Jelentés és Nyelvhasználat
A Pragmatika Centrum és az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék folyóirata
ISSN 2064-9940
DE Angol-Amerikai Intézet
DE Angol-Amerikai Intézet
Jelentés és Nyelvhasználat 3:99–116 (2016)
doi:10.14232/JENY.2016.1.5
Összefoglaló
Cikkünkben két, a magyar személyes és visszaható névmások gyereknyelvi elsajátítását vizsgáló kísérletről számolunk be. Az angolból és más nyelvekből ismert az a hatás, hogy míg a gyerekek óvodás kortól nagyjából a felnőttekhez hasonló módon használják és értelmezik a visszaható névmásokat, a személyes névmások értelmezésében sokkal rosszabbul teljesítenek, ha egy lehetséges lokális előzmény is jelen van a mondatban. A kísérletek elsődleges célja az volt, hogy megállapítsuk, létezik-e a magyar gyereknyelvben is ez a hatás. Azt találtuk, hogy a tesztmondatokat közvetlen megelőző nyelvi kontextus hiányában fellép a névmásértelmezési probléma, egy akár minimális nagyságú koherens diskurzus megteremtése esetén viszont lényegében eltűnik. Vizsgálataink eredményei így azokat az elemzéseket erősítik, amelyek szerint a névmásértelmezési probléma nem tekinthető egyszerűen a B kötéselv nem ismeretéből fakadó hatásnak.
Kulcsszavak: anafora, B kötéselv, gyereknyelv, kísérlet, személyes névmás, visszaható névmás
Abstract
In this paper, we report the results of two experiments on the acquisition of personal and reflexive pronouns in Hungarian child language. It is well-known from earlier studies on English and several other languages that while children perform well in the production and interpretation of reflexive anaphors, they show poor performance in tasks where personal pronouns with potential local antecedents are to be evaluated. The primary aim of our experiments was to gather evidence on whether this effect exists in Hungarian child language or not. We found that the Pronoun Interpretation Problem is present if the test sentences are not preceded by an immediate linguistic context in the experimental setting, but it seems to disappear when a minimal coherent discourse is created to facilitate the accommodation of the pronoun. Our results thus provide further support for analyses which claim that the Pronoun Interpretation Problem cannot simply be reduced to the assumed absence of Principle B in child language.
Keywords: anaphor, Principle B, child language, experiment, personal pronoun, reflexive pronoun
Rákosi György a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai intézetének egyetemi docense. Elsősorban a vonzatszerkezet és a névmási rendszerek nyelvtanát kutatja, de foglalkozik nyelvelsajátítással és számítógépes nyelvészettel is.
György Rákosi is a reader at the Institute of English and American Studies, University of Debrecen. His primary interest is in the grammar of argument structure and pronominal systems, but he is also interested in language acquisition and computational linguistics.
Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Tóth Enikő a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének egyetemi adjunktusa. Főbb kutatási területei a mód és a modalitás, a szemantika és a nyelvelsajátítás, valamint a kísérletes pragmatika.
Enikő Tóth is currently lecturer in linguistics at the Institute of English and American Studies, University of Debrecen. Her main fields of interest are semantics and experimental pragmatics
Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.
Rákosi György – Tóth Enikő 2016. Magát és esetleg őt is? Névmások a magyar gyereknyelvben. Jelentés és Nyelvhasználat 3:99–116.
@article{rakosi_toth_2016, title = {Magát és esetleg őt is? Névmások a magyar gyereknyelvben}, volume = {3}, copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}, issn = {2064-9940}, shorttitle = {Magát és esetleg őt is?}, url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2016-RakosiGy-TothE}, abstract = {Cikkünkben két, a magyar személyes és visszaható névmások gyereknyelvi elsajátítását vizsgáló kísérletről számolunk be. Az angolból és más nyelvekből ismert az a hatás, hogy míg a gyerekek óvodás kortól nagyjából a felnőttekhez hasonló módon használják és értelmezik a visszaható névmásokat, a személyes névmások értelmezésében sokkal rosszabbul teljesítenek, ha egy lehetséges lokális előzmény is jelen van a mondatban. A kísérletek elsődleges célja az volt, hogy megállapítsuk, létezik-e a magyar gyereknyelvben is ez a hatás. Azt találtuk, hogy a tesztmondatokat közvetlen megelőző nyelvi kontextus hiányában fellép a névmásértelmezési probléma, egy akár minimális nagyságú koherens diskurzus megteremtése esetén viszont lényegében eltűnik. Vizsgálataink eredményei így azokat az elemzéseket erősítik, amelyek szerint a névmásértelmezési probléma nem tekinthető egyszerűen a B kötéselv nem ismeretéből fakadó hatásnak.}, language = {hu}, urldate = {2016-08-12}, journal = {Jelentés és Nyelvhasználat}, author = {Rákosi, György and Tóth, Enikő}, month = aug, year = {2016}, pages = {99--116} }
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary. |