Gyógytornászok nyitókérdéseinek leíró elemzése

Udvardi Anna a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti nyelvészet programján szerzett doktori fokozatot. Emellett egyéni vállalkozóként aktívan praktizál magánellátásban gyógytornászként.

Anna Udvardi received her PhD title in the Theoretical Linguistics Program of the Doctoral School in Linguistics, University of Szeged. Furthermore, she is working as a self-employed physiotherapist in private care.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• Ainsworth-Vaughn, Nancy 2001. The discourse of medical encounters. In Deborah Schiffrin – Deborah Tannen – Heidi E. Hamilton (szerk.) The Handbook of Discourse Analysis. Oxford: Blackwell Publishers. 453–469. doi:10.1002/9780470753460.
• Austin, John Langshaw 1962. How to Do Things With Words. Cambridge: Harvard University Press.
• Csiszárik Katalin – Domonkosi Ágnes 2018. A gyógyító-beteg viszonylat megszólítási változatai egy mozgásszervi rehabilitációs osztály gyakorlatközösségében. Az Eszterházy Károly Egyetem tudományos közleményei. Tanulmányok a magyar nyelvtudomány köréből 44 (Acta Universitatis de Carolo Eszterhazy Nominatae. Sectio Linguistica Hungarica. Új sorozat):109–127.
• DiMatteo, M. Robin – Kelly B. Haskard-Zolnierek – Leslie R. Martin 2012. Improving patient adherence: a three-factor model to guide practice. Health Psychology Review 6/1:74–91. doi:10.1080/17437199.2010.537592.
• Domonkosi Ágnes – Kuna Ágnes 2015. A tetszikelés szociokulturális értéke. A tetszikelő kapcsolattartás szerepe az orvos-beteg kommunikációban. Magyar Nyelvőr 139/1:39–63.
• Dowty, David R. 1989. On the semantic content of the notion of ‘thematic role’. In Gennaro Chierchia – Barbara H. Partee – Raymond Turner (szerk.) Properties, Types, and Meaning. (Studies in Linguistics and Philosophy 39) Dordrecht: Springer. 69–129. doi:10.1007/978-94-009-2723-0_3.
• Ehrlich, Susan – Alice Freed 2010. The function of questions in institutional discourse. An introduction. In Alice Freed – Susan Ehrlich (szerk.) Why Do You Ask? The Function of Questions in Institutional Discourse. Oxford: Oxford University Press. 3–19. doi:10.1093/acprof:oso/9780195306897.003.0001.
• Epstein, Ronald M. – Richard L. Street 2007. Patient-Centered Communication in Cancer Care: Promoting Healing and Reducing Suffering. Bethesda: National Cancer Institute, NIH Publication.
• Fetzer, Anita 2012. Textual coherence as a pragmatic phenomenon. In Keith Allan – Kasia M. Jaszczolt (szerk.) The Cambridge Handbook of Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press. 447–468. doi:10.1017/CBO9781139022453.024.
• Fillmore, Charles J. 2006. Frame semantics. In Dirk Geeraerts (szerk.) Cognitive Linguistics: Basic Readings. (Cognitive Linguistics Research 34) Berlin, New York: Mouton de Gruyter. 373–400. doi:10.1515/9783110199901.373.
• Gyuris, Beáta 2017. New perspectives on bias in polar questions: A study of Hungarian -e. International Review of Pragmatics 9/1:1–50. doi:10.1163/18773109-00000003.
• Hakulinen, Auli 2009. Conversation types. In Sigurd D’hondt – Jan-Ola Östman – Jef Verschueren (szerk.) The Pragmatics of Interaction. (Handbook of Pragmatics Highlights 4) John Benjamins Publishing Company. 55–65. doi:10.1075/hoph.4.03hak.
• Hámori, Ágnes 2010. Illocutionary force, salience and attention management – a social cognitive pragmatic perspective. Acta Linguistica Hungarica 57/1:53–74. doi:10.1556/ALing.57.2010.1.3.
• Haskard Zolnierek, Kelly B. – M Robin DiMatteo 2009. Physician communication and patient adherence to treatment. A meta-analysis. Medical Care 47/8:826–834. doi:10.1097/MLR.0b013e31819a5acc.
• Hayano, Kaoru 2012. Question design in conversation. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Chichester: John Wiley & Sons. 395–414. doi:10.1002/9781118325001.ch19.
• Heritage, John 2010. Questioning in medicine. In Alice F. Freed – Susan Ehrlich (szerk.) „Why Do You Ask?” The Function of Questions in Institutional Discourse. Oxford University Press. 42–68. doi:10.1093/acprof:oso/9780195306897.003.0003.
• Heritage, John 2011. The interaction order and clinical practice: Some observations on dysfunctions and action steps. Patient Education and Counseling 84/3:338–343. doi:10.1016/j.pec.2011.05.022.
