Egy hanti nominalizátor funkciói és sajátosságai

Sipos Mária a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kutatója, a Finnugor és Nyelvtörténeti Osztályon dolgozik. Kutatási területe: az északi hanti nyelvjárások, orosz–hanti nyelvi kontaktusok, szemantika, obi-ugor kori lexikális innovációk.

Mária Sipos works at the Department of Finno-Ugric Studies and Historical Linguistics, Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences. Fields of research: North Khanty dialects, Khanty–Russian contacts, semantics, lexical innovations of the Ob-Ugric period.

Elérhetősége/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• • • Aikhenwald, Alexandra 2007. Typological distinctions in word-formation. In Timothy Shopen (szerk.)
  Language Typology and Syntactic Description 3: Grammatical Categories and the Lexicon. 2^nd edition. Cambridge: Cambridge University Press. 1–65.
• Bíró Bernadett 2017. Főnevek mint főnévképző elemek – egy grammatikalizációs folyamat az északi manysiban. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék. 23–38.
• Bybee, Joan L. – Revere D. Perkins – William Pagliuca 1994. The Evolution of Grammar. Tense, Aspect, and Modality in the Languages of the World. Chicago: University of Chicago Press.
• Comrie, Bernard – Sandra A. Thompson 2007. Lexical nominalization. In Timothy Shopen (szerk.) Language Typology and Syntactic Description 3: Grammatical Categories and the Lexicon. Cambridge: Cambridge University Press. 334–381.
• Croft, William 2001. Radical Construction Grammar. Syntactic Theory in Typological Perspective. Oxford: Oxford University Press.
• Csepregi Márta 2008. Az osztják TAHI „hely” szó helye a mondatban. In Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.) Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. (Uralisztikai Tanulmányok 18) Budapest: ELTE BTK Finnugor Tanszék, Numi-Tórem Finnugor Alapítvány. 125–135.
• Dér Csilla Ilona 2008. Grammatikalizáció. (Nyelvtudományi Értekezések 158) Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Fischer, Olga 2006. Morphosyntactic Change. Functional and Formal Perspectives. Oxford, New York: Oxford University Press.
• Givón, Talmy 1979. On Understanding Grammar. New York: Academic Press.
• Gulya János 1964. Adalékok a nyelvi absztrakció kérdéséhez. Nyelvtudományi Közlemények 66/2:379–384.
• Harris, Alice C. – Lyle Campbell 1995. Historical Syntax in Cross-Linguistic Perspective. Cambridge: Cambridge University Press.
• Haspelmath, Martin 2010. The gradual coalescence into „words” in grammaticalization. In Bernd Heine – Heiko Narrog (szerk.) The Oxford Handbook of Linguistic Analysis. Oxford: Oxford University Press. 342–355.
• Heine, Bernd 2005. Grammaticalization. In Brian D. Joseph – Richard D. Janda (szerk.) The Handbook of Historical Linguistics. Oxford: Blackwell. 575–601.
• Heine, Bernd – Ulrike Claudi – Friederike Hünnemeyer 1991. From cognition to grammar. Evidence from African languages. In Elizabeth Closs Traugott – Bernd Heine (szerk.) Approaches to Grammaticalization Volume I. Theoretical and Methodological Issues. (Typological Studies in Language 19) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 149–187.
• Heine, Bernd – Tania Kuteva 2002. World Lexicon of Grammaticalization. Cambridge: Cambridge University Press.
• Himmelmann, Nikolaus P. 2004. Lexicalization and grammaticalization: Opposite or orthogonal? In Walter Bisang – Nikolaus P. Himmelmann – Björn Wiemer (szerk.) What makes Grammaticalization? A Look from its Fringes and its Components. Berlin, Boston: Mouton De Gruyter. 21–42.
• Hopper, Paul J. 1991. On some principles of grammaticization. In Elizabeth Closs Traugott – Bernd Heine (szerk.) Approaches to Grammaticalization Volume I. Theoretical and Methodological Issues. (Typological Studies in Language 19) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 17–36.
• Hopper, Paul J. – Elizabeth Closs Traugott 1993. Grammaticalization. Cambridge: Cambridge University Press.
• Kiefer Ferenc – Ladányi Mária 2000. A szóképzés. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3: Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 141–164.
• Koptjevskaya-Tamm, Maria 2006. Nominalization. In Edward Keith Brown (szerk.) Encyclopedia of Language and Linguistics. Oxford: Elsevier. 652–658.
• Nikolaeva, Irina 2000. The status of schwa in the phonological description of Northern Ostyak. Finnisch-ugrische Mitteilungen 23:121–148.
• Ruttkay-Miklián Eszter 2011. Szinjai hanti értelmező szótár. Weboldal. Hanti módon: Szinjai hanti néprajzi és nyelvészeti gyűjtemény. Multimédiás adatbázis a szerző szinjai hantik között végzett néprajzi-nyelvészeti terepmunkájának eredményeiből. http://hantisirn.nytud.hu/hu/bundle/szinjai-hanti-ertelmezo-szotar [2017. december 1.].
• Schmidt Éva 2006. A fogalomkészlet gyarapodása és ennek nyelvi kifejezőeszközei. In Sipos Mária (szerk.) Nyelv, nyelvjárás, irásbeliség, irodalom. Schmidt Éva szakdolgozata és versfordításai. (Schmidt Éva Könyvtár 2) Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 37–67.
• Sipos Mária 2006. A hanti újságírás nyelve. Folia Uralica Debreceniensia 13:103–117.
• Skribnik, Elena 2010. Die Nominalisatoren ’Mensch’ und ’Ding’ in den uralischen und türkischen Sprachen Südsibirien I: Lexikon und Wortbildung. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 32/33:567–586.
• Skribnik, Elena 2014. South Siberian Turkic languages in linguistic contact. Altay-kiži nominalizer constructions as a test case. In Juliane Besters-Dilger – Cynthia Dermarkar – Stefan Pfänder – Achim Rabus (szerk.) Congruence in Contact-Induced Language Change. Language Families, Typological Resemblance, and Perceived Similarity. Berlin, Boston: De Gruyter. 258–274.
• Steinitz, Wolfgang 1966_1988. Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin, Boston: Akademie Verlag.
• Steinitz, Wolfgang 1989. Ostjakologische Arbeiten Vol 3. Texte aus dem Nachlass. Berlin, New York: Mouton de Gruyter.
• Sz. Kispál Magdolna 1958. Egy ritka manysi igenévi szerkezetről. Nyelvtudományi Közlemények 60/1:79–84.
• Traugott, Elizabeth Closs 2008. Grammaticalization, constructions and the incremental development of language: Suggestions from the development of Degree Modifiers in English. In Regine Eckardt – Gerhard Jäger – Tonjes Veenstra (szerk.) Variation, Selection, Development. Probing the Evolutionary Model of Language Change. Berlin, Boston: Mouton De Gruyter. 219–252.
• Yap, Foong Ha – Karen Grunow-Hårsta – Janick Wrona (szerk.) 2011. Nominalization in Asian Languages. Diachronic and typological perspectives. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
• Yap, Foong Ha – Jiao Wang 2011. From light noun to nominalizer and more: The grammaticalization of zhe and suo in Old and Middle Chinese. In Foong Ha Yap – Karen Grunow-Hårsta – Janick Wrona (szerk.) Nominalization in Asian Languages. Diachronic and typological perspectives. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 61–108.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Sipos Mária 2017. Egy hanti nominalizátor funkciói és sajátosságai. A tăχa grammatikalizációjáról. Jelentés és Nyelvhasználat 4:81–99. doi:10.14232/JENY.2017.1.6

