borito

be igekötő jelentései Nyitragerencsér nyelvjárásában

Meanings of preverb be in the dialect of Nyitragerencsér

Tóth Katalin

Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem

Jelentés és Nyelvhasználat 1:87-106 (2014)
​doi:10.14232/JENY.2014.1.7

Összefoglaló

A tanulmányban a Nyitragerencsér be igekötős igéi körében végzett kognitív jelentéstani vizsgálat eredményeit ismertetem. A vizsgálat korpuszát a Sima Ferenc dialektológus által gyűjtött, kontextusban szereplő tájszavak képezik. A be igekötő 56 esetben fordul elő a korpuszban alaphelyzetben, s az egyik legproduktívabb kategóriát képviseli az igekötős igék körében. Tekintettel arra, hogy a jelentés fogalmi struktúrák rendszereként a holizmus, a prototípuselv és a kognitív tartományokban való profilálás segítségével írható le, a prototípuselv alapján taglalom az beigekötős igék jelentését, ugyanis az elv a jelentéshálózat feltérképezésére, a jelentésbeli különbségek és egyezések leírására alkalmazható. A csoportok és kategóriák a prototipikus jelentéstől való fokozatos távolodás következtében alakultak ki. Az igekötős ige jelentésszerkezetének felvázolása a Langacker-féle elméletre és módszertanra épül, amely az igekötős igét kompozitumszerkezetként értelmezi (Langacker 1987, 2008).

Kulcsszavak: be, igekötős ige, kompozitumszerkezet, nyelvjárási szöveg, Nyitragerencsér

Abstract

The main aim of my paper is to describe the cognitive semantic research focusing on the preverb be 'in'. The dialectical words, which are the corpus of my investigation were collected by the linguist Ferenc Sima. The preverb be 'in' is one of the most productive categories in this corpus – it is present 56 times in root position. Since the meaning could be described as conceptual structures due to the categorization in cognitive domains and profiling, the preverb + verb (igekötős ige) structure utilising the prototype principle is analysed in my work. Departing from the directional meaning of be as in bemegy 'in + go', the rest of the functions of that preverb can be derived, and the necessary categories and subcategories can largely be drawn up. The delineation of the semantic structure is based on Langacker's theory and methodology, which define the preverb + verb as a composite structure (Langacker 1987, 2008).

Keywords: in, preverb + verb structure, composite structure, dialect text, Nyitragerencsér

Tóth Katalin a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének doktoranduszhallgatója. Elsősorban dialektológiai és kognitív szemantikai kutatásokat végez, illetőleg a két tudományág módszertanának egymást kiegészítő alkalmazását végzi el.

Katalin Tóth is a doctoral student at the Institute of Hungarian Linguistics and Literary Science at Constantine the Philosopher University in Nitra. Her main research fields are dialectology and cognitive semantics; she focuses on the complementary application of methods of these two disciplines.

