borito

Az univerzális kvantor extra tág hatókör-értelmezése

Mondattan vagy jelentéstan?

The extra-wide scope of universal quantifiers. Syntax or semantics?

Turi Gergő

Nyelvtudományi Intézet
Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Surányi Balázs

Nyelvtudományi Intézet
Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Jelentés és Nyelvhasználat 7/1:1–22 (2020)
https://doi.org/10.14232/JENY.2020.1.1

Összefoglaló

A hatókör-értelmezésre vonatkozó klasszikus generatív nézet szerint egy kvantor logikai hatóköre nem terjedhet túl azon a finit tagmondaton, amelyben az adott kvantor áll (azaz: nem vehet fel extra tág hatókört). Egyes, empirikusan ezidáig nem kellően megerősített feltételezések szerint azonban létezik egy kivételes, vonzat szerepű kötőmódú tagmondatot tartalmazó szerkezettípus, amely megengedi a benne szereplő univerzális kvantor számára az extra tág hatóköri olvasatot. Wurmbrand (2013; 2018) szintaktikai magyarázata szerint emiatt a kvantorhatókörre vonatkozó klasszikus, finit tagmondati lokalitási korlátot gyengíteni szükséges, míg Farkas–Giannakidou (1996) jelentéstani magyarázata azt állítja, hogy a kivételes hatóköri olvasat jelentéstani újraelemzésnek köszönhető.
Tanulmányunkban a jelenséget magyar anyanyelvű felnőtt beszélők ítéletei alapján vizsgáljuk. Kimutatjuk, hogy az extra tág hatóköri értelmezés (1) valóban elérhető a kritikus mondattípusban, de (2) hasonlóképpen elérhető egy a kritikustól minimálisan eltérő olyan mondattípusban is, melyre magyarázatként csak a jelentéstani újraelemzés terjeszthető ki, míg a szintaktikai lokalitási korlát gyengítése nem. Ez alapján a vizsgált extra tág hatóköri olvasatnak a jelentéstani újraelemzésen alapuló magyarázata mellett, és a kvantorhatókör klasszikus, finit tagmondat alapú szintaktikai lokalitási megszorításának a feladása ellen érvelünk.

Kulcsszavak: logikai hatókör, kvantor, kvantoremelés, szintaktikai lokalitás, jelentéstani újraelemzés, kísérletes mondattan, magyar nyelv

Abstract

On the classic generative approach the logical scope of a quantifier cannot extend beyond the finite clause in which it appears, i.e., it cannot have extra-wide scope. It has been claimed, though not yet adequately substantiated empirically, that certain subjunctive complement clauses constitute an exception to this generalization: a universal quantifier that occurs within such a clause can bear extra-wide scope. On Wurmbrand’s (2013; 2018) syntactic account, this motivates a weakening of the classic locality constraint on quantifier scope formulated in terms of a finite clause boundary. An alternative, semantic approach championed by Farkas and Giannakidou’s (1996) holds that the exceptional extra-wide scope at issue is due to semantic reanalysis.
Our study investigates the phenomenon on the basis of judgments collected from Hungarian native speakers. It is demonstrated that (1) while an extra-wide quantifier scope interpetation is indeed available in the critical construction type, (2) it is also available in a minimally different sentence type to which Farkas and Giannakidou’s explanation involving semantic reanalysis can be extended, but which is left unaccounted for by a weakening of the classic locality restriction on quantifier scope à la Wurmbrand. Building on this result, we argue in favour of an approach in terms of semantic reanalysis, and against giving up the uniform syntactic locality constraint on quantifier scope defined in terms of finite clause boundaries.

Keywords: scope, quantifiers, Quantifier Raising, experimental syntax, Hungarian

Turi Gergő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje, a Nyelvtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa. Kutatásai a szintaxis mellett az információszerkezet, a logikai hatókör és a prozódia határterületeire terjednek ki.

Gergő Turi is a graduate student of the Doctoral School of Linguistics of Pázmány Péter Catholic University, and a junior research fellow of the Institute for Linguistics. In addition to syntax, his research targets the interface of information structure, logical scope and prosody.

