Nyelvhasználat 4:35–49. doi:10.14232/JENY.2017.1.3

bibtex

@article{bibok_valtakozas_2017,
	title = {Az eszköz–alany váltakozás lexikai pragmatikai keretben},
	volume = {4},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny-2017-bibokk},
	doi = {10.14232/JENY.2017.1.3},
	abstract = {Az eszköz–alany alternáció olyan, több nyelvben is megfigyelhető jelenség, amikor az ige eszköz thematikus szerepű szemantikai argumentuma szintaktikailag nemcsak határozóként fejeződhet ki, hanem alanyként is – az ágensi alany helyébe lépve. A jelen tanulmány a váltakozás olyan lexikai pragmatikai magyarázatát vázolja magyar példákat használva, amely a következő előnyös tulajdonságokkal jellemezhető. Először, az okozás különböző fogalmainak megkülönböztetésével és köztük egy pragmatikai orientáltságú gyengébb okozás (Koenig et al. 2008: 214) bevezetésével biztosabb alapon határozhatjuk meg, melyik ige vesz részt az adott alternációban és melyik nem. Másodszor, a szintaktikai alternációk nem pusztán lexikai jelenségek (szemben a lexikai megközelítéssel), nem is csupán konstrukcionálisak (szemben a konstrukciós megközelítéssel), hanem legmegfelelőbben a lexikai-konstrukciós keretben (Bibok 2008) értelmezhetők. Ez a keret természetes módon illeszkedik a lexikai pragmatikába (Bibok 2010).},
	language = {hu},
	urldate = {2017-06-02},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Bibok, Károly},
	month = jun,
	year = {2017},
	pages = {35--49}
}