• Heritage, John – Jeffrey D. Robinson 2006. The structure of patients’ presenting concerns: Physicians’ opening questions. Health Communication 19/2:89–102. doi:10.1207/s15327027hc1902_1.
• Hiller, Amy – Clare Delany 2018. Communication in physiotherapy: challenging established theoretical approaches. In Barbara E. Gibson – David A. Nicholls – Jenny Setchell – Karen Synne Groven (szerk.) Manipulating practices. A critical physiotherapy reader. Cappelen Damm Akademisk. 308–333.
• Howick, Jeremy – Andrew Moscrop – Alexander Mebius – Thomas R Fanshawe – George Lewith et al. 2018. Effects of empathic and positive communication in healthcare consultations: a systematic review and meta-analysis. Journal of the Royal Society of Medicine 111/7:240–252. doi:10.1177/0141076818769477.
• Ilie, Cornelia 2015. Questions and Questioning. In Karen Tracy – Todd Sandel – Cornelia Ilie (szerk.) The International Encyclopedia of Language and Social Interaction. John Wiley & Sons. doi:10.1002/9781118611463.wbielsi202.
• Juhász József – Szőke István – O. Nagy Gábor – Kovalovszky Miklós (szerk.) 1975. Magyar értelmező kéziszótár. 2., változatlan kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
• Kecskes, Istvan 2012. Encyclopaedic knowledge and cultural models. In Hans-Jörg Schmid (szerk.) Cognitive Pragmatics. (Handbooks of Pragmatics 4) Berlin, Boston: de Gruyter. 175–197. doi:10.1515/9783110214215.175.
• Kenesei, István – Robert Michael Vago – Anna Fenyvesi 1998. Hungarian. London: Routledge.
• Kiefer, Ferenc 1980. Yes-no questions as Wh-questions. In John R. Searle – Ferenc Kiefer – Manfred Bierwisch (szerk.) Speech Act Theory and Pragmatics. (Texts and Studies in Linguistics and Philosophy 10) Dordrecht: Springer. 97–119. doi:10.1007/978-94-009-8964-1_5.
• Kiefer Ferenc 1983. A kérdő mondatok szemantikájáról és pragmatikájáról. In Rácz Endre – Szathmári István (szerk.) Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. 203–230.
• Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina.
• Kuna Ágnes – Hámori Ágnes 2019. „Hallgatom, mi a panasz?” A metapragmatikai reflexiók szerepei és mintázatai az orvos-beteg interakciókban. In Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság. Budapest: ELTE Eötvös József Collegium. 215–239.
• Lie, Hanne C. – Lene K. Juvet – Richard L. Street – Pål Gulbrandsen – Anneli V. Mellblom et al. 2022. Effects of physicians’ information giving on patient outcomes: a systematic review. Journal of General Internal Medicine 37/3:651–663. doi:10.1007/s11606-021-07044-5.
• Makoul, Gregory 2001. Essential elements of communication in medical encounters. The Kalamazoo Consensus Statement. Academic Medicine 76/4:390–393. doi:10.1097/00001888-200104000-00021.
• Mistiaen, P. – M. Osch – L. Vliet – J. Howick – F.L. Bishop – Z. Di Blasi – J. Bensing – S. Dulmen 2016. The effect of patient-practitioner communication on pain: a systematic review. European Journal of Pain 20/5:675–688. doi:10.1002/ejp.797.
• Németh T., Enikő 2019. Implicit Subject and Direct Object Arguments in Hungarian Language Use. Grammar and Pragmatics Interacting. (Pragmatic Interfaces) Equinox.
• Osch, Mara van – Sandra Dulmen – Liesbeth Vliet – Jozien Bensing 2017. Specifying the effects of physician’s communication on patients’ outcomes: A randomised controlled trial. Patient Education and Counseling 100/8:1482–1489. doi:10.1016/j.pec.2017.03.009.
• Parry, Ruth 2009. Practitioners’ accounts for treatment actions and recommendations in physiotherapy: when do they occur, how are they structured, what do they do? Sociology of Health & Illness 31/6:835–853. doi:10.1111/j.1467-9566.2009.01187.x.
• Robinson, Jeffrey D. 2006. Soliciting patients’ presenting concerns. In John Heritage – Douglas W. Maynard (szerk.) Communication in Medical Care. Cambridge: Cambridge University Press. 22–47. doi:10.1017/CBO9780511607172.004.
• Robinson, Jeffrey D. – John Heritage 2006. Physicians’ opening questions and patients’ satisfaction. Patient Education and Counseling 60/3:279–285. doi:10.1016/j.pec.2005.11.009.
• Rollnick, Stephen – William R. Miller – Christopher C. Butler 2008. Motivational Interviewing in Health Care. Helping Patients Change Behavior. New York: Guilford Press.
