A beszélgetőműsorokban megjelenő kézi gesztusok leírásának egy lehetséges módja

Szabó Éva a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti Nyelvészet Programjának hallgatója, az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa. Kutatási területe a pragmatika és a diskurzuselemzés, azon belül elsősorban a benyomáskeltés és a politikai nyelvhasználat.

Éva Szabó is an assistant research fellow in the MTA-DE-SZTE Research Group for Theoretical Linguistics and a PhD student of the Theoretical Linguistics Programme at the University of Szeged Doctoral School in Linguistics. Her research field is pragmatics and discourse analysis.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Béres Tamara a Szegedi Tudományegyetem elméleti nyelvészet mesterszakán pragmatika szakirányon végzett. Kutatási területe a verbális agresszió megjelenése a magyar közösségi médiában

Tamara Béres graduated from the University of Szeged with a master's degree in theoretical linguistics specializing in pragmatics. Her research focuses on the appearance of verbal aggression in Hungarian social media.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Guba Csenge a Szegedi Tudományegyetem elméleti nyelvészet mesterszakos hallgatója számítógépes nyelvészet szakirányon. Szakdolgozatában egy beszélt nyelvi korpusz feldolgozásával és elemzésével foglalkozik.

Csenge Guba is a master student of theoretical linguistics at the University of Szeged specializing in computational linguistics. Her dissertation topic is processing and analysing a spoken corpus.

