borito

Funkcionális variáció és átmenetiség a határozói igenevek köréből – számolva a következményekkel

Functional variation and fuzziness regarding adverbial participle constructions – taking the conclusions into account

Varga Mónika

MTA Nyelvtudományi Intézet

Jelentés és Nyelvhasználat 7/1:75–98 (2020)
doi:10.14232/JENY.2020.1.4

Összefoglaló

A dolgozat a határozói igeneves és az igével konstruált szerkezetek variációjának egy olyan, eddig kevéssé tárgyalt esetével foglalkozik, amikor az értelmező/specifikáló olvasat mellé a cselekvés/történés módjára épülő következményesség kifejezése kapcsolódik. Az elemzés célja a szerkezeti és használati jellemzők bemutatása, elsősorban korpuszadatokon keresztül. A tagmondatok közötti viszony itt javasolt meghatározása részben eltávolodik az igenevekre vonatkozó hagyományos funkció-meghatározástól, hangsúlyozva az oksági viszonyok, elsősorban a következményes jelentéstartalom és következtető viszony összetett, kontextusfüggő természetét az igeneves tagmondatok esetében is. A szerkezetek grammatikai és pragmatikai leírása az igés konstruálással megfeleltetve történik, beleértve az igeneves szerkezetet tartalmazó tagmondat beágyazott vs. független jellegének vizsgálatát is.

Kulcsszavak: határozói igenév, oksági viszonyok, funkcióbővülés, tagmondatsorrend, korpuszalapú elemzés

Abstract

The present paper studies a rather unexplored case of variation regarding adverbial participle constructions versus finite verb constructions. Here the participle with an exemplification/specification function acquires a result reading (interpretation) as well, emerging from the expression of an action’s/event’s manner. The aim of the analysis is to describe the structural and usage-based (pragmatic) attributes of the variants, building on data from corpora. This paper also suggests redefining the traditional classification of the adverbial participle’s functions to some extent, highlighting that the use of the adverbial participle is context-dependent regarding whether the result function is expressed as a consecutive (subordinate) clause or as a coordinate clause. The adverbial participle constructions are compared to the verbal variant both from a grammatical and a pragmatic point of view, involving the dependent (non-finite) vs. independent (finite) characteristics of the participle construction as well.

Keywords: adverbial participle construction, result/consecutive relation, functional extension, clause order, corpus based analysis

Varga Mónika az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet (szövegnyelvészet, mondattan, morfológia), valamint a történeti pragmatika. Részt vesz a Történeti magánéleti korpusz építésének munkálataiban.

Mónika Varga is a Junior Research Fellow at the Research Institute for Linguistics (Hungarian Academy of Sciences). Her field of research is historical linguistics (text linguistics, syntax, morphology) of Hungarian, historical pragmatics of Hungarian and building a historical corpus (the Historical Corpus of Informal Language Use).