Elérhetőségek/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Surányi Balázs a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Elméleti Nyelvészet Tanszékének egyetemi tanára, és a Nyelvtudományi Intézet tudományos tanácsadója. Fő kutatási területe a szintaxis, és annak kapcsolódási pontjai az információszerkezettel és a mondatprozódiával.

Balázs Surányi is a professor at the Department of Theoretical Linguistics of Pázmány Péter Catholic University, and a research professor of the Institute for Linguistics. His main research interests include syntax, and its interfaces with information structure and prosody.

Elérhetőségek/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  • Barwise, Jon – Robin Cooper 1981. Generalized quantifiers and natural language. Linguistics and Philosophy 4/2:159–219. doi:10.1007/BF00350139.
  • Beghelli, Filippo 1993. A minimalist approach to quantifier scope. In Amy J. Schafer (szerk.) Proceedings of the North East Linguistic Society 23. Vol. 1 Amherst: GLSA Publications, University of Massachussetts. 65–80.
  • Cecchetto, Carlo 2004. Explaining the locality conditions of QR: Consequences for the theory of phases. Natural Language Semantics 12/4:345–397. doi:10.1007/s11050-004-1189-x.
  • Dikken, Marcel den – Antje Lahne 2013. The locality of syntactic dependencies. In Marcel den Dikken (szerk.) The Cambridge Handbook of Generative Syntax. Cambridge: Cambridge University Press. 655–698. doi:10.1017/CBO9780511804571.023.
  • É. Kiss Katalin 1992. Az egyszerű mondat szerkezete. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 79–177.
  • É. Kiss, Katalin 2002. The Syntax of Hungarian. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Farkas, Donka 1981. Quantifier scope and syntactic islands. In Roberta A. Hendrick – Carrie S. Masek – Mary Frances Miller (szerk.) Papers form the Seventeenth Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society. Chicago: Chicago Linguistic Society. 59–66.
  • Farkas, Donka F. – Anastasia Giannakidou 1996. How clause-bounded is the scope of universals? In Teresa Galloway – Justin Spence (szerk.) Proceedings of the 6th Semantics and Linguistic Theory Conference. Ithaca: Cornell University. 35–52. doi:10.3765/salt.v6i0.2764.
  • Fodor, Janet Dean – Ivan A. Sag 1982. Referential and quantificational indefinites. Linguistics and Philosophy 5/3:355–398. doi:10.1007/BF00351459.
  • Fox, Danny 2000. Economy and Semantic Interpretation. (Linguistic Inquiry Monographs 35) Cambridge: The MIT Press.
  • Fox, Danny – Uli Sauerland 1996. Illusive scope of universal quantifiers. In Kiyomi Kusumoto (szerk.) Proceedings of the North East Linguistics Society. Vol. 26 Amherst: GLSA. 71–85.
  • Grano, Thomas – Howard Lasnik 2018. How to neutralize a finite clause boundary: Phase theory and the grammar of bound pronouns. Linguistic Inquiry 49/3:465–499. doi:10.1162/ling_a_00279.
  • Hendriks, Herman 1993. Studied Flexibility: Categories and Types in Syntax and Semantics. Amsterdam: Institute for Logic, Language and Computation, Universiteit van Amsterdam.
  • Ioup, Georgette 1975. Some universals for quantifier scope. In John P. Kimball (szerk.) Syntax and Semantics. Vol. 4 New York: Academic Press. 37–58.
  • Johnson, Kyle 2000. How far quantifiers go? In Roger Martin – David Michaels – Juan Uriagereka (szerk.) Step by Step. Essays on Minimalist Syntax in Honor of Howard Lasnik. Cambridge: The MIT Press. 187–210.
  • Krifka, Manfred 2001. Quantifying into question acts. Natural Language Semantics 9/1:1–40. doi:10.1023/A:1017903702063.
  • May, Robert 1977. The Grammar of Quantification. PhD disszertáció. Massachusetts Institute of Technology.
  • May, Robert 1985. Logical Form. Its Structure and Derivation. Cambridge: The MIT Press.
  • Ross, John Robert 1967. Constraints on Variables in Syntax. PhD disszertáció. Cambridge.
  • Syrett, Kristen 2015. Experimental support for inverse scope readings of finite-clause-embedded antecedent-contained-deletion sentences. Linguistic Inquiry 46/3:579–592. doi:10.1162/LING_a_00194.
  • Szabolcsi, Anna 1997. Strategies for scope taking. In Anna Szabolcsi (szerk.) Ways of Scope Taking. Dordrecht: Kluwer Academic Press. 109–154.
  • Tanaka, Misako 2015a. Asymmetries in long-distance QR. In Anna E. Jurgensen – Hannah Sande – Spencer Lamoureux – Kenny Baclawski – Alison Zerbe (szerk.) Proceedings of Forty-First Annual Meeting of the Berkeley Linguistics Society. Vol. 41 Berkeley: Berkeley Linguistics Society. 493–501. doi:10.20354/B4414110000.
  • Tanaka, Misako 2015b. Scoping out of Adjuncts: Evidence for the Parallelism between QR and Wh-movement. PhD disszertáció. London: University College London.
  • Wurmbrand, Susanne 2013. QR and selection: Covert evidence for phasehood. In Stefan Keine – Shayne Slogget (szerk.) Proceedings of the North East Linguistics Society. Vol. 42. 619–632.
  • Wurmbrand, Susanne 2018. The cost of raising quantifiers. Glossa: a journal of general linguistics 3/1:19. doi:10.5334/gjgl.329.