Elérhetőség/e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

• Abuczki Ágnes 2011. A multimodális interakció szekvenciális elemzése. In Németh T. Enikő (szerk.) Ember-gép kapcsolat. A multimodális ember-gép kommunikáció modellezésének alapjai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 133) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 119–144.
• Alibali, Martha W. – Dana C. Heath – Heather J. Myers 2001. Effects of visibility between speaker and listener on gesture production: Some gestures are meant to be seen. Journal of Memory and Language 44/2:169–188. doi:10.1006/jmla.2000.2752.
• Blache, Philippe – Roxane Bertrand – Emmanuel Bruno – Brigitte Bigi – Robert Espesser et al. 2010. Multimodal annotation of conversational data. Proceedings of the Fourth Linguistic Annotation Workshop. Uppsala: Association for Computational Linguistics. 186–191.
• Bressem, Jana 2013. A linguistic perspective on the notation of form features in gestures. In Cornelia Müller – Alan Cienki – Ellen Fricke – Silva Ladewig – David McNeill – Sedinha Tessendorf (szerk.) Body – Language – Communication. An International Handbook on Multimodality in Human Interaction. Vol. 1. Berlin, Boston: De Gruyter. 1079–1098. doi:10.1515/9783110261318.1079.
• Bressem, Jana – Silva H. Ladewig – Cornelia Müller 2013. Linguistic Annotation System for Gestures. In Cornelia Müller – Alan Cienki – Ellen Fricke – Silva Ladewig – David McNeill – Sedinha Tessendorf (szerk.) Body – Language – Communication. An International Handbook on Multimodality in Human Interaction. Vol. 1. Berlin, Boston: de Gruyter. 1098–1124. doi:10.1515/9783110261318.1098.
• Brook, Rebecca – Maroš Servátka 2016. The anticipatory effect of nonverbal communication. Economics Letters 144:45–48. doi:10.1016/j.econlet.2016.04.033.
• Ekman, Paul 1971. Universals and cultural differences in facial expressions of emotion. In James K. Cole (szerk.) Nebraska Symposium on Motivation. Vol. 19. Lincoln: University of Nebraska Press. 207–284.
• Ekman, Paul – Wallace V. Friesen 1981. The repertoire of nonverbal behavior: Categories, origins, usage, and coding. In Adam Kendon – Thomas A. Sebeok – Jean Umiker-Sebeok (szerk.) Nonverbal Communication, Interaction, and Gesture. (Approach to Semiotics 41) Berlin, New York: Mouton Publishers. 57–106. doi:10.1515/9783110880021.57.
• ELAN 2019. Version 5.8. Nijmegen: Max Planck Institute. https://archive.mpi.nl/tla/elan.
• Esposito, Anna – Alessandro Vinciarelli – Klára Vicsi – Catherine Pelachaud – Anton Nijholt (szerk.) 2011. Analysis of Verbal and Nonverbal Communication and Enactment. The Processing Issues: COST 2102 International Conference, Budapest, Hungary, September 7-10, 2010. (Lecture Notes in Computer Science 6800) Berlin, Heidelberg: Springer.
• Fasola, Alexia – F. -Xavier Alario – Marion Tellier – Bernard Giusiano – Carlo Alberto Tassinari – Fabrice Bartolomei – Agnès Trébuchon 2020. A description of verbal and gestural communication during postictal aphasia. Epilepsy & Behavior 102:106646. doi:10.1016/j.yebeh.2019.106646.
• Hall, Edward T. 1963. A system for the notation of proxemic behavior. American Anthropologist 65/5:1003–1026. doi:10.1525/aa.1963.65.5.02a00020.
• Hogg, Michael A. – Graham M. Vaughan 2018. Language and Communication. In Michael A. Hogg – Graham M. Vaughan Social psychology. 8. kiadás. Pearson Education. 596–636.
• Hunyadi László 2011a. A multimodális ember-gép kommunikáció modellezésének alapjai. In Németh T. Enikő (szerk.) Ember-gép kapcsolat. A multimodális ember-gép kommunikáció modellezésének alapjai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 133) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 7–14.
• Hunyadi László 2011b. A multimodális ember-gép kommunikáció technológiái. Elméleti modellezés és alkalmazás a beszédfeldolgozásban. In Németh T. Enikő (szerk.) Ember-gép kapcsolat. A multimodális ember-gép kommunikáció modellezésének alapjai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 133) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 15–42.
• Hunyadi László – Földesi András – Szekrényes István – Kiss Hermina – Abuczki Ágnes – Bódog Alexa 2012. Az ember-gép kommunikáció elméleti-technológiai modellje és nyelvtechnológiai vonatkozásai. In Prószéky Gábor – Váradi Tamás (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV. Nyelvtechnológiai kutatások. Budapest: Akadémiai Kiadó. 265–309.
• Ilie, Cornelia 2001. Semi-institutional discourse: The case of talk shows. Journal of Pragmatics 33/2:209–254. doi:10.1016/S0378-2166(99)00133-2.
• Jefferson, Gail 2004. Glossary of transcript symbols with an introduction. In Gene H. Lerner (szerk.) Conversation Analysis: Studies from the First Generation. (Pragmatics & Beyond New Series 125) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 13–31. doi:10.1075/pbns.125.02jef.
• Kendon, Adam 1980. Gesticulation and speech: Two aspects of the process of utterance. In Mary Ritchie Key (szerk.) Nonverbal Communication and Language. Hague: Mouton. 207–277.
• Kendon, Adam 2000. Language and gesture: unity or duality? In David McNeill (szerk.) Language and Gesture. (Language Culture and Cognition 2) Cambridge: Cambridge University Press. 47–63. doi:10.1017/CBO9780511620850.004.
• Kendon, Adam 2004. Gesture. Visible Action as Utterance. Cambridge: Cambridge University Press.
• Kendon, Adam – Thomas A. Sebeok – Jean Umiker-Sebeok (szerk.) 1981. Nonverbal Communication, Interaction, and Gesture. (Approaches to Semiotics 41) Hague: De Gruyter Mouton.
• Kirk, Lorraine – Michael Burton 1981. Physical versus semantic classification of nonverbal forms: A cross-cultural experiment. In Adam Kendon – Thomas A. Sebeok – Jean Umiker-Sebeok (szerk.) Nonverbal Communication, Interaction, and Gesture. (Approaches to Semiotics 41) Hague: De Gruyter Mouton. 459–482. doi:10.1515/9783110880021.459.
• Kita, Sotaro – Asli Özyürek 2003. What does cross-linguistic variation in semantic coordination of speech and gesture reveal? Evidence for an interface representation of spatial thinking and speaking. Journal of Memory and Language 48/1:16–32. doi:10.1016/S0749-596X(02)00505-3.
• Kong, Anthony Pak-Hin – Sam-Po Law – Connie Ching-Yin Kwan – Christy Lai – Vivian Lam 2015. A coding system with independent annotations of gesture forms and functions during verbal communication: Development of a Database of Speech and GEsture (DoSaGE). Journal of Nonverbal Behavior 39/1:93–111. doi:10.1007/s10919-014-0200-6.
• Kostić, Aleksandra – Derek Chadee (szerk.) 2015. The Social Psychology of Nonverbal Communication. London: Palgrave Macmillan.
• Ladewig, Silva H. – Jana Bressem 2013. A linguistic perspective on the notation of gesture phases. In Cornelia Müller – Alan Cienki – Ellen Fricke – Silva Ladewig – David McNeill – Sedinha Tessendorf (szerk.) Body – Language – Communication. An International Handbook on Multimodality in Human Interaction. Vol. 1. Berlin, Boston: de Gruyter. 1060–1079. doi:10.1515/9783110261318.1060.
• Mather, Susan M. 2005. Ethnographic research on the use of visually based regulators for teachers and interpreters. In Melanie Metzger – Earl Fleetwood (szerk.) Attitudes, Innuendo, and Regulators: Challenges of Interpretation. Washington, DC: Gallaudet University Press. 131–161.
• Matsumoto, David – Mark Frank – Hyi Hwang 2013. Nonverbal Communication: Science and Applications. London: Sage Publications.
• McNeill, David 1992. Hand and Mind. What Gestures Reveal about Thought. Chicago: University of Chicago Press.
• McNeill, David 2005. Gesture and Thought. Chicago: University of Chicago Press.
• McNeill, David 2013. Gesture as a window onto mind and brain, and the relationship to linguistic relativity and ontogenesis. In Cornelia Müller – Alan Cienki – Ellen Fricke – Silva Ladewig – David McNeill – Sedinha Tessendorf (szerk.) Body – Language – Communication. An International Handbook on Multimodality in Human Interaction. Vol. 1. Berlin, Boston: de Gruyter. 28–54. doi:10.1515/9783110261318.28.
• Müller, Cornelia – Silva H. Ladewig – Jana Bressem 2013. Gestures and speech from a linguistic perspective: A new field and its history. In Cornelia Müller – Alan Cienki – Ellen Fricke – Silva Ladewig – David McNeill – Sedinha Tessendorf (szerk.) Body – Language – Communication. An International Handbook on Multimodality in Human Interaction. Vol. 1. Berlin, Boston: de Gruyter. 55–81. doi:10.1515/9783110261318.55.
• Németh T. Enikő 1989. Az emberi kommunikáció kutatásának néhány alapkérdése. Néprajz és Nyelvtudomány 33:43–56.
• Németh T. Enikő 1994. Megnyilatkozás: típus–példány. Néprajz és Nyelvtudomány 35:69–101.
• Patterson, Miles L. 1983. Nonverbal Behavior. A Functional Perspective. New York: Springer.
• Patterson, Miles L. 1994. Interaction behavior and person perception: An integrative approach. Small Group Research 25/2:172–188. doi:10.1177/1046496494252002.
• Ramseyer, Fabian – Wolfgang Tschacher 2010. Nonverbal synchrony or random coincidence? How to tell the difference. In Anna Esposito – Nick Campbell – Carl Vogel – Amir Hussain – Anton Nijholt (szerk.) Development of Multimodal Interfaces: Active Listening and Synchrony: Second COST 2102 International Training School, Dublin, Ireland, March 23–27, 2009. (Lecture Notes in Computer Science 5967) Berlin, Heidelberg: Springer. 182–196. doi:10.1007/978-3-642-12397-9_15.
• Seyfeddinipur, Mandana 2006. Disfluency: Interrupting Speech and Gesture. (MPI Series in Psycholinguistics 39) Nijmegen: Max Planck Institute.
• Szabó Éva 2020. A nyelvi agresszió megjelenése a politikai vitaműsorokban. Argumentum 16:31–43. doi:10.34103/ARGUMENTUM/2020/3.
• Tóth Csilla 2011. Tekintetmintázatok és funkcióik a HuComTech-projekt céljainak tükrében. In Németh T. Enikő (szerk.) Ember-gép kapcsolat. A multimodális ember-gép kommunikáció modellezésének alapjai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 133) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 101–118.

