Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban

Varga Marianna az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti Nyelvészet Program hallgatója. Kutatási területe a társalgáselemzés és a funkcionális pragmatika, azon belül elsősorban a nyelvi befolyásolás vizsgálata jogi diskurzusokban.

Marianna Varga is a PhD-student of the Theoretical Linguistics Programme at the University of Szeged Doctoral School in Linguistics. Her research focuses on the verbal influence in judicial discourses within the framework of conversation analysis and functional pragmatics.

Elérhetősége/e-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• Árvay Anett 2003. A manipuláció és a meggyőzés pragmatikája a magyar reklámszövegekben. In Németh T. Enikő – Bibok Károly (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 11–35.
• Beach, Wayne A. 1985. Temporal density in courtroom interaction. Constraints on the recovery of past events in legal discourse. Communication Monographs 52/1:1–18.
• Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 1987. Politeness. Some Universals in Language Usage. (Studies in Interactional Sociolinguistics 4). Cambridge, New York: Cambridge University Press.
• Dobos Csilla 2010. A diskurzusjelölők vizsgálata a tárgyalótermi kommunikációban. In Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Új módszerek az alkalmazott nyelvészeti kutatásban. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 114). Székesfehérvár, Budapest: Kodolányi János Főiskola, Tinta Könyvkiadó. 90–96.
• Drew, Paul 2008. A bírósági interakcióban használt nyelv elemzése. [Analyzing the use of language in courtroom interaction, 1985]. In Síklaki István (szerk.) Szóbeli befolyásolás II. Nyelv és szituáció. Budapest: Typotex Kiadó. 273–286.
• Elek Balázs 2008. A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban. Debrecen: Tóth Könyvkiadó.
• Farkas Ákos – Róth Erika 2004. A büntetőeljárás. Budapest: CompLex Kiadó.
• Fedor Anett 2014. Bizonyítás a kiemelt jelentőségű büntetőügyekben. Magyar Jog 2014/7–8:444–454.
• Groenendijk, Jeroen – Martin Stokhof 1997. Questions. In Johan van Benthem – Alice ter Meulen (szerk.) Handbook of Logic and Language. London: Elsevier. 1055–1124.
• Gyuris Beáta 2014. A magyar eldöntendő kérdő mondatok tipológiájához. Előadás. Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2014. december 6. Budapest.
• Hámori Ágnes 2006. Jogi és bűnügyi diskurzuselemzés. Dominancia és barátságosság a Kulcsár-kihallgatáson. Magyar Nyelvőr 130/2:129–165.
• Hayano, Kaoru 2012. Question design in conversation. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 395–414.
• Heritage, John 1984. Garfinkel and Ethnomethodology. Oxford: Polity Press.
• Heritage, John – J. Maxwell Atkinson 1984. Preference organization. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of social action. Studies in conversation analysis. (Studies in emotion and social interaction). Cambridge: Cambridge University Press. 53–56.
• Heritage, John – Geoffrey Raymond 2012. Navigating epistemic landscapes. Acquiesence, agency and resistance in responses to polar questions. In Jan-Peter de Ruiter (szerk.) Questions. Formal, Functional and Interactional Perspectives. (Language, Culture and Cognition 12). Cambridge: Cambridge University Press. 179–192.
• Ibolya Tibor 2005. Kihallgatási taktika a nyomozásban. Kézirat. http://ibolyatibor.atw.hu/Sajat/3.pdf (2014. 12. 28.).
• Jefferson, Gail 1984. On the organization of laughter in talk about troubles. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of Social Action. Studies in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press. 346–369.
• Juhászné Zvolenszki Anikó 2013. Polgári eljárásjogi ismeretek. Szeged: Iurisperitus Bt.
• Kengyel Miklós (szerk.) 2005. A polgári perbeli bizonyítás gyakorlati kézikönyve. Budapest: CompLex Kiadó.
• Kiefer Ferenc 1983. A kérdő mondatok szemantikájáról és pragmatikájáról. In Rácz Endre – Szathmári István (szerk.) Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. 203–230.
• Kiefer, Ferenc 1988. Modal particles as discourse markers in questions. Acta Linguistica Hungarica 38/1–4:107–125.
• Kitzinger, Celia 2013. Repair. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 229–256.
• Komter, Martha 2013. Conversation Analysis in the Courtroom. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 612–629.
• Kontra Miklós 2006. Nyelv és jog. In Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar Nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1018–1037.
• Lerch Ágnes 2003. A preferenciarendszer a verbális konfliktusban. In Németh T. Enikő – Bibok Károly (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 129–161.
• Levinson, Stephen C. 1983. Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press.
• Loftus, Elizabeth F. – John C. Palmer 1974. Reconstruction of automobile destruction. An example of the interaction between language and memory. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior 13/5:585–589.
• Maleczki Márta 2007. Szemantika: Szerkezetek jelentése. In Alberti Gábor – Fóris Ágota (szerk.) A mai magyar formális nyelvtudomány műhelyei. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 124–138.
• Nemesi Attila László 2011. Nyelv, nyelvhasználat, kommunikáció. Budapest: Loisir Kiadó.
• Németh, Zsuzsanna 2015. Four Repair Operations in Hungarian Conversations in the Light of Cross-Linguistic Examinations. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola.
• Németh T. Enikő 1998. A hát, így, tehát, mert kötőszók pragmatikai funkciójának vizsgálata. Magyar Nyelv 94/3:324–331.
• Pomerantz, Anita M. 1984a. Agreeing and disagreeing with assessments. Some features of preferred/dispreferred turn shapes. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of Social Action. Studies in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press. 57–101.
• Pomerantz, Anita M. 1984b. Pursuing a response. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of Social Action. Studies in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press. 152–163.
• Pomerantz, Anita M. – John Heritage 2012. Preference. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 210–228.
• Raymond, Geoffrey 2003. Grammar and social organization. Yes/No interrogatives and the structure of responding. American Sociological Review 68/6:939–967.
• Resán Dalma 2011. A bírói pervezetés és szubjektivitás – befolyásolás a tárgyalóteremben. Debreceni Jogi Műhely 8/4. http://goo.gl/WLBAOH (2015. 05. 9.).
• Sacks, Harvey 1987. On the preferences for agreement and contiguity in sequences in conversation. In Graham Button – John R. E. Lee (szerk.) Talk and Social Organisation. Clevedon: Multilingual Matters. 54–69.
• Sacks, Harvey 1992. Lectures on Conversation. (Szerk.) Gail Jefferson. Vol. I-II. Oxford: Blackwell Publishers.
• Sajgál Mónika 2006. A beszédretorika módszerének alkalmazása az intézményes kommunikáció vizsgálatában. Társadalmi pozícionálás egy rendőrségi tanúkihallgatásban. Argumentum 2:115–133.
• Schegloff, Emanuel A. 1968. Sequencing in conversational openings. American Anthropologist 70/6:1075–1095.
• Schegloff, Emanuel A. 1988. On an actual virtual servo-mechanism for guessing bad news. A single case conjecture. Social Problems 35/4:442–457.
• Schegloff, Emanuel A. 2007. Sequence Organization in Interaction. A Primer in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press.
• Schegloff, Emanuel A. – Harvey Sacks 1973. Opening up closings. Semiotica 8/4:289–327.
• Schirm Anita 2007. A kérdések pragmatikája. In Váradi Tamás (szerk.) Alknyelvdok. I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 160–169.
• Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. http://goo.gl/BXvGVU (2015. 04. 25.).
• Semin, Gün R. 2008. A nyelv mint a megismerés és a viselkedés szerkezetadó eszköze: Kérdés–válasz párok. In Síklaki István (szerk.) Szóbeli befolyásolás I. Nyelv, gondolkodás, kultúra. Budapest: Typotex Kiadó. 273–302.
• Semin, Gün R. – Klaus Fiedler 1996. Language in applied contexts. In Gün R. Semin – Klaus Fiedler (szerk.) Applied Social Psychology. London: Sage. 93–109.
• Semin, Gün R. – Christianne J. De Poot 1997. The question–answer paradigm: You might regret not noticing how a question is worded. Journal of Personality and Social Psychology 73/3:472–480.
• Stivers, Tanya – Jeffrey D. Robinson 2006. A preference for progressivity in interaction. Language in Society 35/3:367–392.
• Stivers, Tanya – Federico Rossano 2010. Mobilizing response. Research on Language and Social Interaction 43/1:3–31.
• Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
• T. Kis Marianna 2004. Hétköznapi életünk befolyásoló üzenetei. Szakdolgozat. Szeged: SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék.
• Varga Marianna 2015. A kérdések szerepe a magyar bírósági diskurzusokban. Szakdolgozat. Szeged: SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék.
• Verschueren, Jef 1999. Understanding Pragmatics. London: Arnold Publishers.
• Walton, Douglas 2008. Informal Logic: A Pragmatic Approach. Cambridge: Cambridge University Press.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Varga Marianna 2015. Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban. Jelentés és Nyelvhasználat 2:79–107.

