Hiányosan dokumentált nyelvek relevanciája a lexikai szemantikai kutatásokban, avagy meddig ér a nganaszan takaró?

• Chelliah, Shobhana L. – Willem J. de Reuse 2011. Handbook of Descriptive Linguistic Fieldwork. Dordrecht, Heidelberg, London, New York: Springer.
• Evans, Nicholas 2010. Semantic Typology. In Jae Jung Song (szerk.) The Oxford Handbook of Linguistic Typology. Oxford: Oxford University Press. 504–533.
• Geeraerts, Dirk 2010. Theories of Lexical Semantics. Oxford: Oxford University Press.
• Hale, Ken – Michael Krauss – Lucille J. Watahomigie – Akira Y. Yamamoto – Colette Craig – LaVerne M. Jeanne – Jeanne Masayesva – Nora C. England 1992. Endangered languages. Language 68:1–42.
• Himmelmann, Nikolaus P. 2008. Language documentation: What is it and what is it good for? In Jost Gippert – Nikolaus P. Himmelmann – Ulrike Mosel (szerk.) Essentials of Language Documentation. Berlin, Boston: Mouton de Gruyter. 1–30.
• Klein, Wolfgang 1994. Time in Language. London, New York: Routledge.
• Koptjevskaja-Tamm, Maria 2012. New directions in lexical typology. Linguistics 50/3:373–394.
• Kosterkina – Momde – Zhdanova [Н. Т. Костеркина – А. Ч. Момде – Т. Ю. Жданова] 2001. Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский. Санкт-Петербург: Филиал издательство Просвещение.
• Lehrer, Adrienne 1992. A theory of vocabulary structure: Retrospectives and prospectives. In Manfred Pütz (szerk.) Thirty Years of Linguistic Evolution. Studies in honour of René Dirven on the occasion of his 60th birthday. Amsterdam: Benjamins. 243–256.
• Nettle, Daniel – Suzanne Romaine 2000. Vanishing Voices. The Extinction of the World’s Languages. Oxford: Oxford University Press.
• Nichols, Johanna 2007. What, if anything, is typology? Linguistic Typology 11/1:231–238.
• Szeverényi Sándor 2010. Talu. A nganaszan deiktikus napnevek rendszere. Folia Uralica Debreceniensia 17:143–157.
• Szeverényi, Sándor 2012. The systems of the deictic day names in the Samoyed languages. Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia 264:465–479.
• Tent, Jan 1998. The structure of deictic day-name systems. Studia Linguistica 52/2:112–148.
• Wohlgemuth, Jan 2010. Language endangerment, community size and typological rarity. In Jan Wohlgemuth – Michael Cysouw (szerk.) Rethinking Universals. How Rarities affect Linguistic Theory. Berlin, Boston: De Gruyter. 255–277.
• Woodbury, Anthony 2011. Language documentation. In Peter K. Austin – Julia Sallabank (szerk.) The Cambridge Handbook of Endangered Languages. Cambridge: Cambridge University Press. 159–186.
• Zalizniak, Anna A. – Maria Bulakh – Dmitrij Ganenkov – Ilya Gruntov – Timur Maisak – Maxim Russo 2012. The catalogue of semantic shifts as a database for lexical semantic typology. Linguistics 50/3:633–669.
• Zayzon Réka 2005. Deiktikus morfémák funkcióváltásai a nganaszanban: Grammatizálódás, lexikalizálódás, pragmatizálódás. In Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.) Uráli Grammatizáló 2003. szeptember 4-6. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 269–291.
• Zhovnickaja, S. N. [С. Н. Жовницкая] 2001. Букварь. Санкт-Петербург: Просвещение.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Szeverényi Sándor 2014. Hiányosan dokumentált nyelvek relevanciája a lexikai szemantikai kutatásokban, avagy meddig ér a nganaszan takaró?. Jelentés és Nyelvhasználat 1: 55–65.

bibtex

@article{szeverenyi_hianyosan_2014,
	title = {Hiányosan dokumentált nyelvek relevanciája a lexikai szemantikai kutatásokban, avagy meddig ér a nganaszan takaró?},
	volume = {1},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/images/issues/2014/JENY-2014-SzeverenyiS.pdf},
	abstract = {Az előadás elsősorban elvi kérdéseket feszeget, amelyhez természetesen elméleti és gyakorlati háttér is szolgál: a tanulságok a {HeNg}-On ({OTKA}) projekt során szerzett tapasztalatoknak köszönhetők. E projekt célja, hogy a nganaszan nyelv lexikalizációs ösvényeinek feltárásával megpróbálja megalkotni a nganaszan motivációs „profilját” a lexikai egységek a formai és kognitív motivációk közötti kapcsolatai alapján. A probléma ott merül fel, hogy a nyelvtudományban megjelenő újabb elméletek új elvárásokat is támasztanak a vizsgált nyelvvel kapcsolatban: a vizsgálat központjában a beszélő, a nyelvhasználó áll, azaz az új jelentések az aktuális nyelvhasználat kontextusában alakulnak. Azaz bármiféle változást, annak motivációját a kontextusba helyezett megnyilatkozások alapján lehet leírni. Ez élő, elérhető kompetenciájú nyelvek esetében ugyan egyértelmű, de mit kezdjünk azokkal a nyelvekkel, amelyek esetében mindez nem, vagy csak korlátozottan tehető meg? Mennyire plauzibilisek azok megállapítások, amelyeket olyan nyelvről teszünk, ahol erősen korlátozott, hiányos a kompetenciánk? Az előadásban a nganaszan talu ’tegnap, holnap’ jelentésű szón keresztül mutatom be, hogy meddig érhet az a bizonyos takaró: milyen információk alapján tudunk releváns megállapításokat tenni szemantikai lexikális tipológiai keretben, és hol van az a pont, amikor már nem nyújtózhatunk tovább.},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Szeverényi, Sándor},
	month = dec,
	year = {2014},
	pages = {55--65}
}