Egy interfész jelenség: indexikális demonstratívumok azonosító fókuszban

Tóth Enikő a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének egyetemi adjunktusa. Főbb kutatási területei a mód és a modalitás, a szemantika és a nyelvelsajátítás, valamint a kísérletes pragmatika.

Enikő Tóth is currently lecturer in linguistics at the Institute of English and American Studies, University of Debrecen. Her main fields of interest are semantics and experimental pragmatics.

Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Csatár Péter a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének egyetemi docense. Főbb kutatási területei a metafora és a figuratív nyelvhasználat pragmatikája és a nyelvészeti metaforaelméletek módszertani kérdései.

Péter Csatár is reader in linguistics at the Institute of German Studies, University of Debrecen. He specializes in metaphor research and pragmatics.

Elérhetősége/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• Ariel, Mira 2001. Accessibility theory. An overview. In Ted Sanders – Joost Schilperoord – Wilbert Spooren (szerk.) Text Representation: Linguistic and Psycholinguistic Aspects. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 29–87.
• Balogh, Kata 2009. Theme with Variations. A Context-based Analysis of Focus. Amsterdam: Universiteit van Amsterdam.
• Burenhult, Niclas 2003. Attention, accessibility, and the addressee: The case of the Jahai demonstrative ton. Pragmatics 13/3–4:363–379.
• Chafe, Wallace L. 1994. Discourse, Consciousness, and Time. The Flow and Displacement of Conscious Experience in Speaking and Writing. Chicago, London: University of Chicago Press.
• Chen, Rong 1990. English demonstratives. A case of semantic expansion. Language Sciences 12/2–3:139–153.
• Cornish, Francis 2001. „Modal” that as determiner and pronoun. The primacy of the cognitive-interactive dimension. English Language and Linguistics 5/2:297–315.
• Coventry, Kenny R. – Debra Griffiths – Colin J. Hamilton 2014. Spatial demonstratives and perceptual space. Describing and remembering object location. Cognitive Psychology 69:46–70.
• Coventry, Kenny R. – Berenice Valdés – Alejandro Castillo – Pedro Guijarro-Fuentes 2008. Language within your reach. Near–far perceptual space and spatial demonstratives. Cognition 108/3:889–895.
• Csatár Péter – Tóth Enikő 2015. Az indexikális főnévi mutató névmások kontextuális használata. In Bódog Alexa – Csatár Péter – Németh T. Enikő (szerk.) Használat és hatás. Budapest: Loisir Könyvkiadó. (megjelenés alatt).
• Diessel, Holger 1999. Demonstratives. Form, Function and Grammaticalization. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
• Diessel, Holger 2012. Deixis and demonstratives. In Claudia Maienborn – Klaus von Heusinger – Paul Portner (szerk.) An International Handbook of Natural Language Meaning Vol. 3. Berlin, Boston: De Gruyter. 2407–2431.
• É. Kiss, Katalin 1998. Identificational focus versus information focus. Language 74/2:245–273.
• É. Kiss Katalin 2003. Mondattan. In É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó. 17–186.
• É. Kiss Katalin 2006. Érvek és ellenérvek a fókusz [+kimerítő] jegyével kapcsolatban. In Kálmán László (szerk.) KB 120. A titkos kötet. Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósy András tiszteletére. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 60). Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, Tinta Könyvkiadó. 317–335.
• É. Kiss Katalin 2011. Szerkezetileg kódolt előfeltevés a magyar mondatszerkezetben. In Bartos Huba (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII. Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban. Budapest: Akadémiai Kiadó. 245–263.
• Enfield, Nick J. 2009. The Anatomy of Meaning. Speech, Gesture, and Composite Utterances. Cambridge: Cambridge University Press.
• Fillmore, Charles J. 1971. Towards a Theory of Deixis. In Charles J. Fillmore Lectures On Deixis. Reprint. 1997. Stanford: CSLI Publications.
• Gerőcs, Mátyás – Anna Babarczy – Balázs Surányi 2014. Exhaustivity in focus. Experimental evidence from Hungarian. In Joseph E. Emonds – Markéta Janebová (szerk.) Language Use and Linguistic Structure. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2013. (Olomouc Modern Language Series 3). Olomouc: Palacký University. 181–194.
• Gundel, Jeanette K. – Nancy Hedberg – Ron Zacharski 1993. Cognitive status and the form of referring expressions in discourse. Language 69/2:274–307.
• Hanks, William F. 2009. Fieldwork on deixis. Journal of Pragmatics 41/1:10–24.
• Jarbou, Samir Omar 2010. Accessibility vs. physical proximity. An analysis of exophoric demonstrative practice in spoken Jordanian Arabic. Journal of Pragmatics 42/11:3078–3097.
• Kaiser, Elsi 2011. Salience and contrast effects in reference resolution. The interpretation of Dutch pronouns and demonstratives. Language and Cognitive Processes 26/10:1587–1624.
• Kas, Bence – Ágnes Lukács 2013. Focus sensitivity in Hungarian adults and children. Acta Linguistica Hungarica 60/2:217–245.
• Kenesei, István 1986. On the logic of word order in Hungarian. In Werner Abraham – Sjaak de Meij (szerk.) Topic, Focus and Configurationality. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 143–159.
• Kenesei, István 2006. Focus as identification. In Valéria Molnár – Susanne Winkler (szerk.) The Architecture of Focus. Berlin: Mouton de Gruyter. 137–168.
• Kenesei, István 2009. Quantifiers, negation, and focus on the left periphery in Hungarian. Lingua 119/4:564–591.
• Lakoff, Robin 1974. Remarks on this and that. CLS 10. Chicago: Chicago Linguistic Society. 345–356.
• Levinson, Stephen C. 2000. Presumptive Meanings: The Theory of Generalized Conversational Implicature. Cambridge: The MIT Press.
• Levinson, Stephen C. 2004. Deixis. In Laurence Horn – Gergory Ward (szerk.) The Handbook of Pragmatics. Oxford: Wiley-Blackwell. 97–121.
• Luz, Saturnino – Ielka van der Sluis 2011. Production of demonstratives in Dutch, English and Portuguese dialogues. In Claire Gardent – Kristina Striegnitz (szerk.) Proceedings of the 13th European Workshop on Natural Language Generation. Stroudsburg: Association for Computational Linguistics. 181–186.
• Maes, Alfons – Christ de Rooij 2007. (How) Do demonstratives code distance? In António Branco – Tony McEnery – Ruslan Mitkov – Fátima Silva (szerk.) DAARC 2007. 6th Discourse Anaphora and Anaphor Resolution Colloquium. Lagos: Centro de Linguistica da Universidade de Porto. 83–89.
• Maleczki Márta 2006. Kérdések és válaszok a fókusz szemantikájáról. In Kálmán László (szerk.) KB 120. A titkos kötet. Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósy András tiszteletére. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 60). Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, Tinta Könyvkiadó. 37–48.
• Meibauer, Jörg 2012. What is a context? Theoretical and empirical evidence. In Rita Finkbeiner – Jörg Meibauer – Petra B. Schumacher (szerk.) What is a Context? Linguistic Approaches and Challenges. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. 9–32.
• Molnár Valéria 2011. „Fundamentális” kérdések az információstruktúrában – univerzális és tipológiai megfigyelések tükrében. In Bartos Huba (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII. Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban. Budapest: Akadémiai Kiadó. 15–49.
• Piwek, Paul – Robbert-Jan Beun – Anita Cremers 2008. „Proximal” and „distal” in language and cognition. Evidence from deictic demonstratives in Dutch. Journal of Pragmatics 40/4:694–718.
• Riddle, Elizabeth M. 2010. Vantage Theory and the use of English demonstrative determinerswith proper nouns. Language Sciences 32/2:225–240.
• Scott, Kate 2013. This and that. A procedural analysis. Lingua 131:49–65.
• Surányi Balázs 2011. A szintaktikailag jelöletlen fókusz pragmatikája. In Bartos Huba (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII. Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban. Budapest: Akadémiai Kiadó. 281–313.
• Szabolcsi, Anna 1981. Compositionality in focus. Folia Linguistica 15/1–2:141–162.
• Tóth Enikő – Csatár Péter 2014. A főnévi mutató névmások indexikális használatát befolyásoló tényezők a magyarban. Jelentés és Nyelvhasználat 1:67–85.
• Tóth, Enikő – Péter Csatár – Arina Banga 2014. Exploring Hungarian and Dutch gestural demonstratives. In Ludmila Veselovská – Markéta Janebová (szerk.) Complex Visibles Out There. (Olomouc Modern Language Monographs 4). Olomouc: Palacký University. 607–625.
• Wedgwood, Daniel 2005. Shifting the Focus. From Static Structures to the Dynamics of Interpretation. Oxford: Elsevier.
• Zimmermann, Malte 2008. Contrastive focus and emphasis. Acta Linguistica Hungarica 55/3–4:347–360.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Tóth Enikő – Csatár Péter 2015. Egy interfész jelenség: indexikális demonstratívumok azonosító fókuszban. Jelentés és Nyelvhasználat 2:63–77.

