A javítási műveletek jelöltségi hipotézise

• Austin, John Langshaw 1962. How to Do Things With Words. Cambridge: Harvard University Press.
• Austin, John Langshaw 1979. Philosophical Papers. London: Oxford University Press.
• Drew, Paul 2013. Turn design. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 131–149.
• Drew, Paul – Traci Walker – Richard Ogden 2013. Self-repair and action construction. In Makoto Hayashi – Geoffrey Raymond – Jack Sidnell (szerk.) Conversational Repair and Human Understanding. (Studies in Interactional Sociolinguistics). Cambridge: Cambridge University Press. 71–94.
• Fox, Barbara A. – Makoto Hayashi – Robert Jasperson 1996. Resources and repair: A cross-linguistic study of syntax and repair. In Elinor Ochs – Emanuel A. Schegloff – Sandra A. Thompson (szerk.) Interaction and Grammar. Cambridge: Cambridge University Press. 185–237.
• Fox, Barbara A. – Fay Wouk – Makoto Hayashi – Steven Fincke – Liang Tao – Marja-Leena Sorjonen – Minna Laakso – Wilfrido Flores Hernandez 2009. A cross-linguistic investigation of the site of initiation in same-turn self-repair. In Jack Sidnell (szerk.) Conversation Analysis. (Studies in Interactional Sociolinguistics). Cambridge: Cambridge University Press. 60–103.
• Fox, Barbara A. – Yael Maschler – Susanne Uhmann 2010. A cross-linguistic study of self-repair: Evidence from English, German, and Hebrew. Journal of Pragmatics 42/9. (How people talk to Robots and Computers):2487–2505.
• Goodwin, Charles 1981. Conversational Organization: Interaction Between Speakers and Hearers. New York: Academic Press.
• Gósy Mária 2004. A spontán magyar beszéd megakadásainak hallás alapú gyűjteménye. In Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás 2004. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 6–18.
• Gósy Mária 2008. Magyar spontánbeszéd-adatbázis – BEA. In Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás 2008. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 194–208.
• Greenberg, Joseph 1966. Language Universals, with Special Reference to Feature Hierarchies. The Hague: Mouton.
• Gyarmathy Dorottya 2009. A beszélő bizonytalanságának jelzései: Ismétlések és újraindítások. In Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás 2009. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 196–216.
• Have, Paul ten 1999. Doing Conversation Analysis: A Practical Guide. London: Sage Publications.
• Heritage, John 1984. Garfinkel and Ethnomethodology. Cambridge: Polity Press.
• Heritage, John 2007. Intersubjectivity and progressivity in person (and place) reference. In Nicholas J. Enfield – Tanya Stivers (szerk.) Person Reference in Interaction: Linguistic, Cultural and Social Perspectives. Cambridge: Cambridge University Press. 255–280.
• Iványi Zsuzsanna 2000. A szókereső folyamatok szintaxisa. Konverzációelemzési kutatás. Modern Filológiai Közlemények 2/1:52–64.
• Iványi Zsuzsanna 2001a. A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 125:74–93.
• Iványi Zsuzsanna 2001b. A konverzációelemzés miért-kérdései. A szókereső folyamat elhatárolása és altípusai. In Csatár Péter – Maitz Péter – Tronka Krisztián (szerk.) A nyelvtantól a szövegtanig. Tanulmányok Kocsány Piroska tiszteletére. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 87–95.
• Jackendoff, Ray 2011. What is the human language faculty? Two views. Language 87/3:586–624.
• Jakobson, Roman 1984_1932]. Structure of the Russian verb. In Linda R. Waugh – Morris Halle (szerk.) Russian and Slavic Grammar: Studies, 1931–1981. Berlin: Walter de Gruyter. 1–14.
• Jefferson, Gail 1974. Error correction as an interactional resource. Language in Society 3/2:181–199.
• Jefferson, Gail 1984. On the organization of laughter in talk about troubles. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of Social Action. Studies in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press. 346–369.
• Kertész, András – Csilla Rákosi 2012. Data and Evidence in Linguistics: A Plausible Argumentation Model. Cambridge: Cambridge University Press.
• Kertész, András – Csilla Rákosi (szerk.) 2014. The Evidential Basis of Linguistic Argumentation. (Studies in Language Companion Series 153). Amsterdam: John Benjamins.
• Kitzinger, Celia 2013. Repair. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 229–256.
• Laakso, Minna – Marja-Leena Sorjonen 2010. Cut-off or particle – Devices for initiating self-repair in conversation. Journal of Pragmatics 42/4:1151–1172.
• Lerch Ágnes 2007. Az ismétlés mint az önjavítás eszköze a magyarban. In Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Nyelvelmélet – nyelvhasználat. Budapest: Tinta Kiadó. 123–130.
• Lerner, Gene H. 1996. On the ‘semi-permeable’ character of grammatical units in conversation: Conditional entry into the turn space of another speaker. In Elinor Ochs – Emanuel A. Schegloff – Sandra A. Thompson (szerk.) Interaction and Grammar. Cambridge: Cambridge University Press. 238–276.
• Lerner, Gene H. – Celia Kitzinger 2010. Repair prefacing in the organization of same-turn self-repair. Előadás. International Conference on Conversation Analysis 2010. július 4–8. Mannheim.
• Levinson, Stephen C. 2013. Action formation and ascription. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 101–130.
• Luke, Kang-Kwong – Wei Zhang 2010. Insertion as a self-repair device and its interactional motivations in Chinese conversation. Chinese Language and Discourse 1/2:153–182.
• Németh, Zsuzsanna 2012. Recycling and replacement repairs as self-initiated same-turn self-repair strategies in Hungarian. Journal of Pragmatics 44/14:2022–2034.
• Rieger, Caroline L. 2003. Repetitions as self-repair strategies in English and German conversations. Journal of Pragmatics 35/1:47–69.
• Sacks, Harvey 1987_1973]. On the preferences for agreement and contiguity in sequences in conversation. In Graham Button – John R. E. Lee (szerk.) Talk and Social Organisation. Clevedon: Multilingual Matters. 54–69.
• Sacks, Harvey – Emanuel A. Schegloff – Gail Jefferson 1974. A simplest systematics for the organization of turn-taking for conversation. Language 50/4:696–735.
• Schegloff, Emanuel A. – Gail Jefferson – Harvey Sacks 1977. The preference for self-correction in the organization of repair in conversation. Language 53/2:361–382.
• Schegloff, Emanuel A. 1979. The relevance of repair to syntax-for-conversation. In Talmy Givón (szerk.) Syntax and Semantics: Vol. 12: Discourse and Syntax. New York: Academic Press. 261–286.
• Schegloff, Emanuel A. 1987. Recycled turn beginnings, a precise repair mechanism in conversation’s turn-taking organization. In Graham Button – John R. E. Lee (szerk.) Talk and Social Organisation. Clevedon: Multilingual Matters. 70–85.
• Schegloff, Emanuel A. 1992. Repair after next turn: The last structurally provided defense of intersubjectivity in conversation. American Journal of Sociology 97/5:1295–1345.
• Schegloff, Emanuel A. 2000. When „others” initiate repair. Applied Linguistics 21/2:205–243.
• Schegloff, Emanuel A. 2007. Sequence Organization in Interaction: A Primer in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press.
• Schegloff, Emanuel A. 2008a. Self-initiated, same-turn repair: Three core topics. Előadás. Workshop on Repair and Intersubjectivity in Talk and Social Interaction. University of Toronto.
• Schegloff, Emanuel A. 2008b. Ten operations in self-initiated, same-turn repair. Előadás. Conference on Repair and Intersubjectivity in Talk and Social Interaction. University of Toronto.
• Schegloff, Emanuel A. 2013. Ten operations in self-initiated, same-turn repair. In Makoto Hayashi – Geoffrey Raymond – Jack Sidnell (szerk.) Conversational Repair and Human Understanding. (Studies in Interactional Sociolinguistics). Cambridge: Cambridge University Press. 41–70.
• Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press.
• Searle, John R. 1975. Indirect speech acts. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics, Volume 3: Speech Acts. New York: Academic Press. 59–82.
• Searle, John R. 1976. A classification of illocutionary acts. Language in Society 5/1:1–23.
• Searle, John R. – Daniel Vanderveken 1985. Foundations of Illocutionary Logic. Cambridge: Cambridge University Press.
• Sidnell, Jack – Tanya Stivers (szerk.) 2013. The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell.
• Stivers, Tanya – Jeffrey D. Robinson 2006. A preference for progressivity in interaction. Language in Society 35/03:367–392.
• Stivers, Tanya 2011. Morality and question design: „Of course” as contesting a presupposition of askability. In Tanya Stivers – Lorenza Mondada – Jakob Steensig (szerk.) The Morality of Knowledge in Conversation. (Studies in Interactional Sociolinguistics). Cambridge: Cambridge University Press. 82–106.
• Trubetzkoy, Nikolai S. 1969 [1939]. Principles of Phonology. Berkeley, Los Angeles: University of California Press.
• Wilkinson, Sue – Ann Weatherall 2011. Insertion repair. Research on Language and Social Interaction 44/1:65–91.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Németh Zsuzsanna 2014. A javítási műveletek jelöltségi hipotézise. Jelentés és Nyelvhasználat 1: 29–54.