• Schegloff, Emanuel A. – Harvey Sacks 1973. Opening up closings. Semiotica 8/4:289–327. doi:10.1515/semi.1973.8.4.289.
• Schirm Anita 2007. A kérdések pragmatikája. In Váradi Tamás (szerk.) Alknyelvdok. I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 160–169.
• Schirm Anita 2020. A diskurzusjelölők a telefonos ügyfélszolgálati beszélgetésekben. Beszédtudomány – Speech Science 1:237–258. doi:10.15775/BESZTUD.2020.237-258.
• Schmidt, Thomas – Kai Wörner 2014. EXMARaLDA. In Jacques Durand – Ulrike Gut – Gjert Kristoffersen (szerk.) The Oxford handbook of corpus phonology. Oxford: Oxford University Press. 402–419. doi:10.1093/oxfordhb/9780199571932.013.030.
• Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press.
• Searle, John R. 1975. Indirect speech acts. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics, Volume 3: Speech Acts. New York: Academic Press. 59–82.
• Searle, John R. 1976. A classification of illocutionary acts. Language in Society 5/1:1–23.
• Searle, John R. 2001 [1989]. How performatives work. In Daniel Vanderveken – Susumo Kubo (szerk.) Essays in Speech Act Theory. (Pragmatics & Beyond New Series 77) John Benjamins Publishing Company. 85–107. doi:10.1075/pbns.77.05sea.
• Sidnell, Jack 2010. Conversation Analysis. An introduction. (Language in Society 37) Chichester, Malden: Wiley-Blackwell.
• Silverman, Jonathan – Suzanne M. Kurtz – Juliet Draper 2013. Skills for Communicating with Patients. 3. kiadás. London: Radcliffe Publishing.
• Smith, Robert C. – Auguste H. Fortin – Francesca Dwamena – Richard M. Frankel 2013. An evidence-based patient-centered method makes the biopsychosocial model scientific. Patient Education and Counseling 91/3:265–270. doi:10.1016/j.pec.2012.12.010.
• Tannen, Deborah 1985. Frames and schemas in interaction. Quaderni di Semantica 6/2:326–335.
• Tsai, Mei-hui 2006. Opening hearts and minds: a linguistic framework for analyzing open questions in doctor-patient communication = 使君傾言 : 醫病溝通中開放式問句之語言學分析. Taipei: Crane Publishing.
• Tsai, Mei-hui – Feng-hwa Lu – Richard M. Frankel 2014. Teaching medical students to become discourse analysts. From conversational transcripts to clinical applications. In Heidi Ehernberger Hamilton – Wen-ying Sylvia Chou (szerk.) The Routledge Handbook of Language and Health Communication. London: Routledge. 327–343. doi:10.4324/9781315856971.ch20.
• Udvardi Anna 2023. Miért nem a feltett kérdésre válaszolnak a betegek? Gyógytornász-beteg konzultációk elemzése 2. Jelentés és Nyelvhasználat 10/1:27–49. doi:10.14232/JENY.2023.1.2.
• Verschueren, Jef 1999. Understanding Pragmatics. London: Arnold Publishers.
• Verschueren, Jef 2000. Notes on the role of metapragmatic awareness in language use. Pragmatics 10/4:439–456. doi:10.1075/prag.10.4.02ver.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Udvardi Anna 2023. Gyógytornászok nyitókérdéseinek leíró elemzése. Jelentés és Nyelvhasználat 10/1:1–26. doi:10.14232/JENY.2023.1.1

bibtex

@article{JENY-2023-1-UdvardiA,
	author = {Udvardi, Anna},
	year = {2023},
	title = {Gyógytornászok nyitókérdéseinek leíró elemzése},
	abstract = {A tanulmány fókuszában gyógytornászok nyitókérdései (NYK) állnak, amelyek szerepe a betegek aktuális problémáinak a feltárása. A szerző által gyűjtött hangfelvételek alapján 76 – gyógytornászok és betegeik közötti első találkozás alkalmával elhangzó – nyitókérdés leíró elemzése történik. Az elemzés eredményeképpen a NYK-ek 4 kategóriája került meghatározásra, továbbá 6 nyelvi jellegzetesség vizsgálata történt minden egyes NYK esetében. Az elemzés eredményeit összefoglalva felmerül annak a lehetősége, hogy jellegzetességeiknél fogva a gyógytornászok NYK-ei egy formális-intézményi kontextust hívhatnak elő, mely befolyásolhatja, illetve korlátozhatja a betegek válaszadási mintázatait.},
	doi = {10.14232/JENY.2023.1.1},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {10},
	issue = {1},
	pages = {1-26},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2023-1-UdvardiA},
	urldate = {2023-05-02},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}