Creative Commons Licenc
Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Turi Gergő – Surányi Balázs 2020. Az univerzális kvantor extra tág hatókör-értelmezése. Mondattan vagy jelentéstan? Jelentés és Nyelvhasználat 7/1:1–22. doi:10.14232/JENY.2020.1.1

bibtex
@article{JENY-2020-TuriG-SuranyiB,
	author = {Turi, Gergő and Surányi, Balázs},
	year = {2020},
	title = {Az univerzális kvantor extra tág hatókör-értelmezése},
	abstract = {A hatókör-értelmezésre vonatkozó klasszikus generatív nézet szerint egy kvantor logikai hatóköre nem terjedhet túl azon a finit tagmondaton, amelyben az adott kvantor áll (azaz: nem vehet fel extra tág hatókört). Egyes, empirikusan ezidáig nem kellően megerősített feltételezések szerint azonban létezik egy kivételes, vonzat szerepű kötőmódú tagmondatot tartalmazó szerkezettípus, amely megengedi a benne szereplő univerzális kvantor számára az extra tág hatóköri olvasatot. Wurmbrand (2013; 2018) szintaktikai magyarázata szerint emiatt a kvantorhatókörre vonatkozó klasszikus, finit tagmondati lokalitási korlátot gyengíteni szükséges, míg Farkas–Giannakidou (1996) jelentéstani magyarázata azt állítja, hogy a kivételes hatóköri olvasat jelentéstani újraelemzésnek köszönhető. Tanulmányunkban a jelenséget magyar anyanyelvű felnőtt beszélők ítéletei alapján vizsgáljuk. Kimutatjuk, hogy az extra tág hatóköri értelmezés (1) valóban elérhető a kritikus mondattípusban, de (2) hasonlóképpen elérhető egy a kritikustól minimálisan eltérő olyan mondattípusban is, melyre magyarázatként csak a jelentéstani újraelemzés terjeszthető ki, míg a szintaktikai lokalitási korlát gyengítése nem. Ez alapján a vizsgált extra tág hatóköri olvasatnak a jelentéstani újraelemzésen alapuló magyarázata mellett, és a kvantorhatókör klasszikus, finit tagmondat alapú szintaktikai lokalitási megszorításának a feladása ellen érvelünk.},
	doi = {10.14232/JENY.2020.1.1},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {7},
	issue = {1},
	pages = {1-22},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2020-TuriG-SuranyiB},
	urldate = {2020-02-15},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}

A folyóirat megjelenését 2016-ban és 2019-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.