Kontextus(ok) a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában

Nagy C. Katalin tudományos segédmunkatárs az MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportban. Történeti pragmatikával foglalkozik, eddig elsősorban a katalán összetett múlt kialakulását vizsgálta történeti pragmatikai szempontból. Ezen kívül a történeti pragmatikai módszertan kérdései érdeklik, úgymint a történeti pragmatika adatai és módszerei, különös tekintettel a kontextus szerepére és értelmezéseire a történeti pragmatikában.

Katalin NAGY C. currently works for the MTA-DE Research Group for Theoretical Linguistics of the Hungarian Academy of Sciences at the University of Szeged. So far, she has investigated the grammaticalization of the Catalan periphrastic perfective past ("anar + infinitive") from a historical pragmatic perspective. Her research interests include also problems of historical pragmatics methodology, such as methods and data in historical pragmatics, with special regard to the role and possible notions of context in historical pragmatics.

Elérhetősége/E-mail:  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• Bybee, Joan L. 2005. Mechanisms of change in grammaticization: The role of frequency. In Brian D. Joseph – Richard D. Janda (szerk.) The Handbook of Historical Linguistics Vol. 3. (Blackwell Handbooks in Linguistics). Oxford: Wiley-Blackwell. 602–623.
• Cummings, Louise (szerk.) 2010. The Pragmatics Encyclopedia. London, New York: Routledge.
• Dér Csilla Ilona 2004. Határok nélkül: a grammatikalizáció státusáról. Nyelvtudományi Közlemények101:182–194.
• Diewald, Gabriele 2002. A model for relevant types of contexts in grammaticalization. In Ilse Wischer – Gabriele Diewald (szerk.) New Reflections on Grammaticalization. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins. 103–120.
• Dömötör Adrienne 2012. A nyelvtörténeti adat: elvek, gyakorlat, lehetőségek. Magyar Nyelv108/1:39–51.
• Evans, Nicholas – David Wilkins 1998. The Knowing Ear: An Australian Test of Universal Claims about the Semantic Structure of Sensory Verbs and Their Extension Into the Domain of Cognition. Köln: Institut für Sprachwissenschaft, Universität zu Köln.
• Finkbeiner, Rita – Jörg Meibauer – Petra B. Schumacher (szerk.) 2012. What is a Context? Linguistic Approaches and Challenges. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins.
• Fischer, Olga 2004. What counts as evidence in historical linguistics? Studies in Language28/3:710–740.
• Fischer, Olga 2007. Morphosyntactic Change: Functional and Formal Perspectives. Oxford: Oxford University Press.
• Fitzmaurice, Susan M. – Irma Taavitsainen 2007. Historical pragmatics: What it is and how to do it. In Susan M. Fitzmaurice – Irma Taavitsainen (szerk.) Methods in Historical Pragmatics. (Topics in English Linguistics 52). Berlin, Boston: De Gruyter. 11–36.
• Forgács Tamás 1993. Zárt korpuszok és pótkompetencia. Néprajz és Nyelvtudomány35:17–23.
• Heine, Bernd 2002. On the role of context in grammaticalization. In Ilse Wischer – Gabriele Diewald (szerk.) New Reflections on Grammaticalization. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins. 83–102.
• Hopper, Paul J. – Elizabeth Closs Traugott 1993. Grammaticalization. Cambridge: Cambridge University Press.
• Levinson, Stephen C. 2000. Presumptive Meanings: The Theory of Generalized Conversational Implicature. Cambridge: The MIT Press.
• Meibauer, Jörg 2012. What is a context? Theoretical and empirical evidence. In Rita Finkbeiner – Jörg Meibauer – Petra B. Schumacher (szerk.) What is a Context?: Linguistic Approaches and Challenges. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins. 9–32.
• Nagy C. Katalin 2013. A katalán „anar + főnévi igenév” szerkezet grammatikalizációs jelentésváltozásának kezdeti szakaszáról történeti pragmatikai megközelítésben. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem.
• Németh T. Enikő előkészületben. Interaction between grammar and pragmatics: the case of implicit subject and direct object arguments in Hungarian lan¬guage use. Kézirat.
• Németh T. Enikő 1994. Megnyilatkozás: típus–példány. Néprajz és Nyelvtudomány35:69–101.
• Németh T. Enikő 1996. A szóbeli diskurzusok megnyilatkozáspéldányokra tagolása. (Nyelvtudományi értekezések 142). Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Tátrai Szilárd 2004. A kontextus fogalmáról. Magyar Nyelvőr128/4:479–494.
• Traugott, Elizabeth Closs 1999. The role of pragmatics in semantic change. In Jef Verschueren (szerk.) Pragmatics in 1998: Selected Papers from the 6th International Pragmatics Conference Vol. 2. Antwerp: International Pragmatics Association. 93–102.
• Traugott, Elizabeth Closs – Richard B. Dasher 2004. Regularity in Semantic Change. Cambridge, New York: Cambridge University Press.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Nagy C. Katalin 2014. Kontextus(ok) a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában. Jelentés és Nyelvhasználat 1: 11–27.

bibtex

@article{nagy_c._kontextusok_2014,
	title = {Kontextus(ok) a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában},
	volume = {1},
	issn = {2064-9940},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/jeny/images/issues/2014/JENY-2014-NagyCK.pdf},
	abstract = {Jelen írás a történeti pragmatika, ezen belül a grammatikalizációs jelentésváltozással foglalkozó kutatások kontextusfogalmának feltárását tűzi ki célul. E kutatási terület két kontextustipológiájának (Heine 2002 és Diewald 2002) feltételezett kontextustípusai közül a kritikus kontextus (Diewald 2002) jellegzetességeinek alapos feltárása alapján az a konklúzió vonható le, hogy a kontextus kifejezés a vizsgált kutatási terület szakirodalmában nem mindig az értelmezés kontextusaként értendő. Egyrészt, a kontextus fogalma a grammatikalizációs jelentésváltozás szakirodalmában szűkebb fogalom az értelmezés kontextusánál, abban csupán a folyamatot előmozdító kontextuális tényezők kapnak szerepet. Másrészt, a történeti kutató értelmezési kontextusában több kontextuális tényező és másképp játszik/játszhat szerepet, mint a mindennapi nyelvhasználatban a megnyilatkozások értelmezése során. Harmadrészt, a kontextusnak a történeti kutatásban használatos fogalma a nyelvi megértésben szerepet játszó kontextus és a módszertani értelemben vett kontextus vonásainak keveredését mutatja. 
The present paper aims to discuss the notion of context as it appears in historical pragmatics, and, especially, in research concerning semantic change in grammaticalization. It presents the context types provided in Heine (2002) and Diewald (2002), which are supposed to be important in semantic change in grammaticalization. After discussing the characteristics of critical context, proposed in Diewald’s (2002) typology, the paper highlights why the expression context as used in grammaticalization literature cannot be understood as the context of online utterance interpretation. First, this notion of context is narrower than the context of online language processing in the sense that it contains only those contextual features which are important in semantic change. Second, the context in which linguists today interpret historical utterances differs from that one which plausibly could have played a role in utterance interpretation of contemporary language users. Third, the concept of context in the relevant literature reveals a mixture of features of context in utterance interpretation and context as a methodological phenomenon.},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	author = {Nagy C., Katalin},
	month = dec,
	year = {2014},
	pages = {11--27}
}