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Aarts, Bas – Sean Wallis – Jill Bowie 2018. -Ing clauses in spoken English: structure, usage and recent change. In Elena Seoane – Carlos Acuña-Fariña – Ignacio Palacios-Martínez (szerk.) Subordination in English. Synchronic and Diachronic Perspectives. (Topics in English Linguistics 101) Berlin, Boston: De Gruyter. 129–154. doi:10.1515/9783110583571-007.
  • Andrási Krisztina 2017. Következményes határozói igeneves mellékmondatok. In Gécseg Zsuzsanna (szerk.) Lingdok 16. Nyelvészdoktoranduszok dolgozatai. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola. 9–25.
  • Bartos, Huba 2008. The syntax of Hungarian -vA adverbial participles: A single affix with variable merge-in locations. Kézirat. Budapest. http://budling.nytud.hu/~bartos/papers/va-prt.pdf.
  • Bartos, Huba 2009. The syntax of Hungarian -vA adverbial participles: A single affix with variable merge-in locations. In Katalin É. Kiss (szerk.) Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces. (Interface Explorations 20) Berlin, New York: Mouton de Gruyter. 75–102. doi:10.1515/9783110214802.1.75.
  • Benczes Réka 2019. Korszakváltás a nyelvészetben. Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan. Magyar Nyelvőr 143/2:263–266.
  • Bouzada-Jabois, Carla 2018. Free adjuncts in Late Modern English: A corpus-based study. In Hubert Cuyckens – Hendrik De Smet – Liesbet Heyvaert – Charlotte Maekelberghe (szerk.) Explorations in English Historical Syntax. (Studies in Language Companion 198) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 179–202. doi:10.1075/slcs.198.08bou.
  • Cristofaro, Sonia 2007. Deconstructing categories. Finiteness in a functional-typological perspective. In Irina Nikolaeva (szerk.) Finiteness. Theoretical and Empirical Foundations. Oxford: Oxford University Press. 91–115.
  • Dömötör Adrienne 2015. A mondván és az úgymond: diskurzusjelölő elemek keletkezése idéző szerkezetekből. Magyar Nyelv 111/1:21–37. doi:10.18349/MagyarNyelv.2015.1.21.
  • Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika 2017. Kiútkeresés a morfológiai labirintusból: korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113:85–110.
  • Duffley, Patrick J. – Samuel Dion-Girardeau 2015. Control in free adjuncts in English and French: a corpus-based semantico-pragmatic account. In Mikko Höglund – Paul Rickman – Juhani Rudanko – Jukka Havu (szerk.) Perspectives on Complementation: Structure, Variation and Boundaries. London: Palgrave Macmillan. 227–248. doi:10.1057/9781137450067_12.
  • Fonteyn, Lauren – Hubert Cuyckens 2015. The development of free adjuncts in English and Dutch. In Michael Adams – Laurel J. Brinton – R.D. Fulk (szerk.) Studies in the History of the English Language VI. Evidence and Method in Histories of English. (Topics in English Linguistics 85) Berlin, München, Boston: De Gruyter Mouton. 15–50. doi:10.1515/9783110345957.15.
  • Fonteyn, Lauren – Nikki van de Pol 2016. Divide and conquer: the formation and functional dynamics of the Modern English ing-clause network. English Language & Linguistics 20/2:185–219. doi:10.1017/S1360674315000258.
  • Georgieva Ekaterina 2017. A nem véges mellékmondatokról: a magyar -ván/-vén képzős határozói igeneves szerkezetek elemzése finnugor és törökségi nyelvek adatainak tükrében. In Szécsényi Tibor – Németh T. Enikő (szerk.) Stratégiák és Struktúrák. Tanulmányok Kenesei István 70. születésnapjára. Szeged: JATEPress. 55–69.
  • Gugán, Katalin 2002. Syntactic synonymy: A case study. Acta Linguistica Hungarica 49/1:23–49. doi:10.1556/aling.49.2002.1.4.
  • Gugán Katalin 2006. A szintaktikai változások feltételezett egyirányúságáról. Nyelvtudományi Közlemények 103:61–74.
  • Haader Lea 1992. Az okhatározói mondat problematikája az ómagyar korban. In Kozocsa Sándor Géza – Laczkó Krisztina (szerk.) Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. Budapest: ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. 97–104.
  • Haader Lea 1995. Az alárendelő mondatok. Az alanyi, állítmányi, határozói mellékmondatok. In Benkő Loránd (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan, szöveggrammatika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 506–665.
  • Haader Lea 2004. Változások a történeti szintaxisban – pragmatikai háttérrel. Magyar Nyelvőr 128/4:464–469.
  • Haader Lea 2018. Az összetett mondatok. In Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) A magyar nyelvtörténeti kézikönyve. (A magyar nyelv kézikönyvei 29) Budapest: Tinta Kiadó. 209–225.
  • Haselow, Alexander 2015. Left vs. right periphery in grammaticalization. The case of anyway. In Andrew D. M. Smith – Graeme Trousdale – Richard Waltereit (szerk.) New Directions in Grammaticalization Research. (Studies in Language Companion Series 166) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 157–186. doi:10.1075/slcs.166.08has.
  • Hetterle, Katja 2015. Adverbial Clauses in Cross-Linguistic Perspective. (Trends in Linguistics 289) Berlin, Boston: De Gruyter Mouton.
  • Horváth László 1991. Három vázlatos szinkrón metszet határozói igeneveink történetéből. (Nyelvtudományi Értekezések 133) Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Horváth László 1992. A határozói igenevek mondatbeli szerepeiről. In Keszler Borbála (szerk.) Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Budapest: Tankönyvkiadó. 33–82.