Elérhetősége: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Amant, Robert St. – Clayton T. Morrison – Yu-Han Chang – Wei Mu – Paul R. Cohen – Carole Beal 2006. An Image Schema Language. Kézirat. http://www.dtic.mil/docs/citations/ADA458943 (2013. 10. 10.).
  • Boogaart, Ronny – Theo Janssen 2007. Tense and aspect. In Dirk Geeraerts – Hubert Cuyckens (szerk.) The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. OUP USA Oxford Handbooks in Linguistics. 804–828.
  • Brisard, Frank 2002. Introduction: The epistemic basis of deixis and reference. In Frank Brisard (szerk.) Grounding: The Epistemic Footing of Deixis and Reference. Berlin, New York: Walter de Gruyter. XI–XXXII.
  • Deme László – Imre Samu (szerk.) 1968–1977. A Magyar Nyelvjárások Atlasza. Vol. I–VI. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • D. Mátai Mária 2003. Szófajtörténet. In Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 393–429.
  • É. Kiss Katalin 2004. Egy igekötőelmélet vázlata. Magyar Nyelv 2004/1:15–42.
  • É. Kiss Katalin 2005. Az ómagyar igeidőrendszer morfoszintaxisáról. Magyar Nyelv 2005/4:420–435.
  • [ÉKSz] Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Geeraerts, Dirk – Dirk Speelman 2010. Heterodox concept features and onomasiological heterogeneity in dialects. In Dirk Geeraerts – Gitte Kristiansen – Yves Peirsman (szerk.) Advances in Cognitive Sociolinguistics. Berlin, Boston: De Gruyter. 23–39.
  • Heine, Bernd 1997. Cognitive Foundations of Grammar. Oxford: Oxford University Press.
  • Iglai Edit 2012. Kognitív nyelvészet és dialektológia: Kísérlet a kognitív megközelítés nyelvjárási lexikológiában való alkalmazására. Kézirat.
  • J. Soltész Katalin 1959. Az ősi magyar igekötők. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Kiefer Ferenc – Ladányi Mária 2000. Az igekötők. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3: Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 475–480.
  • Kiss Jenő (szerk.) 2003. Magyar dialektológia. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Kristiansen, Gitte – René Dirven (szerk.) 2008. Cognitive Sociolinguistics. Language Variation, Cultural Models, Social Systems. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton.
  • Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor 2008. Funkcionális nyelvészet. In Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.) Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII). Budapest: Akadémiai Kiadó. 17–58.
  • Lakoff, George 1987. Women, Fire, and Dangerous Things. Chicago: University Of Chicago Press.
  • Langacker, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar: Vol. 1. Theoretical Prerequisites. Stanford: Stanford University Press.
  • Langacker, Ronald W. 2000. Grammar and Conceptualization. Berlin: Walter de Gruyter.
  • Langacker, Ronald W. 2008. Cognitive Grammar: A Basic Introduction. Oxford; New York: Oxford University Press.
  • Páll László 1999. A BENNE viszony jelentésszerkezete a magyar nyelvben. Szakdolgozat. Kolozsvár: Babes-Bolyai Tudományegyetem.
  • Pátrovics Péter 2002. Néhány gondolat a magyar igekötők eredetéről, valamint aspektus- és akcióminőségjelölő funkciójuk (ki)alakulásáról. Magyar Nyelvőr 2002/4:481–489.
  • Peredy Márta 2010. Az ige-igekötő sorrend a Jókai-kódexben. Előadás. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VI. 2009. október 14-15. Szeged. http://www.nytud.hu/oszt/elmnyelv/mgtsz.html (2014. 1. 15.).
  • Péter Mihály 2008. A magyar aspektusról – más aspektusból. Magyar Nyelv 2008/1:1–11.
  • Sándor Anna 2004. A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
  • Sándor Anna 2007. Ebben az évben lenne kilencvenéves Sima Ferenc. Magyar Nyelv 2007/3:351–354.
  • Szelid, Veronika – Dirk Geeraerts 2008. Usage-based dialectology: Emotion concepts in the Southern Csango dialect. Annual Review of Cognitive Linguistics 6:23–49.
  • Szili Katalin 2005a. A be igekötő jelentésváltozásai I. Magyar Nyelvőr 2005/2: 151–164.
  • Szili Katalin 2005b. A be igekötő jelentésváltozásai II. Magyar Nyelvőr 2005/3: 282–299.
  • Takács Edit 2012. A progresszív jelentéstartalom konstruálásának sajátosságai a magyarban. Magyar Nyelvőr 2012/3:325–335.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2005. Kognitív jelentéstani vázlat az igekötős igéről. Magyar Nyelv 2005/1:27–43.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2010. A kognitív szemantika. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2011. Kognitív egység és funkcionális változás a magyar nyelv történetében. Magyar Nyelv 2011/3:257–276.
  • Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Az igekötő + ige szerkezet szemantikája. Nyelvtudományi Közlemények 109:187–226.
  • [ÚMTsz] B. Lőrinczi Éva (szerk.) 1979. Új magyar tájszótár. Vol. 1. A-D. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Tóth Katalin 2014. A be igekötő jelentései Nyitragerencsér nyelvjárásában. Jelentés és Nyelvhasználat 1:83–102.

bibtex
@article{toth_be_2014,
	title = {A \textit{be} igekötő jelentései Nyitragerencsér nyelvjárásában},
	volume = {1},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/images/issues/2014/JENY-2014-TothK.pdf},
	abstract = {A tanulmányban a Nyitragerencsér be igekötős igéi körében végzett kognitív jelentéstani vizsgálat eredményeit ismertetem. A vizsgálat korpuszát a Sima Ferenc dialektológus által gyűjtött, kontextusban szereplő tájszavak képezik. A be igekötő 56 esetben fordul elő a korpuszban alaphelyzetben, s az egyik legproduktívabb kategóriát képviseli az igekötős igék körében. Tekintettel arra, hogy a jelentés fogalmi struktúrák rendszereként a holizmus, a prototípuselv és a kognitív tartományokban való profilálás segítségével írható le, a prototípuselv alapján taglalom a be igekötős igék jelentését, ugyanis az elv a jelentéshálózat feltérképezésére, a jelentésbeli különbségek és egyezések leírására alkalmazható. A csoportok és kategóriák a prototipikus jelentéstől való fokozatos távolodás következtében alakultak ki. Az igekötős ige jelentésszerkezetének felvázolása a Langacker-féle elméletre és módszertanra épül, amely az igekötős igét kompozitumszerkezetként értelmezi (Langacker 1987, 2008).},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Tóth, Katalin},
	month = dec,
	year = {2014},
	pages = {87--106}
}
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary.