borito

Mondattípus, illokúciós aktus, perlokúciós hatás

A kétrétegű dinamikus pragmaszemantika mint az illokúciós logika továbbfejlesztése

Sentence type, illocutionary act, perlocutionary effect. Two-layered dynamic pragmasemantics as a development of the classical illocutionary logics

Alberti Gábor

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

ORCID iD iconorcid.org/0000-0001-8907-0715

Szeteli Anna

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

ORCID iD iconorcid.org/0000-0002-3175-7108

Kleiber Judit

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

ORCID iD iconorcid.org/0000-0002-7571-6949

Kárpáti Eszter

PTE Nyelvtudományi Tanszék
ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

ORCID iD iconorcid.org/0000-0003-4474-1890

Jelentés és Nyelvhasználat 11/1:57–99 (2024)
doi:10.14232/JENY.2024.1.3

Összefoglaló

A tanulmány gondolatmenete két szálon fut, ahogy a kettős címe is utal rá. Az egyik szál az illokúciós aktusok természetének, illetőleg a mondattípusokhoz fűződő kapcsolatának az áttekintéséből indul ki. Az előbbi területen Searle funkcionalistának/pszichologistának nevezhető szempontrendszerét helyeztük figyelmünk középpontjába (illokúciós cél/erő, perlokúciós hatás, világ–szó illesztési irány, kifejezett pszichológiai állapotok). Az utóbbi területet, ahol nyelvtipológiai és logikai–szemantikai szempontok mentén alakult ki a mondattipizálási és pragmatikai kategóriák rendszere, azzal jellemezhetjük, hogy a nyelvi forma szolgál a rendszerépítés kiindulópontjául. A másik szálon bemutatunk egy, a formális irányzatban gyökeredző, ℜeALIS nevű pragmaszemantikai megközelítést. A két szál ott fut össze, hogy azt állítjuk: a ℜeALIS – élethossziglani elmereprezentációvá kiteljesedő dinamikus megközelítéséből adódóan – kézenfekvően kínálja a pszichologista/funkcionalista megközelítés eredményeinek maradéktalan integrálását, miközben számot ad a funkcionalista beszédaktustípusok és a formalista mondattípusok kapcsolatrendszeréről.

Kulcsszavak: illokúciós erő, illokúciós cél, illokúciós logika, perlokúciós hatás, mondattípusok, dinamikus pragmaszemantika

Abstract

The paper follows two intertwined threads of thoughts, as suggested by its double title. One thread starts from an overview of the nature of illocutionary acts and their relation to sentence types. In the former area Searle’s functionalist/psychologist approach is considered (illocutionary point/force, perlocutionary effect, direction of fit between worlds and words, psychological states expressed). As for the latter area, in the literature, the classification of sentence types and pragmatic categories have been formulated based on language-typological and logical-semantics criteria; in these approaches, linguistic forms serve as the basis for system architecture. The other thread concerns the presentation of a framework called ℜeALIS, which can be characterized by its roots in the formal (pragma-)semantics tradition but its extendibility to a lifelong mind representation based on its dynamic character. The two threads will meet when claiming that ℜeALIS can plausibly integrate the results of the psychologist/functionalist approach while accounting for the inadequate relation between the functionalist system of speech act types and the formalist system of (traditional) sentence types.

Keywords: illocutionary force, illocutionary point, illocutionary logics, perlocutionary effect, sentence types, dynamic pragmasemantics

Alberti Gábor (DSc) egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen, ahol a Nyelvtudományi Tanszéket és a ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoportot vezeti, amelynek valamennyi szerzőtárs a tagja. Kárpáti Eszter (dr. habil.) és Kleiber Judit (dr. habil.) egyetemi docensek ugyanezen a tanszéken. Alberti és Kleiber a logikai alapú formális pragmaszemantikai megközelítések kutatója. Kárpáti Eszter kutatásai a mentalizáció nyelvi vetületének leírására, diskurzusok ℜeALIS-modell szerinti elemzésére, illetőleg az orvos–beteg kommunikáció sajátosságaira irányulnak. Szeteli Anna jelenleg biológia–német tanár szakos pécsi egyetemi hallgató, aki több OTDK-díjjal jutalmazott pragmaszemantikai témájú dolgozat szerzőjeként 2021-ben Pro Scientia-díjban részesült.

Gábor Alberti (DSc) is a professor at the University of Pécs, where he is head the Department of Linguistics and the Theoretical, Computer, and Cognitive Linguistics Research Group called ℜeALIS, to which all the co-authors belong. Eszter Kárpáti (Dr. habil.) and Judit Kleiber (Dr. habil.) are associate professors at the same department. Alberti and Kleiber specialize in logic-based formal pragmasemantic approaches. Eszter Kárpáti's research focuses on describing the linguistic aspect of mentalization, analyzing discourses according to the ℜeALIS model, and examining the characteristics of doctor-patient communication. Anna Szeteli is currently a student at the University of Pécs majoring in biology and German, and as the author of several award-winning papers on pragmatic semantics at the National Scientific Students' Associations Conferences (OTDK), she was awarded the Pro Scientia Award in 2021.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. , This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. ,  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. ,  This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Aijmer, Karin – Ad Foolen – Anne-Marie Simon-Vandenbergen 2006. Pragmatic markers in translation: a methodological proposal. In Kerstin Fischer (szerk.) Approaches to Discourse Particles. (Studies in Pragmatics 1) Brill. 101–114. doi:10.1163/9780080461588_007.
  • Alberti, Gábor 2000. Lifelong discourse representation structures. Gothenburg Papers in Computational Linguistics 00–5:13–20.
  • Alberti Gábor 2011. ℜeALIS. Interpretálók a világban, világok az interpretálóban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Alberti, Gábor – Kata Balogh – Judit Kleiber 2002. GeLexi Project: Prolog implementation of a totally lexicalist grammar. In Dick de Jongh – Henk Zeevat – Marie Nilsenova (szerk.) Proceedings of the 3rd and 4th Tbilisi Symposium on Language, Logic and Computation. Amsterdam – Tbilisi: ILLC – University of Tbilisi. https://tinyurl.com/JENY-Alberti-etal-2002.
  • Alberti, Gábor – Katalin Balogh – Judit Kleiber – Anita Viszket 2003. Total lexicalism and GASGrammars: A direct way to semantics. In Alexander Gelbukh (szerk.) Computational Linguistics and Intelligent Text Processing. CICLING 2003. (Lecture Notes in Computer Science 2588) Berlin, Heidelberg: Springer. 36–47. doi:10.1007/3-540-36456-0_4.
  • Alberti, Gábor – Mónika Dóla – Eszter Kárpáti – Judit Kleiber – Anna Szeteli – Anita Viszket 2019a. Towards a cognitively viable linguistic representation. Argumentum 15:62–80.
  • Alberti Gábor – Dóla Mónika – Kárpáti Eszter – Kleiber Judit – Szeteli Anna – Viszket Anita 2019b. Kérdéses világaink. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2:11–35. doi:10.14232/JENY.2019.2.3.
  • Alberti Gábor – Dóla Mónika – Kárpáti Eszter – Kleiber Judit – Viszket Anita – Szeteli Anna 2021. Lehetséges lehetséges világaink. Jelentés és Nyelvhasználat 8/1:105–145. doi:10.14232/JENY.2021.1.6.
  • Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2004. The GeLexi MT project. Proceedings of the 9th EAMT Workshop: Broadening horizons of machine translation and its applications. Malta: European Association for Machine Translation. 1–10.
  • Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2010. Grammar of ℜeALIS and the implementation of its dynamic interpretation. Informatica 34/1:103–110.
  • Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2012. Where are possible worlds? (Arguments for ℜeALIS). Acta Linguistica Hungarica 59/1–2:3–26. doi:10.1556/ALing.59.2012.1-2.1.
  • Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2014. ℜeALIS. Discourse representation with a radically new ontology. In Ludmila Veselovská – Markéta Janebová (szerk.) Complex Visibles Out There. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2014: Language Use and Linguistic Structure. (Olomouc Modern Language Monographs 4) Olomouc: Palacký University. 513–528.
  • Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2023. Lifelong (mind) representationalism in dynamic semantics. (Megjelenés alatt) Acta Linguistica Academica.
  • Alberti Gábor – Kleiber Judit – Kárpáti Eszter 2017. Reális (ℜeALIS) kép a másik elméjéről. In Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.) Más elmék. Budapest: L’Harmattan Kiadó. 237–268.
  • Andor, József 2011. Reflections on Speech Act Theory: An interview with John R. Searle. International Review of Pragmatics 3/1:113–134. doi:10.1163/187731011X563755.
  • Asher, Nicholas – Alex Lascarides 2003. Logics of Conversation. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Austin, John Langshaw 1975 [1962]. How to Do Things With Words. Oxford: Oxford University Press.
  • Condoravdi, Cleo – Sven Lauer 2012. Imperatives: Meaning and illocutionary force. In Christopher Piñón (szerk.) Empirical Issues in Syntax and Semantics 9. Paris: CSSP. 37–58.
  • Dowty, David R. – Robert E. Wall – Stanley Peters 1981. Introduction to Montague Semantics. (Studies in Linguistics and Philosophy 11) Dordrecht: Reidel.
  • É. Kiss, Katalin 2002. The Syntax of Hungarian. (Cambridge Syntax Guides) Cambridge: Cambridge University Press. doi:10.1017/CBO9780511755088.
  • Farkas, Judit – Magdolna Ohnmacht 2012. Aspect and eventuality structure in a representational dynamic semantics. In Gábor Alberti – Judit Farkas – Judit Kleiber (szerk.) Vonzásban és változásban. Pécs: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája. 353–379.
  • Farkas, Donka F. – Floris Roelofsen 2017. Division of labor in the interpretation of declaratives and interrogatives. Journal of Semantics 34/2:237–289. doi:10.1093/jos/ffw012.
  • Gärtner, Hans-Martin 2012. Does Searle’s challenge affect chances for approximating assertion and quotative modal wollen? In Andrea C. Schalley (szerk.) Practical Theories and Empirical Practice: A linguistic perspective. (Human Cognitive Processing) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 245–256. doi:10.1075/hcp.40.09gar.
  • Groenendijk, Jeroen – Martin Stokhof – Frank Veltman 1996. Coreference and modality. In Shalom Lappin (szerk.) The Handbook of Contemporary Semantic Theory. Oxford: Blackwell. 179–213.
  • Gyuris Beáta 2008. A diskurzus-partikulák formális vizsgálata felé. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 639–682.
  • Gyuris Beáta 2013. Megjegyzések a pragmatika tárgyáról és hasznáról. Magyar Nyelv 109/2:162–170.
  • Halm, Tamás 2019. The semantics of weak imperatives revisited: Evidence from free-choice item licensing. Acta Linguistica Academica 66/4:445–489. doi:10.1556/2062.2019.66.4.1.
  • Kamp, Hans – Ágnes Bende-Farkas 2019. Epistemic specificity from a communication-theoretic perspective. Journal of Semantics 36/1:1–51. doi:10.1093/jos/ffy005.
  • Kamp, Hans – Josef van Genabith – Uwe Reyle 2011. Discourse Representation Theory. In Dov M. Gabbay – Franz Guenthner (szerk.) Handbook of Philosophical Logic. Vol. 15. Berlin: Springer. 125–394. doi:10.1007/978-94-007-0485-5_3.
  • Kamp, Hans – Uwe Reyle 1993. From Discourse to Logic. Introduction to Modeltheoretic Semantics of Natural Language, Formal Logic and Discourse Representation Theory. (Studies in Linguistics and Philosophy 42) Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. doi:10.1007/978-94-017-1616-1.
  • Karttunen, Lauri 1976. Discourse referents. In James D. McCawley (szerk.) Notes from the Linguistic Underground. (Syntax and Semantics 7) New York: Academic Press. 363–385. doi:10.1163/9789004368859_021.
  • Kas Bence 2005. Az óhajtó mondatok kategóriája. Nyelvtudományi Közlemények 102:136–174.
  • Kleiber, Judit 2018. Similar intentions with different underlying wishes: Intensional profiles of imperatives in Hungarian. Jezikoslovlje 19/3:365–391.
  • König, Ekkehard – Peter Siemund 2007. Speech act distinctions in grammar. In Timothy Shopen (szerk.) Language Typology and Syntactic Description. Vol. 2. Cambridge: Cambridge University Press. 276–324. doi:10.1017/CBO9780511619427.005.
  • Landman, Fred 1986. Towards a Theory of Information: The Status of Partial Objects in Semantics. Dordrecht: De Gruyter. doi:10.1515/9783111715773.
  • Langacker, Ronald W. 2017. Evidentiality in Cognitive Grammar. In Juana I. Marín Arrese – Gerda Haßler – Marta Carretero (szerk.) Evidentiality Revisited: Cognitive Grammar, Functional and Discourse-Pragmatic Perspectives. (Pragmatics & Beyond New Series 271) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 13–55. doi:10.1075/pbns.271.02lan.
  • Lauer, Sven 2013. Towards a Dynamic Pragmatics. PhD disszertáció. Stanford: Stanford University.
  • Leiss, Judit 2014. Modes of modality in an Un-Cartesian framework. In Sibilla Cantarini – Werner Abraham – Elisabeth Leiss (szerk.) Certainty-uncertainty – and the Attitudinal Space in Between. (Studies in Language Companion Series 165) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 47–62. doi:10.1075/slcs.165.03lei.
  • Maier, Emar 2010. Presupposing acquaintance: A unified semantics for de dicto, de re and de se belief reports. Linguistics and Philosophy 32/5:429–474. doi:10.1007/s10988-010-9065-2.
  • Maier, Emar 2016. Attitudes and mental files in Discourse Representation Theory. Review of Philosophy and Psychology 7/2:473–490. doi:10.1007/s13164-015-0296-6.
  • Montague, Richard 1973. The proper treatment of quantification in ordinary English. In Jaakko Hintikka – Edith Moravcsik – Patrick Suppes (szerk.) Approaches to Natural Language: Proceedings of the 1970 Stanford Workshop on Grammar and Semantics. (Synthese Library 49) Dordrecht: Springer Netherlands. 221–242. doi:10.1007/978-94-010-2506-5_10.
  • Montague, Richard 1974 [1970]. English as a formal language. In Richmond H. Thomason (szerk.) Formal Philosophy: Selected Papers of Richard Montague. New Haven, London: Yale University Press. 188–221.
  • Oishi, Etsuko 2014. Discursive functions of evidentials and epistemic modals. In Sibilla Cantarini – Werner Abraham – Elisabeth Leiss (szerk.) Certainty-uncertainty – and the Attitudinal Space in Between. (Studies in Language Companion Series 165) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 239–262. doi:10.1075/slcs.165.14ois.
  • Oishi, Etsuko 2016. Austin’s speech acts and Mey’s pragmemes. In Keith Allan – Alessandro Capone – Istvan Kecskes (szerk.) Pragmemes and Theories of Language Use. (Perspectives in Pragmatics, Philosophy & Psychology) Berlin: Springer. 335–350. doi:10.1007/978-3-319-43491-9_18.
  • Partee, Barbara H. 1996. The development of formal semantics in linguistic theory. In Shalom Lappin (szerk.) The Handbook of Contemporary Semantic Theory. Oxford: Blackwell. 11–38.
  • Rácz Endre – Takács Etel 1987. Kis magyar nyelvtan. Budapest: Gondolat.
  • Sadock, Jerrold – Arnold Zwicky 1985. Speech act distinctions in syntax. In Timothy Shopen (szerk.) Language Typology and Syntactic Description. Cambridge: Cambridge University Press. 155–196.
  • Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://tinyurl.com/jeny-schirm-2011.
  • Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press. doi:10.1017/CBO9781139173438.
  • Searle, John R. 1976. A classification of illocutionary acts. Language in Society 5/1:1–23.
  • [S&V] Searle, John R. – Daniel Vanderveken 1985. Foundations of Illocutionary Logic. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Szeteli Anna 2021. Az inferencialitás és a közvetlen tapasztalat – Beszélői „visszaélések” a szerintem kifejezés tükrében. Előadás. XXXV. OTDK. Miskolc.
  • Szeteli, Anna – Gábor Alberti – Judit Kleiber – Mónika Dóla 2018. The world is built with our words to each other. Basic and fine-tuned intensional profiles in Hungarian. In Veronika Vincze (szerk.) XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. MSZNY 2018. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet. 78–88.
  • Szeteli, Anna – Mónika Dóla – Gábor Alberti 2019. Pragmasemantic analysis of the Hungarian inferential-evidential expression szerint. Studies in Polish Linguistics Special Issue 1:207–225. doi:10.4467/23005920SPL.19.013.10993.
  • Szeteli Anna – Gocsál Ákos – Alberti Gábor 2019. Szemafor hát! Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:33–63. doi:10.14232/jeny.2019.1.2.
  • Szeteli, Anna – Eszter Kárpáti 2021. Parancsolsz?Mondattípus, illokúciós aktus, perlokúciós hatás. Kézirat. PTE Nyelvtudományi Tanszék.
  • Szeteli, Ádám – Attila Friedszám – Anna Szeteli – Laura Kárpáti – Judit Hagymási – Judit Kleiber – Gábor Alberti 2022. A kétrétegű dinamikus pragmatika implementációja. In Gábor Berend – Gábor Gosztolya – Veronika Vincze (szerk.) XVIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. MSZNY 2022. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet. 449–462.
  • Szeteli, Ádám – Attila Friedszám – Anna Szeteli – Laura Kárpáti – Judit Hagymási – Judit Kleiber – Gábor Alberti 2023. Implementation of two-layered dynamic pragmatics. In Kohei Arai (szerk.) Intelligent Systems and Applications. (Lecture Notes in Networks and Systems 544) Cham: Springer International Publishing. 572–589. doi:10.1007/978-3-031-16075-2_42.
  • Tulving, Endel 2005. Episodic memory and autonoesis: Uniquely human? In Herbert S. Terrace – Janet Metcalfe (szerk.) The Missing Link in Cognition: Origins of Self-reflective Consciousness. Oxford: Oxford University Press. 3–56. doi:10.1093/acprof:oso/9780195161564.003.0001.
  • Varga, László 2016. The intonation of topic and comment in the Hungarian declarative sentence. Finno-Ugric Languages and Linguistics 5/2:46–77.
  • Wimmer, Heinz – Josef Perner 1983. Beliefs about beliefs: Representation and constraining function of wrong beliefs in young children’s understanding of deception. Cognition 13/1:103–128. doi:10.1016/0010-0277(83)90004-5.
  • Zaefferer, Dietmar 2001. Deconstructing a classical classification: A typological look at Searle’s concept of illocution type. Revue Internationale de Philosophie 55/216 (2):209–225.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Alberti Gábor – Szeteli Anna – Kleiber Judit – Kárpáti Eszter 2024. Mondattípus, illokúciós aktus, perlokúciós hatás. A kétrétegű dinamikus pragmaszemantika mint az illokúciós logika továbbfejlesztése. Jelentés és Nyelvhasználat 11/1:57–99. doi:10.14232/JENY.2024.1.3

bibtex
@article{JENY-2024-3-AlbertiG-etal,
	author = {Alberti, Gábor and Szeteli, Anna and Kleiber, Judit and Kárpáti, Eszter},
	year = {2024},
	title = {Mondattípus, illokúciós aktus, perlokúciós hatás},
	abstract = {A tanulmány gondolatmenete két szálon fut, ahogy a kettős címe is utal rá. Az egyik szál az illokúciós aktusok természetének, illetőleg a mondattípusokhoz fűződő kapcsolatának az áttekintéséből indul ki. Az előbbi területen Searle funkcionalistának/pszichologistának nevezhető szempontrendszerét helyeztük figyelmünk középpontjába (illokúciós cél/erő, perlokúciós hatás, világ–szó illesztési irány, kifejezett pszichológiai állapotok). Az utóbbi területet, ahol nyelvtipológiai és logikai–szemantikai szempontok mentén alakult ki a mondattipizálási és pragmatikai kategóriák rendszere, azzal jellemezhetjük, hogy a nyelvi forma szolgál a rendszerépítés kiindulópontjául. A másik szálon bemutatunk egy, a formális irányzatban gyökeredző, ℜeALIS nevű pragmaszemantikai megközelítést. A két szál ott fut össze, hogy azt állítjuk: a ℜeALIS – élethossziglani elmereprezentációvá kiteljesedő dinamikus megközelítéséből adódóan – kézenfekvően kínálja a pszichologista/funkcionalista megközelítés eredményeinek maradéktalan integrálását, miközben számot ad a funkcionalista beszédaktustípusok és a formalista mondattípusok kapcsolatrendszeréről.},
	doi = {10.14232/JENY.2024.1.3},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {11},
	issue = {1},
	pages = {57-99},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2024-3-AlbertiG-etal},
	urldate = {2024-06-01},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
The journal is supported by the National Cultural Fund of Hungary.