  • A. Jászó Anna 1992. Az igenevek. A határozói igenév. In Benkő Loránd (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfemika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 439–454.
  • Károly Sándor 1955. A határozói igenév szórendjéhez. Magyar Nyelv 51:36–40.
  • Károly Sándor 1956. Igenévrendszerünk a kódexirodalom első szakaszában. (Nyelvtudományi Értekezések 10) Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Károly Sándor 1958. Az értelmező és az értelmezői mondat a magyarban. (Nyelvtudományi Értekezések 16) Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Károly Sándor 1963. Adat és probléma szerepe a nyelvtörténetben és a nyelvleírásban. In Benkő Loránd (szerk.) Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. (Nyelvtudományi Értekezések 40) Budapest: Akadémiai Kiadó. 166–173.
  • Killie, Kristin – Toril Swan 2009. The grammaticalization and subjectification of adverbial -ing clauses (converb clauses) in English. English Language & Linguistics 13/3:337–363. doi:10.1017/S1360674309990141.
  • Kiss Jenő 2008. A nyelvi változás – kutatói dilemmák. Magyar Nyelv 104/3:257–274.
  • M. Korchmáros Valéria 1988. Igenevek a hivatali nyelvhasználatban. In Kiss Jenő – Szűts László (szerk.) A magyar nyelv rétegződése. Budapest: Akadémiai Kiadó. 591–598.
  • Kortmann, Bernd 1995. Adverbial participial clauses in English. In Martin Haspelmath – Ekkehard König (szerk.) Converbs in Cross-Linguistic Perspective. Structure and Meaning of Adverbial Verb Forms – Adverbial Participles, Gerunds. (Empirical Approaches to Language Typology 13) Berlin, New York: De Gruyter Mouton. 189–237.
  • Kugler Nóra 2018. Az összetett mondat. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
  • Lehmann, Christian 1988. Towards a typology of clause linkage. In John Haiman – Sandra A. Thompson (szerk.) Clause Combining in Grammar and Discourse. (Typological Studies in Language 18) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 181–225. doi:10.1075/tsl.18.09leh.
  • Malá, Marcela 2010. Syntactic functions of finite and non-finite clauses in academic English. Discourse and Interaction 3/1:73–85.
  • Nádasdy Ádám 2003. Ízlések és szabályok: írások nyelvről, nyelvészetről. Budapest: Magvető Kiadó.
  • Novák, Attila – Katalin Gugán – Mónika Varga – Adrienne Dömötör 2018. Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52/1:1–28. doi:10.1007/s10579-017-9393-8.
  • Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In Nicoletta Calzolari – Khalid Choukri – Thierry Declerck – Hrafn Loftsson – Bente Maegaard – Joseph Mariani – Asuncion Moreno – Jan Odijk – Stelios Piperidis (szerk.) Proceedings of the Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC’14). Reykjavik: European Language Resources Association (ELRA). 1719–1723.
  • Rácz Endre 1963. A magyar nyelv következményes mondatai. (Nyelvtudományi Értekezések 39) Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Rácz Endre 1995. Nem mondatrészkifejtő sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok. In Benkő Loránd (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan, szöveggrammatika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 694–718.
  • Raisz Rózsa 1980. Határozói igenevek szintagmatikus kapcsolatokban. In Imre Samu – Szathmári István – Szűts László (szerk.) A magyar nyelv grammatikája. (Nyelvtudományi Értekezések 104) Budapest: Akadémiai Kiadó. 641–647.
  • Sárik Pál 1998. A határozói igenevek néhány problémája. Magyar Nyelv 96/4:423–426.
  • Tóth, Ildikó 2000. VA and VÁN participles in Hungarian. In Gábor Alberti – István Kenesei (szerk.) Approaches to Hungarian 7. Papers from the Pécs Conference. Szeged: JATEPress. 239–256.
  • Varga Mónika 2015. A határozói igenév és az igei állítmány viszonyáról boszorkányperekben. Magyar Nyelv 111/1:54–67. doi:10.18349/MagyarNyelv.2015.1.54.
  • Varga Mónika 2017a. Feltételes jelentéstartalmú mondatszerkezetek alakulásáról középmagyar szövegekben. In É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia 3. Budapest, Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar. 137–162.
  • Varga Mónika 2017b. „Nem szólhatván, az Úristent segítségül hívta” – A fonák okság kifejezéséről középmagyar szövegekben. Magyar Nyelv 113/1:59–74. doi:10.18349/MagyarNyelv.2017.1.59.
  • Varga Mónika 2019a. Feltételes jelentéstartalmú határozói igeneves szerkezetek történeti–társadalmi kontextusáról. Nyelvtudományi Közlemények 115:149–172. doi:10.15776/NyK/2019.115.5.
  • Varga Mónika 2019b. Középmagyar kori világi szövegek nyelvtörténeti vizsgálata, különös tekintettel a szövegtani és pragmatikai sajátságokra. Doktori értekezés. Budapest.
  • Varga Mónika 2020. Következmény, okság és szintaktikai variánsok a középmagyar kortól napjainkig – ezzel tanúsítva az innovációt(?). In Balogné Bérces Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia 4.. Budapest, Piliscsaba: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelvészeti Tanszék. Megjelenés alatt.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Varga Mónika 2020. Funkcionális variáció és átmenetiség a határozói igenevek köréből – számolva a következményekkel . Jelentés és Nyelvhasználat 7/1:75–98. doi:10.14232/JENY.2020.1.4