bibtex

@article{sipos_nominalizator_2017,
	title = {Egy hanti nominalizátor funkciói és sajátosságai. {A} tăχa grammatikalizációjáról},
	volume = {4},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny-2017-siposm},
	doi = {10.14232/JENY.2017.1.6},
	abstract = {Az alábbiakban az északi hanti ’hely’ jelentésű lexémát érintő grammatikalizációs folyamatokat mutatom be. Az ennek során létrejövő nominalizátor tipikus képviselője a nyugat-szibériai areál számos (uráli és török) nyelvére jellemző gyakorlatnak.
Nominalizáló szerepe annyira kiterjedt és sokrétű, hogy feltehetőleg analógiásan olyan helyekre is behatol, ahol szintaktikalag nem lenne szükséges. Mindez a korábban rendelkezésre álló, főként folklór műfajok alapján nem volt kutatható, így ennek az elemnek a jelentőségéről az obugrisztikának korábban nem volt tudomása. A létrejött morfológiai elem vegyes tulajdonságokat mutat, sem képzőnek, sem pedig jelnek nem tekinthetjük.
Kulcsszavak: grammatikalizáció; nominalizátor; északi hanti; észak-szibériai areál
In the present paper the grammaticalization processes concerning the North Khanty lexeme meaning ’place’ will be presented. The resulting nominalizer fits well into the nominalizing techniques observed among numerous (Uralic and Turkic) languages of the North Siberian region. Probably due to its extensive nominalizing function, it tends to appear in constructions in which its presence is not necessary from a syntactic point of view. All this was impossible to investigate on the basis of the texts, mainly of folklore genres, that were available earlier, consequently, the phenomenon was unknown even in Ostjakology. The nominalizer in question exhibits mixed features from a morphological point of view, it cannot be classified either as a typical derivational or a typical inflexional suffix.
Keywords: grammaticalization; nominalizers; North Khanty; North-Siberian areal},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Sipos, Mária},
	month = dec,
	year = {2017},
	pages = {81--99}
}
}