bibtex

@article{toth-csatar_interface_2015,
	title = {Egy interfész jelenség: indexikális demonstratívumok azonosító fókuszban},
	volume = {2},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/images/issues/2015/JENY-2015-TothE-CsatarP.pdf},
	abstract = {Tanulmányunk kiindulópontját egy korábban lefolytatott kísérletünk képezi, amelyben megállapítottuk, hogy az indexikális demonstratívumok használata a kontextus függvényében változik. Az itt bemutatandó kísérlet egyfelől azt a korábbi eredményünket erősíti meg, hogy ún. semleges kontextusban – az újabban javasolt alternatívákkal szemben – továbbra is a távolság tekinthető a döntő tényezőnek. Másfelől, kísérletünk továbbviszi a kontrasztáló kontextusok vizsgálatát annak egy altípusára koncentrálva, amikor a kontrasztáló kontextust nyelvileg az azonosító fókusz jelöli. Az eredmények megerősítik, hogy az azonosító fókusz jelöli a kontrasztáló kontextust, mivel a kontrasztáló kontextusban, azaz fókuszpozícióban disztális demonstratívumokat tartalmazó megnyilatkozások elfogadhatósági értéke szignifikánsan magasabb, mint a semleges kontextusú megnyilatkozásoké. Elemzéseink empirikus adatokkal igazolják vissza az azonosító fókusz kommunikatív funkcióját, és rámutatnak arra, hogy az azonosító fókusz – mint interfész jelenség – vizsgálatában produktívan lehet támaszkodni a kísérleti pragmatika eredményeire.},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Tóth, Enikő and Csatar, Péter},
	month = oct,
	year = {2015},
	pages = {63--77}
}