• Letöltés (pdf)

Ez a mű Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.

Ne felejtsen el hivatkozni!

Szabó Éva – Béres Tamara – Guba Csenge 2020. A beszélgetőműsorokban megjelenő kézi gesztusok leírásának egy lehetséges módja. Jelentés és Nyelvhasználat 7/1:51–74. doi:10.14232/JENY.2020.1.3

bibtex

@article{JENY-2020-SzaboE-etal,
	author = {Szabó, Éva and Béres, Tamara and Guba, Csenge},
	year = {2020},
	title = {A beszélgetőműsorokban megjelenő kézi gesztusok leírásának egy lehetséges módja},
	abstract = {Tanulmányunk fő célja, hogy bemutassunk egy olyan multimodális annotációs keretet, amely a multimodális korpuszok vizsgálatára alkalmas mind a beszéd, mind a kézi gesztusok szintjén, emellett a beszéd és a kézi gesztusok között fennálló szemantikai kapcsolatot is leírja. A dolgozat első felében az annotációs keretet ismertetjük, amelynek alapjául McNeill (1992), Kendon (2004) gesztusdefiníciója, illetve Alibali és társai (2001), Kong és társai (2015) gesztusszemantikai taxonómiája szolgál. A beszéd átírásához Jefferson (2004) konverzációelemzési átírási konvencióját követjük. A dolgozat második felében egy politikai vitaműsorokból álló korpuszon végzett, verbális agresszióra fókuszáló esetelemzéssel ismertetjük a multimodális annotációs keret alkalmazhatóságát.},
	doi = {10.14232/JENY.2020.1.3},
	language = {hu},
	journal = {Jelentés és Nyelvhasználat},
	issn = {2064-9940},
	volume = {7},
	issue = {1},
	pages = {51-74},
	url = {http://www.jeny.szte.hu/JENY-2020-SzaboE-etal},
	urldate = {2020-07-10},
	copyright = {Copyright for all material published in JENY lies with the author.}
}