bibtex

@article{varga_biroi_2015,
title = {Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban},
volume = {2},
issn = {2064-9940},
url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/jeny-2015-VargaM},
abstract = {Tanulmányomban a bírák által feltett kérdések típusait vizsgálom a tanúk és szakértők befolyásolásának és befolyásolhatóságának szempontjából, a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban betöltött komplex szerepükből kiindulva. A vizsgálat korpuszát 16 tárgyalás alkotja, fele-fele arányban büntető és polgári peres eljárás. Ezek közül 13 tárgyalást diktafonnal rögzítettem, így összesen 22 óra 14 perc hangfelvételt és a további 3 tárgyalás során készített írásbeli jegyzetet elemeztem egy komplex szempontrendszer alapján: a konverzációelemzés módszereit ötvöztem funkcionális pragmatikai nézetekkel, valamint jogi és pszichológiai ismeretekre is szükség volt. Vizsgáltam az ágens kihagyásának a szerepét, a kérdések preszuppozícióit, valamint a preferenciarendszer szerveződését a válaszadás és annak elmaradása, a típuskonform és nem típuskonform válaszadás, és a megerősítés vagy cáfolás tekintetében. A kihallgatások keretében feltett kérdések típusait egyaránt vizsgáltam jogi és nyelvészeti keretben, s e kettőt egyesítve egy árnyaltabb, összegzett kérdéstipológiát is felvázoltam.},
language = {hu},
journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
author = {Varga, Marianna},
month = dec,
year = {2015},
pages = {79--107},
}