bibtex
@article{JENY-2020-VargaM,
	author = {Varga, Mónika},
	year = {2020},
	title = {Funkcionális variáció és átmenetiség a határozói igenevek köréből – számolva a következményekkel
},
	abstract = {A dolgozat a határozói igeneves és az igével konstruált szerkezetek variációjának egy olyan, eddig kevéssé tárgyalt esetével foglalkozik, amikor az értelmező/specifikáló olvasat mellé a cselekvés/történés módjára épülő következményesség kifejezése kapcsolódik. Az elemzés célja a szerkezeti és használati jellemzők bemutatása, elsősorban korpuszadatokon keresztül. A tagmondatok közötti viszony itt javasolt meghatározása részben eltávolodik az igenevekre vonatkozó hagyományos funkció-meghatározástól, hangsúlyozva az oksági viszonyok, elsősorban a következményes jelentéstartalom és következtető viszony összetett, kontextusfüggő természetét az igeneves tagmondatok esetében is. A szerkezetek grammatikai és pragmatikai leírása az igés konstruálással megfeleltetve történik, beleértve az igeneves szerkezetet tartalmazó tagmondat beágyazott vs. független jellegének vizsgálatát is.},
	doi = {10.14232/JENY.2020.1.4},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {7},
	issue = {1},
	pages = {75-98},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2020-VargaM},
	urldate = {2020-07-10},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}
A folyóirat megjelenését 2016-ban és 2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
The journal was supported by the National Cultural Fund of Hungary in 2016 and 2019.