bibtex

@article{nemeth_javitasi_2014,
	title = {A javítási műveletek jelöltségi hipotézise},
	volume = {1},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/images/issues/2014/JENY-2014-NemethZs.pdf},
	abstract = {A tanulmány a konverzációelemzés elméleti keretében négy javítási művelet, az ismétlés, a beszúrás, a csere és a törlés technológiáját hasonlítja össze, kísérletet téve egy olyan modell létrehozására, amely a javítási műveletek jelöltségét feltételezi. Ennek alapja, hogy a spontán társalgások során alkalmazott javítási jelenségek felfüggesztik a folyamatban levő forduló, és ezáltal a folyamatban levő cselekvés előrehaladását. Mivel a progresszivitás fenntartása általános preferencia a társalgásban, megszakítása jelölt nyelvhasználatot eredményez, amelyet a négy művelet esetében három bináris jegy rendszereként értelmezhetünk (retrospektivitás, redundancia, nem megfelelő szegmentum). A modell tesztelése egy magyar nyelvű korpuszon történt egy szubhipotézis segítségével, amelynek lényege, hogy az egyazon cselekvés során alkalmazott javítási műveletek kiválasztásában funkcióik mellett jelöltségük mértéke is szerepet játszik. A tesztelés eredménye támogatja a hipotézist.},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Németh, Zsuzsanna},
	month = dec,
	year = {2014},
	pages = {29--54}
}